magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média

2016. október 19. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

Káosz a magyar ellenzékben

Rutinból az ellenzék igyekezett győzelmet hirdetni a népszavazás érvénytelensége kapcsán, de ők is tudják: ez vereség valóban számukra.

A Fidesz hatalmas mennyiségű embert volt képes mozgósítani. Nem volt elég ez az érvényességhez, de a bojkott-mozgósítás ennek a negyedét se tudta elérni, s ezt minden ballib elemző jól tudja. Kimondta ezt nyíltan persze nem szabad, hiszen ezt követeli meg a politika szabálya.

Kiderült: a ballib taktika nem működik.

Ennek nyilvánvalóvá válása kiélezte a ballib belharcokat azonnal.

A ballib tábor 3 fő eleme más-más módon reagált. A DK hisztériázik, utolsó esélyként igyekszenek most radikális szólamokkal mozgosítani a liberalizmus mellett, s mindenért a többi ballibet hibáztatni. A DK fő ellensége természetesen nem a Fidesz, hanem az MSZP, ez a kezdetektől így van. A DK addig nem fog megállni, míg a ballib térfél egyedüli játékosa nem lesz. Most ehhez a módszer: a ballib civilek összegyűjtése a párt alatt.

Az MSZP kezdetben megpróbált balra elmenni, elhatárolódva finoman a DK-tól, de gyorsan a fejükre koppintottak, így most ismét jobbra halad.

A ballib törpepártok (Együtt, PM, stb.) folytatják eddigi demagógiájukat: balos szövegekkel mozgósítani a liberalizmus mellett. Észlelték, semmi esélyük önálló erővé válni, de a két nagy ballib párt sem kér belőlük. Egyetlen esélyük: az LMP-hez igazodni, ami sajnos - mivel Schiffer már nem az LMP elnöke - esélyes is. Így nem kizárt, hogy megvalósítják ismét a Bajnai-projektet. Éles helyzetben viszont szinte kizárt bejutásuk a parlamentbe.

A nem-ballib ellenzék - a Jobbik és az LMP - helyzete sem jó. A Jobbik gyakorlatilag téma nélkül maradt, összes népszerű témáját elvitte a Fidesz, egyedül a korrupcióellenesség maradt meg nekik, dehát ez a ballibeknél se működött, s náluk se fog. A korrupció témája Magyarországon nem mozgósít senkit. A Schiffer néküli LMP pedig láthatóan irányt vesztett: nem tudja mit kellene kezdeni.

2018: Fidesz - 60 %, az egymással ismét összefogdosó DK-MSZP - 25 %, Jobbik - 15 %.

Címkék: politika
2 komment
2016. október 18. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

Autokrácia és Kornai

Magyarország állítólag autokrácia Kornai János szerint, erre táblázatot is készített.

A felhozott érvek azonban vagy tévedések vagy jelentésnélküli frázisok.

Gyengék azok az intézmények, melyek garantálják a kormány leválthatóságát? Dehát az egyetlen ilyen intézmény a
szabad és demokratikus választás, melyet még Kornai is elismer!

Nincs terror, de a hatalom felhasznál eszközöket az ellenfelekkel szemben. De hiszen ez demokráciában is így van:
melyik az a hülye kormány, mely nem harcol ellenzékével?

Represszív eszközök a parlamenti ellenzék ellen? Melyek ezek?

Szinte minden fontos tisztségre a kormány a sajét embereit nevezi ki? De hiszen ez a demokrácia lényege: a
megválasztott kormány kormányzik, s ezt úgy is éri el, hogy saját embereivel teszi ezt. Hogyan lehetne a
kormánypolitikát érvényesítni ellenzékiek kinevezésével?

A sajtószabadságot korlátozzák jogi és gazdasági eszközökkel? Ha ezek jogi eszközök, akkor az nem sajtószabadság. Gazdasági eszközökkel viszont mindenhol korlátozzák.

S a legnagyobb hülyeség: a kormány nem váltható le békésen. Tessék mondani, ha 2018-ban a ballibek kapnak 2 millió szavazatot - volt nekik már 2,3 millió is -, akkor ki lesz 2018-tól kormányon?

Az ember csak ingatja ezen a töménytelen butaságon, amit Kornai az HVG nevű izé hasábjaira hányt...

Címkék: politika
Szólj hozzá!
2016. október 16. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

A kulisszák mögött

A BircaHang Média belső életéről pár szót. Ma van a 30. házassági évfordulóm, ezért most ez ilyen rendhagyó írás.

Mivel nincs elég vagyonom, dolgoznom kell, azaz naponta hosszú órákat vesztegetek el bérmunkára. A világ egyik legnagyobb multijának a szófiai részegységében vagyok szürke aktatologató egyébként. Azaz a média fenntartása teljes egészében civil hobbi, szabadidőmben. (Ha akad időm munka közben, szoktam persze cikkeket írni néha.)

Hozzáteszem: a média fenntartása csak egyik hobbim, azaz szabadidőmnek is csak egy részét töltöm ezzel. További fő hobbijaim: olvasás, filmnézés, zenehallgatás, fényképezés. Mivel a nap 24 órája kevés, igyekszem a dolgokat sűríteni, azaz pl. a munkába menés és onnan hazajövés kb. másfél óráját jellemzően fejhallgatóval a fejemen töltöm és hallgatok valamit: vagy zenét, vagy hangoskönyvet, esetlen letöltött videókat is, jellemzően előadásokat valamilyen témában (ott a kép nem fontos). A zenéből a kedvencem a XVIII. sz. első felének zenéje, ezért drága, kiváló minőségű fejhallgatót vettem magamnak, mely tökéletes és zavarmentes hangminőséget biztosít. Ha pedig nincs éppen a fejemen semmi, tableten olvasok. Direkt erre a célra vettem a tabletemet. Ha felhasználom az ebédidőmet munkahelyemen, akkor is olvasni szoktam, de az utóbbi időben inkább nem megyek ebédelni, hanem netezek helyette, bent maradva az irodában.

A zenék és olvasnivalók kb. 20 % legális forrásból származik, 80 % torrentről és egyéb "megosztó", valójában kalóz honlapokról.

A BircaHang-cikkek 98 %-át én írtam eddig.

sws

Eddig rajtam kívül összesen csak két szerző cikkje jelent meg itt egyébként. Szeretném a lehetőséget másnak is felajánlani. Természetesen csakis olyan témában, ami beleillik a médiánk műfajába. S ideológiai értelemben legalább valami közös alapnak lennie kell. Nacionalista, liberális és kommunista cikket nem szeretnék közölni, erre ugyanis megvan a megfelelő számtalan média, azaz ilyen szellemiségű írást csak akkor kérek, ha az valamilyen szempontból atipikus, azaz eltér az illető eszme fősodrától.

Cenzúra nincs: azaz vagy közlöm a cikket teljes egészében vagy egyáltalán nem közlöm, se "szerkesztés", se más változtatás részemről nincs - csak tördelem a cikket, hogy jól látszódjon. Ha közlöm, és kifogásom van ellen, arról külön cikkben írok aztán. Ha valamelyik olvasó akar küldeni valamit, írhat a bircahang@bircahang.org címre.

Honnan van a birca név? Nos, ez egyfajta tiltakozás azon liberális szöveg ellen, mely mindenkit lebirkáz, aki nem osztja a liberális nézeteket. A maxval pedig ősrégi internetes nickem, ezt még a 90-es évek elején találtam ki, először a nick Maximilian Valenski volt, ebből lett maxvalra rövidítva, aminek ráadásul jelentése is van ("legnagyobb érték"). A birca avatáron Szent György szalag van, ezen sokat gondolkotam, féltem, hogy valaki a jelkép megalázásának véli, de egyelőre most fent van - ez a jelkép alapvetően orosz jelkép, s azért van fent, mert a mai Oroszország egyfajta jelképpé vált azok számára, akik nem értenek egyet a világot uraló, elnyomó renddel.

2 komment
2016. október 15. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

Szánalmas liberális bircázás

A mai tömegdemokráciák jellemzője: nem öntudatos és független polgárok döntenek politikai kérdésekben. Hanem az egész nép dönt el pl. fontos szavazásokat, parlamenti választásokat.
 Az egyszerű kisember pedig ritkán képzett eszmeileg, ritkán olvas pártprogramokat. Alapvetően ötödrangú jelentésű kérdések alapján szavaz erre vagy arra. Amerikában, ahol a tömedemokrácia  a legfejlettebb ma már a jelöltek hétköznapi életének legapróbb  ügyei is fontosabbak, mint politikai stratégiai kérdések. Hillary Clinton ellen pl. nyomósabb érv, hogy beletörődött abba, hogy férje hűtlen volt, mint az, hogy véres háborút akar kirobbantani.
 
Dehát ez a demokrácia: általános szavazójog (minimális cenzussal).
 
A vicces a liberálisoknál, hogy ha a kisembert éppen a liberálisoknak sikerül megszédíteni, akkor ez a demokrácia diadalaként élik meg. Míg ha más jelölt nyer, akkor tajtékozva bircáznak, csürhéznek, csőcselékeznek.
Címkék: politika
4 komment
2016. október 12. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

Vicces gyerekek ezek a ballibek...

Éveken keresztül azt halljuk: a szabad piac mindent megold, s a külső bevatkozás torzít.

Azaz ami pénzt hoz, ami nyrereséges, az jó, hiszen a nyereségesség azt jelenti: van rá igény. A nép lehető legdemokratikusabb szavazása állítólag az, amikor a pénztárcájával szavaz.

Aztán meg kiderül: mégis vannak valamiféle "értékek", melyeket nem szabályozhat a piac, ezeket fenn kell tartani az állam pénzéből, közérdekből, s nekik nem kell nyereségeseknek lenniük.

Érdekes módon az ezek a kapitalizmus alaptörvénye alól mentes "értékek" mindig valamiféle ballib dolgok, pl. senki által nem olvasott ballib médiák.

Most a Népszabadság című napilap kapcsán ismét előjött a téma. Gyakorlatilag az derült ki, Orbánnak kellene finanszíroznia személyesen ezt a lapot, mert akkora hatalmas értéket jelent, hogy lehet bármennyire is sikertelen pénzügyileg, s a lap megszünése cenzúrának, a sajtószabadság elleni támadásnak minősül.

Pedig megvan a recept erre nyugaton: valami vagy nyereséges, vagy ha nem az, akkor valaki vállalja a veszteség finanszírozását. Az MSZP kap bőséges állami párttámogatást, s szép számban vannak ballib milliárdosok is az országban (egyikük éppen a második legnagyobb ballib párt elnöke) - vajon miért nem hajlandók pénzükből áldozni erre a hatalmas ballib értékre, ha ez annyira fontos? Máskor a nyugat a nagy példakép, most miért nem az?

nsz

fanatikus ballibek felevelenítik a náci könyvégetési hagyományokat, miután a szabad piac láthatatlan keze visszanyalt (forrás: index.hu)

Címkék: politika
Szólj hozzá!
2016. október 11. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

Korunk 3 fő eszméje

Korunk 3 fő eszméje és azok egymáshoz való kapcsolódása, röviden.

Három eszme: a kommunizmus, a liberalizmus és a nacionalizmus. A lényegüket később fogom részletesebben vázolni - ezt régóta tervezem, de ez több időt igényel, hiszen felületes elemzésnek értelme nincs -, most csak a kapcsolatokat írnám le.

cln

Bár manapság a liberalizmus számít a "progresszív" eszmének, valójában ez a legrégibb a 3 közül.

Mind a nacionalizmus, mind a kommunizmus későbbi eszme, melyek a liberalizmussal szemben jöttek létre. A liberalizmus alapja az egyén, míg a nacionalizmus és a kommunizmus alapja a közösség - a nacionalizmus esetében ez nemzeti/faji alapú, míg a kommunizmus esetében osztályalapú.

Meg kell jegyezni, a kommunista eszme és a liberális eszme között a távolság valamivel nagyobb, mint a nacionalista eszme és a liberális eszme között. Ennek oka az a tény, hogy a korai liberalizmus maga is nacionalista volt sok tekintetben, pontosabban volt egy nacionalista és egy kozmopolita verziója. A nacionalista verzió nevezhető egyszerűen "francia" verziónak is, ez az a liberalizmus, mely a XVIII. végi Franciaországban jött létre: lényege a nemzetállamok keretein belüli liberális rend megteremtése, míg a kozmopolita változat a "brit" verzió (ez korábbi a franciához képest). A kettő között az alapvető különbség: a nacionalista liberalizmus erős nemzetállapot akar építeni, legalábbis ideiglenesen, amíg a liberális rend győz, mert ezt tekinti a liberális rend kifejlődése ideális keretének, míg a kozmopolita liberalizmus rögtön a világállam felé törekszik, a nemzetállami kereteket akadálynak tekintve.

A liberalizmus lassan eltolódott a kozmopolita verzió felé, ez a XIX. sz. végén és a XX. sz. elején következett be, korábban éppen a nacionalista verzió volt a fő változat. (A magyar Kossuth Lajos pl. nacionalista liberális volt, s ebben nem tért el semmiben kora fősodrú liberalizmusától.)

A liberalizmus nacionalista verziója ma jellemzően konzervatívizmus néven szerepel, de nem szabad elfelejtenni: ez NEM antiliberális konzervatívizmus, hanem a liberalizmuson BELÜLI konzervatívizmus, másképp konzervatív liberalizmus esetleg nemzeti liberalizmus. Az eredeti konzervatívizmus, azaz az, mely eleve ellenezte a liberalizmust a kezdetektől fogva sosem nevezte magát konzervatívizmusnak, sőt ellenfelei se nevezték így őt. 

Az antiliberális nacionalizmus ettől különálló jelenség, bár eredetében ugyanonnan származik azonban. A liberalizmus nacionalista irányzatának erős csökkenése kellett ahhoz, hogy ez az önálló nacionalista irány létrejöhessen. Ez nagyon érdekes dolog, hiszen így az eredetileg mindenképpen liberális nacionalista eszme szembefordult eredetével. A liberalizmus előtti korban ugyanis nacionalista eszme nem létezett. Azt lehet mondani leegyszerűsítve, hogy a nacionalista eszme arra épül, hogy nem tagadva a liberalizmus fő értékeit, azokat korlátozni akarja nemzeti kereteken belül, sőt egyes esetben ezt egyenesen faji alapon kívánja tenni.

Azaz egy részt van egy tiszta nacionalizmus, mely nemzeti/faji keretekben gondolkozik, s ezeken belül ismeri el a liberális alapelveket, s van egy nacionalista liberalizmus, mely elsősorban liberalizmus keretekben gondolkodik, ezekhez a nemzetállamot tekintve az ideálisnak. S végül lehetséges egy másfajta konzervatívizmus is, mely a nacionalizmus és a liberalizmus között áll, ez kombinálni igyekszik a két eszmét. Itt tulajdonképpen fokozatokról beszélhetünk.

A liberalizmus nagyobbik ellenfele nem a nacionalizmus, hanem  a kommunizmus. A kommunizmus elutasítja liberalizmus mindkét verzióját és természetesen az önálló nacionalista irányt is.

Mindhárom eszme kombinálható 3 párba, aszerint, hogy mi bennük a közös.

Közös vonás a liberalizmusban és a nacionalizmusban: a szabad piacban való hit, mely - akár elsőrendű tényezőként, akár másodlagos tényezőként - képes rendezni a társadalmat. Velük szemben a kommunista eszme számára a szabad piac csupán a gazdasági hatalommal rendelkezők uralmának álarca. Innen következik: bár mindegyik eszme számára alapvető az egyének egyenlősége, ez csak a kommunizmus számára jelent anyagi egyenlőséget, a másik két eszme számára az egyenlőség csakis esélyegyenlőséget jelent: a liberalizmus ezt általános értelemben veszi, míg a nacionalizmus nemzeti keretek között, de mindkettő számára az anyagi egyenlőtlenség igazságos, hiszen ez számukra az egyének teljesítményének eredménye. A nacionalizmus tulajdonképpen a liberális anyagi egyenlőtlenség természetes mivoltát kiterjeszti a nemzeti közösségek közötti viszonyokra is, azaz vannak tehetségesebb és tehetségtelenebb népek/nemzetek, így köztük meglévő különbségek természetesek és nem igazságtalanok, a fajelmélet pedig ez egyenesen veleszületett, biológiai tényezőkre vezeti vissza (pl. a négerek természettől fogva lusták, ezért kell rabszolgáknak lenniük). A náci fajelmélet szélsőség e tekintetben, de alapvetően ugyanez kisebb mértékben jellemző minden liberális eszmére: hiszen ez a kései gyarmatosítás alapja is.

Közös vonás a liberalizmusban és a kommunizmusban: mindkét eszme szerint az államnak lassan meg kell szűnnie a társadalmi fejlődés során, a kommunista eszme szerint az állam egy adott időpontban teljesen meg fog szűnni, helyét felváltja az önigazgató közösség, míg a liberális eszme szerint az államnak csupán minimális szerepe lehet a társadalmi rend fenntartására, minden mást a piac szabályoz (a liberális eszme nacionalista verziójában az államokból több van, az egyes államok is versenyeznek egymással piaci alapon, míg a liberális eszme kozmopolita verziójában a végső stádium egy minimalista világállam). Ezekkel szemben a nacionalizmus szerint az erős állam alapvető érték, ez adja az egyéni megvalósulásának egyetlen lehetséges keretét.

Közös vonás a nacionalizmusban és a kommunizmusban: mindkét eszme szerint az egyén megvalósulásának ideális kerete a közösség, míg a liberalizmus szerint a közösség mindenképpen csak ideiglenes kényszer lehet, mely mindenképpen másodrendű az egyénhez képest.

A lehetséges fő kombinációk a három eszme között:

  • L-N: konzervatívizmus,
  • L-C: szociáldemokrácia, szociálliberalizmus.
  • N-C: nemzetiszocializmus, fasizmus.

Az egyes kombinációk annak függvényében mások és mások, hogy melyik a kiindulópont és milyen mértékű az elemek vegyítése.

S természetesen nagyon sok a közös vonás a három eszmében is, ezek a kommunizmus, a liberalizmus és a nacionalizmus közös alapjai. Ezek többek között: a felvilágodás igenlése, a materializmus, az egyén abszolút szabadsága, Isten elutasítása társadalmi értelemben.

Címkék: politika
Szólj hozzá!
2016. október 10. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

A mítosz ismételt megdőlése

Már foglalkoztam azzal a ballib mítosszal, hogy a kitántorgók az ő szavazótáboruk, hiszen ők a csúnya Orbán diktatúrája elől menekültek el.

Nos, ezt a népszavazás adatai ismét cáfolják.

A magyar követségeken leadott szavazatok megoszlása a következő:

  • 84,1 % nemmel szavazott,
  • 2,6 % igennel szavazott,
  • 13,3 % érvénytelenül szavazott.

Itt a bojkott nem értelmezhető jelenség, hiszen aki bojkottálni akarta a szavazást, az fel se vetette magát a választói névjegyzékbe. (Míg a névjegyzékbe kerülés belföldi cím megléte esetében belföldön automatikus, addig belföldi cím és külképviseleti választás esetében csak a szavazópolgár előzetes akaratnyilvánítása alapján történik meg.)

Érdekes adatok, azt hiszem, nem csoda, hogy a ballib médiák nemigen számolnak be róluk.

 

 

Címkék: politika
Szólj hozzá!
2016. október 09. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

Érték

A marxizmus és a liberalizmus esete az értékkel.

A marxizmus gondja az, hogy nála az érték és az ár különválik egymástól. Ez tulajdonképpen a marxizmus legnagyobb gazdaságfilozófiai hibája. S pont ezért értelmetlen Marx alapegyenlete a kizsákmányolásról.

Marx ugyanis úgy igyekszik bizonyítani a kizsákmányolást, hogy immanens értéket tulajdonít a dolgoknak, melynek mértéke a dologhoz szükséges munkaerő mértéke. Viszont ezzel Marx csak eltolja a problémát, abba egy csavart téve. Hiszen se Marx, se egyetlen követője nem volt soha képes megmondani, miként mérhető a munkaerő.

Marx azt mondja: a tőkés befektet x összeget a termelésbe, amihez hozzájön y összegű munka a munkás részéről, viszont a tőkés nem y fizetést ad a munkásnak, hanem z-t, azaz az y-z a tőkés által elsajátított profit, ennyivel lett kizsákmányolva a munkás. (Későbbi marxisták elismertek jogos hasznot is a tőkés részére, hiszen ő is dolgozott a termelés megszervezésével, azaz így a y-z összegből le kell vonni ezt is.)

Az elvi alap az lenne, hogy van "egyszerű" munka, valami olyasmi, amihez szimpla átlagos fizikai erő kell. S minden bonyolultabb munka átszámítható ilyen munkára. Miért kell ez? Mert Marx is felismerte, hogy pl. 1 óra utcaseprés értéke nem azonos pl. 1 óra vasöntés értékével. Viszont nem sikerült SOHA kitalálni objektív számítást arról, hogy pontosan mi a váltószám pl. az köztisztasági alkalmazott és a vaskohó-szakmunkás munkája között.

Így viszont dől az egész elmélet alapja, mert nem lehet kiszámolni mennyi a kizsákmányolás.

S a probléma a megvalósult kommunista társadalmakban pedig már rendszerprobléma lett. Hiszen ha nem tudjuk mennyi a váltószám, nem tudjuk azt se, mennyi az igazságos bér. S emiatt persze az se tudható mi mennyit ér. Hiszen a marxista gazdaságban objektívaknak kellene lenniük az áraknak, azaz ki kellene tudni számolni, hogy pl. 1 liter bor = 20 ceruza, stb. De ezt nem lehet az említett ok miatt megtenni, így a marxista gazdaság lassan eljut a káosz állapotába, mely után jönnek a "reformok", ami a gyakorlatban azt jelenti: elfogadják a kapitalista piaci árakat, amivel a káosz még nagyobb lesz. De ez ismert a gyakorlatban pl. a kádári Magyarország történelméből.

Magyarul: a marxista gazdaságtan marhára logikus az alaptól kezdve, csak éppen az alap teljesen virtuális bűvészkedés a szavakkal.

A liberalizmus megoldása a kérdésre szintén abszurd, de logikailag működőképesebb. A liberalizmus atyjai ugyanis azt a mellbevágó dolgot állítják, hogy NINCS érték, csak ár. Azaz ha senki se vesz meg egy kiló aranyat, akkor annak értéke/ára nulla, míg ha valaki megvesz egymillióért egy kalap szart, akkor egy kalap szar egymilliót ér.

Természetesen ez is tarthatatlan, hiszen a valósághoz ugyanúgy semmi köze. S főleg napjainkban látható: a válság olyan szintű már, hogy abból nincs kiút. Ma már a világon az összes pénz összértéke kb. a 25-szöröse a ténylegesen meglévő értékeknek. Ha a liberális elvek tényleg érvényesülnének, azonnali 2500 %-os inflációnak kellene bekövetkeznie azonnal, ami persze nem következik be, mert a rendszerurak nem engedik, hogy ez bekövetkezzen. Így lassan növekszik a buborék, s egyre nagyobb lesz a robbanás, a nem túl távoli jövőben. Az okos országok ezért megfogható dolgokat igyekeznek felhalmozni, felkészülve a robbanásra. A robbanás utáni árakhoz képest ugyanis most minden nagyon olcsó, hiszen értéke 25-öd részéért megvehető.

Címkék: politika
3 komment
2016. október 08. 14:14 - bircaman maxval szerkesztő

A vicces Népszabadság-műbotrány

Végre egy jó hír! A liberális okádás és népellenesség egyik fóruma, a Népszabadság című ultrajobbos-ultraliberális szennylap megy megérdemelt helyére, a szemétdombra. Ahogy ezt ők mondják: nem volt rá piaci kereslet. Bontsunk pezsgőt!

Közben az MSZP tüntetést szervez. Vicces: a lap másfél éve még az MSZP tulajdona volt,majd eladta azt jó pénzért. Ezeknek teljesen elment az eszük? De jó tudni, hogy ez így "európai", majd a legközelebb, ha eladok valamit, én is tüntetni fogok aztán érte, miután felmarkoltam a pénzt.

A ballib médiák közben a sajtószabadságról hallucinálnak. Hamis, nagyon hamis. Ők mondták pár éve, hogy minden a szabad piac láthatatlan kezének eredménye, s amire nincs kereslet, arra nincs szükség. Tetszettek volna "keresni" a Népszabadságot!

A Népszabadság egyébként megérdemli sorsát. Az utóbbi másfél-két évben ez a média teljesen lezüllött. Gond egy szál se, a lap munkatársait várja a Londoni Kalifátusban a mosogató szektor: ahhoz talán még az ő állatias-hányós szintjük is elég lesz...

nol

 

Címkék: politika
3 komment
2016. október 08. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

Mi a felső osztály?

Ki a mai viszonyok között  a felső osztály tagja?

Felső osztály az, aki nem kell, hogy dolgozzon, sőt vállalkoznia se kell. Ugyanis van elég vagyona, aminek hozamából magas szinten megél bármeddig, azaz élete végéig, sőt a vagyona megmarad az örököseinek is.

20 millió eurós vagyon biztosítani képes éves egymilliós hozamot. Ez kb. havi 80 ezer.

Nyilván ez se elég, ha űrutazni akarok, szigetet venni, tengeralattjárót vásárolni, plusz Abramovics jachtját, meg három topmodellt takarítónőnek, azaz felelőtlen pazarláshoz ez nyilván kevés. De mégis ez az a szint, mely már biztosít biztos, stabil, magas szintű (de nem pazarló) életvitelt. E szint alatt ez nem megy.

Ha a vagyonod csak 1 millió euró, a hozamod kb. 50 ezer lesz évente, ez havi 4 ezer euró. Ez egy jó, viszonylag magas nyugati fizetés szintje, nem több. Itt már oda kell figyelned mire költesz, pl. még utazgatni se mehetsz korlátlanul (ha elmész egyszer mondjuk Tahitire 3 hétre, a következő 2 hónapban spórolnod kell), nem lehet nagyon nagy házad, mert nem fogod tudni fenntartani, nem lehet sofőröd, szakácsnőd, kertészed, testőröd, stb.

Nyilván az átlagember számára az 1 millió eurós vagyon is fantasztikus. Az átlag nyugat-európai vagyona kb. 250 ezer euró, míg az átlag kelet-európaié ennek a harmada. De itt nem erről beszélünk. Nyugaton óriási a szakadék a felső 10 %, a felső 1 % és a felső 0,1 % között, nem beszélve a felső 0,01 %-ról. A felső 10 % jellemzően magas fizetésú bármunkás (gyárigazgató, banki felsővezető, stb.) esetleg sikeres vállalkozó, aki azonban dolgozni kénytelen a saját vállalkozásában. Míg a többi pedig olyan, aki nem kell, hogy dolgozzon. Mondjuk az 1 % a 20-milliós határt elért ember. A többi meg már ennek fokozása.

Címkék: politika
2 komment
2016. október 07. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

A népszavazás valódi belpolitikai eredménye

A magyar népszavazés valódi eredménye: megerősítette a létező politikai spektrumot!

Hogyan lehet lefordítani eredményre a népszavazást bojkottáló szavazatokat? Mennyi ezek valós értéke?

A megoldás nagyon egyszerű. Megnézzük, hogy mennyi volt a részvétel a legutóbbi parlamenti választáson! Ez  2014-ben 62,2 % volt: ebből 61,4 % érvényes és 0,8 % érvénytelen szavazat, ez utóbbi adat is fontos most az összehasonlítás miatt!

Nézzük most úgy az egyes pártok eredményét, ahogy sosem szokás, azaz nem az elért mandátumarány, sem a listás arány szerint, hanem az összes szavazásra jogosulthoz képesti listás eredményt!

Íme a 2014-es eredmény:

  • 26,7 % a Fideszre szavazott
  • 16,1 % a balllibekre szavazott
  • 12,7 % a Jobbikra szavazott
  • 3,4 % az LMP-re szavazott
  • 2,5 %  a parlamentbe ne nem jutott pártra szavazott
  • 0,8 % érvénytelenül szavazott
  • 37,8 % nem szavazott

Mi történt a 2016-os népszavazáson?

Szavazott 47,8 %: ebből  45,1 % érvényes és 2,7 % érvénytelen szavazat. Nem szavazott 52,2 %. Részletesen:

  • 43,4 % nem szavazat
  • 1,7 % igen szavazat
  • 2,7 % érvénytelen szavazat
  • 52,2 % nem szavazott

Ha a két választás részvételi különbözetét kiszámítjuk, ez 62,2-47,8=14,4.

Reálisam ezt a számot fogadhatjuk el mint a ballib bojkottfelhívásnak szót fogadott választói tömeget.  Ha ehhez hozzzáadjuk az igen és az érvénytelen szavazatokat, az eredmény 14,4+1,7+2,7=18,8, de ebből vonjunk le 0,8-at, hiszen 2014-ben is volt ennyi érvénytelen szavazat, így féltételezhető, most is volt ennyi ember, aki nem szándékosan szavazott érvénytelenül, a végeredmény 18,0 %.

Azaz a ballibek javítottak: 16,1-ről 18,0 %-ra.

18298024930_b04c2b9137_o

A Fidesz, a Jobbik és az LMP 2 éve összesen 42,8 %-ot ért el, most a nem szavazatok aránya 43,4 %, ami kis javulás. Hozzá kell tenni: valószínűleg egyes ballib szavazók is nemmel szavazhattak és az LMP semleges álláspontja miatt nem biztos, hogy híveik mind nemmel szavaztak, azaz a valószínűbb a Fidesz+Jobbik tábor esése, valószínűleg annyival, mint amennyivel a ballibek növekedtek.

Mit jelent ez lefordítva mandátumokra? A magyar választási rendszer sajátosságai miatt nehéz megbecsülni, de kb. ez a helyzet:

  • Jobbik és LMP: azonos a 2014-es mandátumszámmal, azaz 23 és 5,
  • Fidesz: 133 helyett 120-125,
  • ballibek: 38 helyett 45-50.

A politikai helyzetkép azonos maradt tehát.

Címkék: politika
Szólj hozzá!
2016. október 06. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

Népszavazás Bulgáriában

Az idei magyar népszavazás a hetedik volt a posztkommunista Magyarországon. Bulgáriához képest Magyarország a népszavazások országa!

Bulgáriában a kommunizmus bukása óta alig két alkalommal volt népszavazás.2013-ban és tavaly. Bulgária azon kevés országok egyike, ahol az NATO-ba és az EU-ba való belépést se előzte meg népszavazás!

Mind a 2 eddigi népszavazás érvénytelen volt. A 2013-as népszavazáson a részvételi arány alig 20 % volt, a tavalyin pedig ennek pont a duplája.

A bolgár népszavazási szabály a magyarnál is keményebb. Míg Magyarországon az az érvényességi követelmény, hogy a szavazók legalább fele vegyen részt, Bulgáriában  a követelmény az, hogy a részvétel érje el a népszavazást megelőző utolsó parlamenti választás részvételi arányát.A tavaly népszavazásnak tehát 51 %-os részvételt kellett volna felmutatni, mivel ennyi volt a részvételi arány a 2014-es választásokon, míg a 2013-as népszavazásnál pedig 60 % volt az érvényességi küszöb (ennyi volt a részvételi arány a 2009-es parlamenti választásokon).

A 2013-es népszavazás témája egyébként az volt, hogy épüljön-e az országban egy második atomerőmű: a szavazók 62 %-a igennel szavazott. A tavalyi népszavazás kérdése pedig az volt, hogy lehessen-e ezentúl interneten keresztül is szavazni: 73 % igennel szavazott.

Az atomenergetikai népszavazás mögött erős politikai érdekek álltak. Az atomenergetika támogatása nagyon magas az országban, viszont Bulgária EU-csatlakozásakor Brüsszel kötelezte Bulgáriát az egyetlen atomerőmű 2 legrégibb reaktorának bezárására. Ez ellen mindig hatalmas felháborodás volt. Az akkor éppen ellenzékben lévő szocialisták igyekezték a témát felhasználni, ami persze hazugságnak bizonyult, mert kormányra kerülve aztán semmi se tettek a témában. A bolgár szocialisták sajátossága, hogy ellenzékben kifejezetten jó dolgokat mondogatnak, majd kormányon az ellenkezőjét teszik. A bolgár szocik a magyar MSZP-hez képest valamivel balosabbak, óvatosabban az oroszellenességgel, nem vallásellenesek, s nem támogatnak a társadalompolitikában liberális célokat, pl. fel se merül az egyneműek házasságának kérdése. Viszont szokásuk a hazudozás.

Én egyébként 2013-ban igennel szavaztam, 2015-ben pedig nemmel. Miért? Igennel, mert a tiszta, olcsó energia híve vagyok. S nemmel, mert az internetes szavazás a szavazatvásárlást hatalmas mértékűvé fogja növelni – szerintem aki nem képes elmenni az urnáig, az ne szavazzon, s kész!

Most novemberben elnökválasztás lesz Bulgáriában (az elnököt közvetlenül választják Bulgáriában 1991 óta, bár hatalma nem sokkal nagyobb magyar kollégájáénál).

Kihasználva azt, hogy valószínűleg ezen nagyobb részvétel is lesz, többen is népszavazást kezdeményeztek. Hiszen ha meglesz az 51 %-os részvétel, a népszavazás érvényes lesz.

Pár kérdésre nem gyűlt össze az elegendő számú aláírás, más kérdéseket pedig alkotmányellenesnek nyilvánított az Alkotmánybíróság. Végül 3 kérdés maradt állva, melyekről népszavazás lesz most novemberben.

Az egyik kérdés: legyen-e drasztikusan lecsökkentve a pártok állami támogatása 1 levára szavazatonként (a  jelenlegi összeg ennek nagyjából a 10-szerese)?

A másik kérdés: legyen-e kötelező a szavazás ezentúl? A kötelező szavazás kérdése Bulgáriában nacionalista, ill. antimuszlim kérdés. Mivel a törökök, a bolgár muszlimok, s a cigányok tömegesen szavaznak (ezt megszervezi mindig a török párt), így a török párt aránya a parlamentben sokkal több, mint a törökök aránya az országban. Ez ellen egyes bolgár politikusok csodaszerként tekintenek a kötelező szavazásra, melyen keresztül aztán a bolgárok is tömegesen fognak szavazni, a bolgárok pedig bárkire is szavazzanak, a török pártra biztosan nem fognak, azaz így csökkenni fog a török párt ereje a parlamentben. Azt hiszem, ezek után érthető, hogy miért szavazott 73 % igennel.

Talán a legfontosabb kérdés pedig: legyen-e megváltoztatva a parlamenti választások szabálya, azaz a jelenlegi majdnem teljesen arányos, egyfordulós, listás rendszer helyett legyen-e kétfordulós, kizárólag egyéni választókerületes rendszer?

Én valószínűleg az egyik abszolút esélytelen elnökjelöltre fogok szavazni, egy baloldali, antiliberális, oroszbarát újságíróra, aki esetleg összeszed majd 2-3 %-ot. Én mindig elvi alapon szavazok, sosem praktikusan (pl. a Gyurcsány elleni népszavazáson is NEMmel szavaztam az háziorvosi díjas kérdésre, pedig akkor se voltam Gyurcsány híve). Ha lesz az elnökválasztásnak második fordulója is, akkor majd eldöntöm, elmegyek-e szavazni, ezt még nem tudom.

A pártfinanszírozási kérdésre nemmel fogok szavazni, ezzel abszolút kisebbségben leszek szerintem. 10-ből 9 ember számára létkérdés a pártok állami finanszírozásának csökkentése.

Nemmel szavazok a kötelező szavazásra is, mivel betarthatlannak tartom, ha bevezetik, ráadásul az esetleges  kényszerszavazók egyszerűen érványtelenül fognak szavazni, azaz az egész ügy célja nem lesz elérve.

S nemmel szavazok szinte biztosan a kétfordulós, csak egyéni körzetes választási rendszerre is. Ha ugyanis ez megtörténik, az összes muszlim körzetben tarolni fog a török párt, a keresztény körzetekben meg az éppen legerősebb bolgár párt túl sok szavazatot fog kapni. Bár elgondolkoztam: egyszer be kellene talán vezetni a brit rendszert, hogy lássa aztán mindenki, hogy marhaság. Ha a kérdés az lenne, hogy legyen a magyarhoz hasonló vegyes rendszer, azt támogatnám, de a tiszta egyéni rendszer butaság.

A bolgár közéletben van pár rögeszme, íme egy pár:

  • Jobb lesz, ha a pártok nem kapnak állami támogatást.
  • Csak az szavazhasson, aki az országban él életvitelszerűen.
  • Ha a képviselőket egyéni körzetes rendszerben választjuk, jobb politikusok kerülnek a parlamentbe.
  • A parlamentáris monarchia valamiféle felsőbbrendű valami a parlamentáris köztársasághoz képest.
  • A rendőrfönököket és a bírákat válassza a nép.
  • A parlamenti képviselők tiszteletdíja legyen azonos a mindenkori átlagbérrel.
  • A parlamenti képviselők legyenek visszahívhatóak.
  • Legyen ismét kötelezői sorkatonai szolgálat.

Az összes ilyen rögeszme marhaság, de az átlagember nem fogja ezt belátni, míg nem látja a rossz eredményeket.Szóval érdemes lenne ezeket megvalósítani,hogy aztán lekerüljenek a napirendről. 

A „csak az szavazhasson, aki az országban él életvitelszerűen” elvet már megvalósították a 2007-es önkormányzati választásokra, az eredmény totális káosz lett.  Az eredeti cél nem valósult meg: a Törökországban élők ismét jöttek buszokkal a választásokra tömegesen, egy rakás normál polgár viszont nem szavazhatott: összesen kb. félmillió ember nem szavazhatott, mert a „rendszer” szerint nem élt életvitelszerűen az országban. Vicces személyes élmény: elmentünk szavazni a feleségemmel, s míg én szerepeltem a listában, így szavazhattam is minden további nélkül, eközben afeleségem nem szerepelt a listában, s amikor beadtunk panaszt erre vonatkozóan, a központi  választási hatóság visszajelzett, hogy ő  a rendszer szerint nem él életvitelszerűen az országban. Pedig sose éltünk külön. A lényeg, azóta már senki se akar választásokat csak az országban életvitelszerűen élőknek.

Szólj hozzá!
2016. október 05. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

Nemzetiségek vallása Oroszországban

Szemben a szovjet időszakkal, amikor voltak elismert és nem elismert nemzetiségek, a mai Oroszországban ez a különbségtétel nem létezik. Tehát nincs jogi különbségtétel nemzetiségi alapon.

Bevezetőként röviden az ország közigazgatásáról nemzetiségi és nyelvi szempontból.

Jogi különbségtétel a jelenlegi Oroszországban a nyelveket illetően van: vannak hivatalos státusszal rendelkező nyelvek, s ilyen státusz nélküli nyelvek. Szövetségi szinten az egyetlen hivatalos nyelv az orosz, s az orosz kötelezően hivatalos erővel rendelkezik az ország egész területén. Emellett minden autonóm területi egységnek joga van más nyelvet is hivatalos nyelvvé nyilvánítani az orosz mellett. Ezek tehát regionális állami nyelvek. Emellett lehetséges olyan nyelvek megjelölése is, melyek nem állami nyelvek, azonban az állam elismeri azokat kulturális értékként, ezek tehát amolyan másodlagos hivatalos nyelvek.

Oroszország területi beosztása röviden: az ország 82 darab elsőrendű területi egységre oszlik, ezek közül: 3 szövetségi város, 55 megye, 22 autonóm köztársaság, 1 autonóm terület, 1 autonóm kerület. (Emellett van további 3 autonóm kerület is, ezek azonban részei valamelyik megyének.)

A 22 autonóm köztársaság közül 21-ben van más hivatalos államnyelv az orosz mellett is, az egyetlen kivétel Karélia, ahol az orosz az egyetlen hivatalos államnyelv. Ugyanez a helyzet az autonóm területen és az autonóm kerületekben is, ahol a hivatalos államnyelv csak az orosz.

Másodlagos hivatalos nyelvként több nyelv is el van ismerve, ilyen elismerés nem csak autonómiával rendelkező közigazgatási egységekben lehetséges, hanem a "normál" közigazgatásai egységek által is (azaz a szövetségi városok és a megyék által is). Ilyen másodlagos, államnyelvi státusz nélküli hivatalos nyelv létezik az összesen autonóm kerületben, az 1 darab autonóm területen, valami Karéliában is, továbbá a "normál" közigazgatási egységek kisebb részében. Talán a legérdekesebb eset a jiddis nyelv esete a Zsidó Autónóm Területen (ez az egyetlen autonóm terület jelenleg Oroszországban), ahol a lakosság alig 2 %-a zsidó nemzetiségű, s a zsidó nemzetiségűek 95 %-a is orosz anyanyelvű, ennek ellenére a jiddis ilyen másodlagos hivatalos státuszt kapott, elsősorban történelmi okokból.

Lássuk most az egyes nemzetiségekre jellemző vallást! Csak olyan nemzetiségeket vettem számba, melyek jelentős számban élnek az országban, azaz amelyek létszáma legalább 50 ezer fő vagy azokat az ennél kisebb népeket, melyek nyelve hivatalos státusszal rendelkezik.

A oroszországi türk népeket illetően elmondható:

  • az azeriek siíta muszlimok,
  • a Szibériában élő türkök többsége ortodox keresztény: dolgánok, hakaszok, jakutok,
  • az egyetlen Volga-menti türk nép, mely ortodox keresztény: a csuvasok,
  • az ország déli részén élő türkök, valamint a Volga-menti türkök zöme szunnita muszlim: baskírok, balkárok, karacsajok, kazahok, kirgizek, krími tatárok, kumikok, nogajok, tadzsikok, tatárok, törökök, üzbégek,
  • a tuvaiak buddhisták, a buddhizmus tibeti ágát követik
  • szibériai türk népek, mely mind a mai napig többségében pogányok: altájok, sórok.

Az oroszországi mongol és tunguz népek esetében:

  • a burjátok és a kalmükök tibeti buddhisták, a kalmükök arról híresek, hogy ők az egyetlen európai buddhista nép,
  • a többiek - evenek, evenkik - pogányok.

Az oroszországi iráni népek:

  • a tadzsikok szunnita muszlimok.
  • az oszétek ortodox keresztények.
  • a tatok siíta muszlimok.

A finnugor és szamojéd népek:

  • ortodox keresztények: karélok (finnek), komik, marik (a marik sokan emellett pogányok is), mordvák, udmurtok, vepszék (a karélok és vepszék kivételével elmondható mindegyikre, hogy a pogányság nagyon erős,sokszor az ortodox kereszténység mellett),
  • pogányok: hantik, manysik, nyenyecek, szölkupok (részben egyben ortodox keresztények is).

Komikus történet, de teljes valós eset, melyet egy nyelvész írt a  Szovjetúnióban a 80-as években végzett kutatásairól. Sikerült végre megismerkednie a helyi sámánnal egy manysi faluban. A legjobban a nyelvész döbbent meg, amikor kiderült, a sámán csak részmunkaidőben sámán, ugyanis vasárnaponként az ortodox templomban templomszolga, ezen kívül pedig ő a helyi termelőszövetkezet Komszomol-titkára! A sámán szentélye is sajátos volt: a totemek mellett 2-3 ortodox ikon és egy Lenin-kép is volt. Ez a szinkretizmus erősen jellemző a többi finnugor népekre is, különösen a falvakban lakókra - a városokban az emberek tényleg csak keresztények. A Szovjetúnió megszűnése óta sokszorására növekedett az eredeti pogány vallások iránti érdeklődés, de közben szinte senki se adja fel a kereszténységet, hanem valahogy keverni próbálják a kettőt.

Észak-kaukázusi népek:

  • abazinok, adigék, agulok, avarok, csecsenek, cserkeszek, darginok, ingusok, kabardinok, lakok, lezgek, rutulok. tabaszaranok, cahurok - szunnita iszlám.

Dél-kaukázusi népek:

  • grúzok: ortodox kereszténység.

Szláv népek:

  • belaruszok, oroszok, ukránok - ortodox kereszténység,
  • lengyelek - katolicizmus.

Egyéb népek:

  • cigányok, görögö, moldávok (románok) - ortodox kereszténység,
  • eszkimók, csukcsok, jukagirok - pogányság,
  • kínaiak - budhizmus és ortodox keresztény, fele-fele arányban.
  • koreaiak - protestantizmus,
  • németek - a többség ortodox keresztény, jelentős katolikus és protestáns kisebbséggel.
  • örmények - a többség ókeleti (nem-khalkedóni ortodox) keresztény, van egy jelentős katolikus kisebbség is.
  • zsidók - a többség zsidó vallású, van egy jelentős ortodox keresztény kisebbség is.
7 komment
2016. október 04. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

A kádárista elit gondolatai

Sok ideje meg akarom írni, de személyi jogi okokból folyton halasztgattam. Most már elmúltak ezek az okok, sajnos. Az összes ilyen véleményt ugyanis apám hivatali kapcsolatain keresztül tudtam meg, s amíg apám élt, nem akartam neki kellemetlenséget okozni.

Az MSZP liberálissá alakulása a 90-es évek első felében nem egy hirtelen jött valami volt. Ezt alaposan előkészítette maga az elit, a későkádári elit.

Kamaszként - a 80-as évek első felében - hosszú éveken keresztül lehetőségem volt hallani ennek az elitnek az őszinte véleményét: azaz nem azt a véleményt, amit hangoztatni volt kénytelen mindenki a Kádár-diktatúra írott és íratlan szabályai miatt, hanem azt, amit ezek az emberek ténylegesen gondoltak.

Természetesen ez a későkádári elit nem volt egységes. Nagy vonalakban 3 részre volt oszható:

  • technokraták - ez volt ezen elit 80-85 %-a,
  • óhitűek - a hagyományos kommunisták, akik valóban hittek a marxista eszmében, kb. 10-15 % volt ilyen,
  • reformerek - akik valamiféle változást akartak, a hivatalos eszme keretein belül, ez kb. 5 % volt.

Én természetesen most csak a többségről beszélnék, a technokratákról, mert ez cikkem lényege. Sem az óhitűek, sem a reformerek nem játszottak semmilyen szerepet ugyanis a rendszerváltozás utáni kor politikájában.

Lássuk most hát ezen későkádári elit valódi véleményét a közéletről!

Külpolitika. A szovjet függőség egy megváltoztathatatlan kötöttség, nem lehet tenni ellene semmit. Mindkét szélsőség súlyos hiba: azaz a szovjet politikai szolgai követése is az, meg az ellenállási próbálkozás is az. A lengyelek lázadása felelőtlenség, nem szabad őket támogatni. Az alapelvekben követni kell a szovjet utasításokat, így a Szovjetúnió szabad kezet ad nekünk a másodlagos kérdésekben. Lásd: támogatjuk a szovjet külpolitikát mindenben (pl. Afganisztán), közben meg Moszkva megengedi nekünk, hogy belépjünk a Nemzetközi Valutaalapba.

Jellemző mondat: "Addig ugrálnak ezek a lumpen lengyelek, míg a ruszkik bevonulnak".

Belpolitika. Kádárnak nincs alternatívája. Ha le lenne cserélve, helyette mindenképpen egy óhitű kommunista jönne, aki lassítaná az ország közeledését a nyugathoz. Azaz minden eszközzel ki kell állni Kádár mellett.

Jellemző mondat: "Bárcsak élne Kádár 120 éves koráig!".

Ideológia. A marxizmus egy vicc, régen megbukott. Lassan az egész szociális tábor titokban igyekszik lecserélni, még a szovjet vezetés is erre mozog. Az ideális a liberális, polgári demokrácia lenne, de erre nincs esély a nemzetközi feltételek és az ország geopolitikai helyzete miatt.

Jellemző mondat: "Hála Istennek, ma már a balosok nem dirigálnak nálunk".

Gazdaság. Az állami tulajdon önmagában rossz, szükséges a magántulajdon erőteljes növelése. Mind a belföldi kisvállalkozók rétegének növelésével, mind - és ez a fontosabb - nyugati részvétellel létrehozott vegyesvállalatokkal. Margaret Thatcher és Ronald Reagan gazdaságpolitikája az, ami ideális lenne nekünk is, de sajnos mindez nem valósítható meg teljesen ideológiai okokból. A magyar ember lista és nem is akar dolgozni, ezért munkanélküliség pozitív dolog, hazánk legnagyobb hibája a széleskörű szociális rendszer, ezt le kell építeni, piaci alapra kell helyezni.

Jellemző mondat: "Hallottam, hogy államosítottak egy nyugatnémet céget, na most majd csődbe is mennek".

Kultúra. Az ország érdeke az óhitű kommunista rezsimek eltávolítása, ezért érdemes akár a magyar kisebbségek ügyét is felhasználni annak érdekében, hogy gyengüljön a csehszlovák és román vezetés. Kádár túlságosan fél a magyar nacionalizmustól, pedig ezt fel lehetne használni pozitívan is, korlátok közt tartja.

Jellemző mondat: "Ezek a ruszkik mikor fogják már leváltani Ceaușescut? A hülye nyugatiak is támogatják őt, nevetséges!".

Látható a fentiekből, a technokrata későkádári elit nem mindenben azonos a később ballibnek nevezett iránnyal, de hozzá áll a legközelebb. Remélem mindenkinek érdekes volt ez a 30-35 évvel ezelőtti véleménykép.

Mi a személyes érintettségem, hiszen illene erről is beszámolni? 18 éves 1985-ben lettem, azaz a fentiek 12-18 éves korom között hangzottak el. Ebben az időszakban többnyire erősen nyugatpárti liberális voltam, a technokratákat gyáváknak tartottam, azaz nem tartottam őket eléggé nyugatpártiaknak. 16-17 évesne pedig rövid ideig marxista voltam, George Orwell hatott rám, ekkor a Tőke című művet is képes voltam végigolvasni. Ebben az időszakomban viszont túl nyugatoknak tekintettem a technokratákat.

Szólj hozzá!
2016. október 02. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

A népszavazás eredményének elemzése

Ezt a cikket a népszavazás kezdése ELŐTT írom, azaz semmit se tudok: se részvételi adatot, se eredményt.

Mikor lesz a népszavazásnak nemzetközi jelentősége?

  • Ha fölényesen – kétharmad felett – győznek a NEMek, s a népszavazás nem lesz ugyan érvényes, de a legalább 40 %-os lesz a részvétel.
  • Ha győznek a nemek, s a népszavazás érvényes lesz.

Mikor lesz a népszavazás Brüsszel győzelme?

  • Ha a fenti két opció egyike se teljesül.

S most lássuk a belpolitikai jelentőséget!

Mikor lesz a népszavazás a kormány győzelme?

  • Ha érvényes lesz és győznek a NEMek.

Mikor lesz a népszavazás a kormány veresége?

  • Ha a részvételi arány nem éri el a 40 %-ot.
  • Ha a részvételi arány eléri a 40 %-ot, de jelentős számú – a szavazatok harmada legalább - IGEN vagy érvénytelen szavazat lesz.

Mikor lesz döntetlen a népszavazás a kormány és a balllib ellenzék között?

  • Minden más esetben, azaz ha a fenti 3 opció egyike se teljesül.

 

 

 

 

5 komment
2016. október 01. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

Nem igazi iszlám

A liberális médiák egyik új mániája minden iszlamista terrorista akció során előadni a lemezt: az elkövetők nem muszlimok, mert az iszlám a béke vallása. A liberális politikusok ezen bugyutaság elismétése során szeretnek muszlim lelkészekkel is szelfizni. Ez a mai liberális divat: ökörködni és elmosódótt, szar fényképet készíteni saját magukról.

A tézis szerint a radikális iszlámon alapuló iszlamizmus az iszlámtól idegen, az égből leesett valami.

Lássuk azonban a valóságot!

A keresztény politikai filozófiája és politikai története teljesen eltér az iszlámétól.

A kereszténységnek valójában nincs is politikai filozófiája, mert hát Jézus is azt mondta „országom nem ebből a világból való”, azaz a kereszténység számára nem az evilági létezés a lényeg. Természetesen amikor a kereszténység sokak vallása lett, s méginkább miután államvallás lett, ki kellett találni egyfajta  keresztény politikai filozófiát. De ez alapvetően kényszer volt, s soha sem rendelkezett hitbéli jelentőséggel.

A  keresztény politikai filozófia 2 főtípusa a keleti és a nyugati volt. A nyugati elképzelés szerint a földi életben két szint van, lelki és anyagi, az előbbi az Egyház dolga, az utóbbi meg az uralkodóé. Mivel pedig a lelki elsőbbséget élvez, az uralkodók alá vannak rendelve lelki ügyekben az Egyháznak. Innen a katolikus tézis, hogy a római pápa a világi uralkodók felett áll. Ismert neve ennek papocezarizmus, fő megalapítója Szent Ágoston, IV-V. századi püspök, a keresztény teológia egyik legnagyobb alakja.

A keleti elképzelés ezzel szemben a hatalom egységét hirdette, azaz a világi uralkodó posztja miatt része az Egyház vezetésének, a lelki és az anyagi szint nem lehet egymással ellentétben. Ennek köznapi neve cezaropapizmus, fő megalapítója szintén egy IV-V. századi püspök, Aranyszájú Szent János, szintén a  keresztény teológia egyik legnagyobb alakja. (Az ortodoxia szempontjából külön jelentősége Szent Jánosnak, hogy ő alkotta meg a bizánci szertartásrendent, melyet mind a mai napig használ az ortodox templomok 99 %-a (és természetesen a bizánci rítusú katolikusok 100 %-a is).) Szent jános egy bibliai szakasz - Tesszalonikaiaknak írt 2. levél, 2. fejezet, 7. szakasz – alapján arra a következtetésre jut, hogy az állam feladata a gonosz feltartóztatása, azaz egy államban kell élnie az összes kereszténynek, mely állam vezetésének szerepe, hogy együtt az Egyházzal távol tartja a gonosz erőket.

A 3. főtípus későbbi, ez a protestantizmus politikai filozófiája. Ennek lényeg a szekularizmus, azaz az állam és az egyház elválasztása. A kereszténység szerepe immár nem intézményes itt, hanem csak a keresztény hívő uralkodók személyén keresztül érvényesülnek a keresztény értékek.

De mindegyik tan a 3 közül közös egyben: a politikai államtan nem szerves része a keresztény tanításnak, a kérdés nem dogmatikai, nem is hitbéli. Mindezek miatt a keresztény államiság történelme sem hatott ki a keresztény tanításra. A kereszténység UGYANAZT tanította mindig: üldözött vallásként, államvallásként, s a mai, ateista környezetben is. Miért? Mert a politikai állameszme nem szerves része a hittételeknek.

A helyzet teljesen más az iszlám esetében. Az iszlám politikai filiozófiája szerves része az iszlám vallásnak, nem későbbi filozófiai tanítás. Az iszlám állam a kalifátus, ez az ideális állam, s minden más rossz.

A korai iszlám eleve azzal kezdett a VI. században, hogy megkezdte a kalifátus kiépítését. S amikor ellenségekbe ütközve kénytelen volt abbahagyni a birodalomépítést, ez kényszerűen mérsékelte a vallást is.

Míg a keresztény hittélek és gyakorlat nem változtak, ill. csak olyan kérdésekben változtak, melyek nem érintették a hit alapjait, az iszlám esetében a két dolog egymással szétszakíthatatlan kapcsolatban állt.

A mai iszlám radikálisok valójában nem mondanak mást, mint a korai, eredeti iszlám. Akik eltérnek az eredeti tanoktól azok éppen azok, akik a később, már mérséklődött tanokat követik.

Lehet nem szeretne a radikális iszlámot, de azt állítani róluk, hogy nem igazi muszlimok vagy hogy meghamisították a „béke vallását” kb. olyan, mint azt állítani, hogy az egyneműek „házasságát” támogatók az igazi kereszténynek, míg az ellenzők meg álkeresztények, vagy hogy a Jézus feltámadásában hívők eretnekek, míg az azt csak jelképesen értelmezők az igazi, rendes keresztények!

A radikális iszlám éppenhogy annak jegyében született, hogy az iszlámot megtisztítsa a vallást mérséklő későbbi elvektől és visszavezesse a hívőket Mohamed tanításaihoz. Azaz ezek az emberek semmiképpen sem áliszlám, sőt ellenkezőleg: ők képviselik az eredeti tanítást.

1 komment
2016. szeptember 30. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

A pumuklik bukása

Veszélyes dolog az ördöggel cimborálni. Jó szándékból is az.

A Soros-Pumukli néven ismertté vált Pukli István iskolaigazgató sorsa a legjobb bizonyíték erre.

Nem ismerem őt személyesen, nem ismerem motivációját sem. Vajon ballib politikai pályára akart lépni vagy csak naív, jószándékú ember – nem tudom megmondani.

A ballibek kétségbeesésben élnek 2010 óta.

Hagyományos politikusaik – mint az MSZP-vezetés és Gyurcsány – képtelenek növelni támogatottságukat, legfeljebb egymás rovására növekednek, de összeteljesítményük marad ugyanazon a 15-20 %-os szinten.

Reformer politikusaik még nagyobbat buknak. Bajnaihoz hasonló expressz gyorsaságú bukást kevés politikus produkált Magyarországon a rendszerváltozás óta. Persze ebben a sajátjai is jelentős szerepet játszottak, tegyük hozzá, hiszen se az MSZP, se a DK nem akart osztozni vele ugyanazon a tortán.

A ballibek által szétrobbantott LMP szakadárjai mára egy szobában elférnek teljes tagságukkal és szavazótáborukkal. S eközben – ez a legnagyobb kudarc a ballibek számára! - az LMP nem-ballib része ma is képes lenne bejutni a parlamentbe, mégpedig önerőből.

Alakultak aztán a különböző mozgalmak is, azzal a bevallott céllal, hogy ők mind a Fidesztől, mind a ballibektől függetlenek. Lassan mind a ballib tábor részévé lettek és elsorvadtak. Mára csak FB-oldalak maradtak belőlük, melyeknek van párezer – a legnagyobbaknak akár pár tízezer! - rajongójuk, ezeket összeadva jelentős, milliós számot kapunk,  de vigyázat: jellemzően ugyanaz a párezer ember a rajongója az összes ilyen csoportnak. (Arról nem is szólva, hogy a FB-rajongó valójában sokszor csak követő, esetleg éppen az ellentáborból, aki szereti követni az ellenfelek eseményeit.) Ki hallott manapság a Szolidaritás, Egymillióan Az Izéért, stb. szervezetekről a FB-on kívül? Senki.

Voltak persze eleve ballib mozgalmak is, melyek civilnek hazudták magukat, azaz nem kellett később csatlakozniuk a ballibekhez, mert eleve ott voltak. Lásd a milliomos szocik által működtetett Éhségmenet nevű vicccsoportot. Átvert volt főemberük mára nem foglalkozik politikával.

Csak az érdekesség kedvéért megemlíteném, hogy van persze pár ultraballib csoport is, mely nem csatlakozott a ballib táborhoz. Ők azok, akik tényleg mind a Fidesztől, mind a ballibektől függetlenek, viszont a ballibek ellen az a fő váduk, hogy azok nem igazi ballibek, nem eléggé ballibek. Ezek a csoportok teljesen lényegtelenek, jellemzően az alapító pár haverját tömörítik, lásd pl. Tuareg fanatikus fideszesből fanatikus ballibá lett mozgalmár az egész országot árulónak tartó, 30-tagú forradalmi sejtjét vagy az Amerikai Magyar Népszava nevű blog köré szervezkedett 10-tagú „pártot”.

Az igazság kedvéért megemlíteném, hogy vannak természetesen nem ballib ellenzékiek is a Jobbikon és az LMP-n túl is, de ezek most irrelevánsak e cikk szempontjából. Ezek egyébként 3 részre oszthatók: radikálisok, akiknek a Jobbik túlságosan centrista lett az utóbbi időkben (de éles helyzetben ezek az emberek leszavaznának a Jobbikra vagy a Fideszre, „kisebbik gonosz” alapon), baloldaliak, akik elutasítják a ballib elveket mindenestül (ezek egy része aztán elmegy szavazni az LMP-re, mint „legkevésbé utálatos” parlamenti pártra), s klasszikus polgári liberálisok, akik valamiféle nem-ballib liberalizmust keresnek (talán a PKP nevű minipárt és a Kapitalizmus Blog törzstábora jó példa ezekre, de ezek nagy része is elmegy éles helyzetbe leszavazni a ballibekre mint kisebb rosszra, mint a legkevésbé antikapitalista pártra). Személyes vallomás: a XXI. század első évtizedében többnyire magam is ezen utóbbi csoporthoz tartoztam, szóval van egyfajta megértésem feléjük, bár ma már egyetlen alapkérdésben sem értek együtt velük – aki ismeri ezen korszakomat, jól tudja, hogy akkoriban a nemblogom alcíme „több kapitalizmust, elmélyülő globalizációt!” volt – sajnos sok korábbi írásom elveszett (2012 előtt, sajnálatos módon, nem tartottam fontosnak minden írásomat megőrizni), de egyesek ezen a honlapon is olvashatóak.

De, visszatérve ezen kitérő után a fő témára, a ballib álcivilek hatalmasat buktak, a nem-ballib civilek meg kicsiny baráti asztaltársaságokká lettek.

Pumukli pedig manapság megkapta a végső döfést. Miután rádöbbent, hogy bohócnak kell csak Gyurcsányéknak és a többi ballib vezérnek, s  mögöttük álló brüsszelita-sorosista erőknek felmondott, amiért olyan támadásokat kapott, mintha ő maga lenne a csúnya, cigány Orbán.

Én azt mondom neked, Pumukli: ne sajnáld, jól jártál, időben felmondtad a paktumot a Gonosszal...

Te pedig,  Sándor Fekete-Fehér-Szürke Nővér Mária készülj, te leszel a következő.

Szólj hozzá!
2016. szeptember 29. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

Megverték a 888.hu tulaját

Múlt heti hír: megverték egy budapesti parkolóházban a 888.hu tulaját.

Elemezzük az esetet gyorsan európai, haladó, liberális szempontból! Mert ez az egyetlen szempont! Minden más szempont klerikálmaradiantiszemitadiktátorság. Tehát kezdjük is el a független, civil elemzést!

A támadó ballib, az áldozat meg nem. Mi következik ebből? A következők:

  • a támadónak igaza van, civil kurázsit tanúsított a fasiszta hatalom bérence ellen,
  • csúnya ez a pofon, dehát kis pofon volt, s mi ez a hatalom önkényéhez képest?,
  • jogilag vétkes a támadó, ismerjük el, de amit tett, az polgári engedetlenség, szóval nem is igazi bűn,
  • az áldozat provokálta a támadót már azzal, hogy a ballib agytröszt engedélye nélkül közterületen megjelent,
  •  álljunk ki a tisztességes támadó mellett, aki már meg is bánta tettét!

Vigyázat azonban! Ha fordítva lett volna, akkor a helyzet 540 fokkal különbözőbb lenne! Ez esetben:

  • a támadó a cigány Orbán bérbokszoló önkéntes csendőre, a fasiszta rezsim így hallgattatja el az ellenzéket,
  • az a pofon akkora volt, mint amivel 1944-ben a zsidókat marhavagonokba pakolta az akkori hatalom, mely a mai kormányzat példaképe,
  • a támadó életfogytiglant érdemel, persze a csúnya, cigány Orbán rendőrsége nem indít eljárást,
  • az áldozat példája bizonyítja: diktatúra van!
  • holnapután menjünk ki mind a 800-an gágogni a diktatúra ellen!
Címkék: politika
2 komment
2016. szeptember 28. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

Disznóólban

A 90-es években aktív voltam az akkor kezdődő bolgár internetes közösségekben. Különösen a 90-es évek első felében volt jellemző, hogy a legtöbb netező bolgár nem bulgáriai volt, hanem Bulgáriából nyugatra - elsősorban Észak-Amerikába - kivándorolt ember. Ezen emberek nagy többségére jellemző volt az öngyűlölet, minden bolgár dolog elutasítása. Mivel a mai magyar kitántorgók egy - szerencsére kisebb! - része között hasonló érzelmek tapasztalhatóak meg, lefordítottam magyarra pár akkor írt paródiámat. Íme ez az első! Kérem figyelembe venni: ez egy 20 éves írás.

Képek a Disznóólból

A múlt héten érkeztem haza a Bulgáriának nevezett disznóólból. Tíz napot voltam ott, de még ma is rémálmaim vannak, izzadva ébredek, s akkor nyugszom csak le, mikor konstatálom, hogy immár a minden jó hazájában, a jó emberek országában, az USA-ban vagyok.

De hadd meséljek én leginkább rémálomszerű tapasztalataiimat a Bulgária nevű disznóólból! Már az első nap, az első órában, még a repülőtéren találkoztam egy csoport koldussal, akik a padokon feküdtek. Képtelen vagyok rájönni, ezek a sötét balkáni vademberek miért nem foglalnak maguknak szobát a Sheraton Szállodában, ahelyett hogy padokon fetrengenek, amivel zavarják a rendes amerikai polgárokat okmányaik fénymásolásában.

Aztán a Központi Vasúti Pélyadudvar mellette egy csoportnyi romára (ex-cigányok) bukkantam, akik ragasztót szipuztak nejlonzacskóból. A mai napig nem tudom felfogni, hogy eme hátrányos helyzetű kisebbség képviselői miért nem használnak inkább kiváló minőségű tisztított kokaint, ahogy ezt én is teszem, itthon Nebraskában.

De amin a legjobban ledöbbentem, amikor láttam, hogy az aljas bolgárok egyszerűen nem akarnak beletörődni, hogy ugyanazért a munkáért 50-szer alacsonyabb fizetést kapnak, mint a nagy Egyesült Államok lakosai! Ezek az emberek tényleg nem veszik észre, hogy ha nem hajlandóak dolgozni 50-szer kevesebbért, ezzel Fidel Castrót, Kadhafi ezredest és az észak-koreai kormányt támogatják?

Tehát most tele vagyok megoldatlan kételyekkel, melyek ma is fejfájást okoznak.

Most, amikor ismét itthon vagyok, a jó emberek országában, az USA-ban, rögtön kapcsolatba is léptem egyik szintén ex-bolgár barátommal Szvincso Szvincsevvel*, aki a CIA-nak ugyanabban a fióktelepén dolgozik, ahol én is alkalmazásban vagyok részmunkaidőben, s együtt úgy döntöttünk, hogy egy honlapot fogunk létrehozni a lehető legundorítóbb fényképekkel a Bulgária nevű disznóólról, hadd lássa az egész világ, hogy mi milyen okos srácok vagyunk, s hogy lássa a CIA is, hogy mennyire hálásak vagyunk az általa nekünk nap mint nap biztosított minőségi ételekért és italokért.

Prof. Dr. Emi Grantov

a pontymigrációs tudományok doktora

*beszédes név, kb. Disznófi Disznó

Címkék: humor bulgária
1 komment
2016. szeptember 27. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

Fiatal bolgár értelmiségiek nyilatkozata

A 90-es években aktív voltam az akkor kezdődő bolgár internetes közösségekben. Különösen a 90-es évek első felében volt jellemző, hogy a legtöbb netező bolgár nem bulgáriai volt, hanem Bulgáriából nyugatra - elsősorban Észak-Amerikába - kivándorolt ember. Ezen emberek nagy többségére jellemző volt az öngyűlölet, minden bolgár dolog elutasítása. Mivel a mai magyar kitántorgók egy - szerencsére kisebb! - része között hasonló érzelmek tapasztalhatóak meg, lefordítottam magyarra pár akkor írt paródiámat. Íme ez az első! Kérem figyelembe venni: ez egy 20 éves írás.

Nyilatkozat!

Mi, a határontúli bolgár értelmiség élő és örökké ébren lévő lelkiismerete fel vagyunk háborodva egyes úgynevezett hazafiak szánalmas próbákozásai miatt, melyekkel megpróbálják dicsérni a Bulgária nevű disznóól úgynevezett eredményeit! Ilyen eredmények természetesen nem léteznek, ezek csakis egyes magukat ma hazafiaknak nevező volt kommunista besúgók beteg agyában vannak.

Néhány úgynevezett ember arról próbál írni az interneten, hogy az illegális Bulgáriai Köztársaság bolgár állam. Mi, persze, nem tudjuk elfogadni ezt a véleményt, amíg van még akár csak egy cseppnyi szovjet gáz is Bulgáriában, mert ez hazánkat szolgafölddé alacsonyítja le, a Gonosz Birodalmának Dunától délre fekvő tartományává. Tehát ezek az egyedek valójában szovjet állampolgárok, nem igazi hazafiak, ők a lehető legalacsonyabb kommunista söpredék, olyasmi, ami a mi szüleink is voltak, de nekik azóta megbocsátottunk, mióta bebizonyosodott, hogy immár új, őszinte antikommunisták, amit leginkább azzal igazoltak, hogy pénzt adtak nekünk, hogy kivándorolhassunk Észak-Amerikába.

Meddig fogtok, kommunista elvtársak, élősködni a Bulgária nevű illegális disznóólban? Fogjátok szovjet hattútavaitokat és takarodjatok el Szibériába, ahol csinálhattok, amit akartok, de minket hagyjatok békén. Szemben veletek mi 1989. november 10-én 13 óra és 19 perckor* megbocsátottunk magunknak és szüleinknek, öt másodperc alatt lelkes kommunistákból buzgó antikommunistákká lettünk, így megtisztulva szellemileg minden bûntõl. Aki ezen 5 másodperc alatt lezajlott mély szellemi fejlődésünket nem ismeri el, az rohadt kommunista!

Azonnal állítsátok helyre a tarnovói alkotmányt**, aztán jöhettek söpörni a téli szennyeződéseket az utcákon, de csak miután letettétek azt esküt észak-amerikai gazdáinknak.

Már a kutyák sem hajlandóak közösülni Szófia utcáin, nem veszitek észre, elvtársak, hogy 50 éves uralmatoknak vége? Tehát kuss nektek,  azonnal húzzatok melózni, éjjel-nappal, a mi bölcs útmutatásainka alapján, így képesek lesztek felépíteni egy tisztességes országot, ahová mi is szívesen visszatárünk majd valamikor, feltéve természetesen, hogy havi 15 ezer dollár fizetést biztosítotok számunkra. Ti majd maximum 1000 dollárt fogtok kapni - ez is sok nektek, szemét hazafiacskák! De nekünk, felsőbbrendű észak-amerikai fajnak jogos, magasabb igényeink vannak.

Taváris, panyimájes?

Dr. Dr. Prof. Emi Grantov Prof.

Édesvízi cápák entrópiája tanszék

száműzve a komcsik által Észak-Amerikába

a haladó határontúli bolgár közösség szócsöve

Megjegyzések a magyar olvasóknak:

  • * Ebben az időpontban mondatták le Todor Zsivkovot.
  • ** A kommunista hatalomátvétel előtti bolgár alkotmány neve, egy időben az antikommunista bolgár mániákus vágya volt ezen alkotmány visszaállítása, mintha valamilyen csodaszer lenne.
Címkék: humor bulgária
Szólj hozzá!
2016. szeptember 26. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

Ballib népszavazási kampánycikk

Miután elolvastam 50 darab ballib kampánycikket a népszavazásról, írok egy 51. cikket én, gondoltam, megírom A Tökéletes Ballib Kampánycikket. Íme ez az:

Emberek! Európai magyarok! Ballibák!

A csúnya, cigány Orbán már majdnem megbukott, mert hatalmas az elégedetlenség az országban, mindenki Gyurcsányt és Bajnait akarja, ezért most gyűlöletkampány indult a figyelem elterelése céljából.

Eközben Orbán a valóságban támogatja a migrációt, hiszen immár több tízezer iszlámfundamentalista és ex-szovjet bűnöző embernek adott el állampolgársági ofsórkötvényt. Orbán tehát terrorista maffiózókat importál, miközben terhes anyákat és csecsemőket gyilkol pengekerítésével.

Tavaly nyáron Orbán két emberiségelleni bűnt is elkövetett: nem engedte tovább a menekülteket, majd pedig átbuszotatta őket Ausztriába. Ezenkívül egyszerre regisztrálni próbálta őket, majd nem regisztrálta őket. Pedig mindezt tiltja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata!

Az igazi tény az, hogy az iszlamista migráns kell nekünk, mint egy falat kenyér, mert így európai. Persze ők nem is akarnak jönni, mert Magyarországon élni rosszabb, mint Afganisztán elaknázott vidékén.

Jézus is megmondta, aki bezzeg naponta simogatott iszlamista segélyvadászokat, de ez az álkeresztény kormány még Jézusnak is kész ellentmondani!

Egyébként pedig összeurópai egyeztetés kell. Az összes tagállam tökfejének össze kellene jönnie valahol, valamikor és konszenzusra jutnia, majd bizottságokat alakítani, melyek átteszik a gyakorlatba a megoldást. Már majdnem meg is volt a tökéletes konszenzusos megoldás a menekültkérdésre, amikor a tárgyalásolat megzavarta Orbán antiszemita kerítése, s ezért ma sincs megoldás. A konfliktuskereső , minden párbeszédet elehetetlenítő, cigány, rasszista Orbán az egyetlen akadálya a megoldásnak.

A kerítés miatt szenvednek ezrével a menekültek, megállította őket menedék találásában, ezzel együtt a kerítés felesleges, senkit sem állított meg.

Igen, nem tévedés, a kerítés antiszemita. Orbán egyenesen Auschwitz kerítéséről vette az ihletet. Ha sikere lesz  a népszavazáson, azonnal kilépteti az országot az EU.ból, aztán szögesdróttal vesz körbe minden települést, majd pedig gázkamrákba irányít mindenkit, aki nem rá szavazott.

Már majdnem rajtunk is eluralkodott a gyűlölet! De szerencsére az utolsó másodpercben észre térített bennünket a haladó és egyre gyorsabban menetelő élő balliba lelkiismeret gágogása, így végül gyűlölködés helyett szeretésrohamunk lett, s csúnya bezárkózás helyett tágasan kinyíltunk mint a tangóharmónika. Mert így európai, így haladó, így izé..., mindegy: így bukhat Orbán!

Aki elmegy népszavazni, az egy megvezetett rasszista birca. Aki pedig nem megy el és nem szavaz egyszerre igennel és érvénytelenül, az is egy megvezetett rasszista birca. Aki pedig a kettő között ellentmondást vél látni, az agymosott orbánfasiszta.

Éljen Európa, éljen Washington, éljen a Köztársaság!

 

Címkék: humor
4 komment
2016. szeptember 25. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

Illiberális demokrácia?

A demokráciának van több korlátozott alakja.

Egyik a népi demokrácia. Ez azt jelenti: a marxista elvekre alapszik az illető demokrácia, csak ezeken az elveken belül érvényesül a demokratizmus. Azaz illegális más elvek alapján politizálni. A népi demokráciában minden legális erő kötelezően kell, hogy vallja a szocializmus építésének programját, nem akarhat magántulajdonon alapuló gazdaságot, stb-

A másik a polgári demokrácia. Ez azt jelenti: a vagyonos polgárok vannak hatalmon, nem lehet megkérdőjelezni a magántulajdon szentségét, a kapitalizmus feltétlen érték.

A polgári demokrácia szűkített alakja a liberális demokrácia: ez olyan polgári demokrácia, ahol a liberális elvek kötelezőek mindenkire.

A "népi", a "polgári", a "liberális" mind korlátozó tényezők, azt jelzik, ez a demokrácia korlátozott.

Az illiberális demokrácia valójában azt jelenti: fosztóképzők nélküli, teljes demokrácia.

 

Címkék: politika
Szólj hozzá!
2016. szeptember 24. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

Ateista téveszmék XII. - a homokvideó

Van egy filmrészlet, melyet előbb-utóbb minden keresztényellenes homoklobbista elővesz.

Ez az:

Mivel a film üzenete sokakat megzavar, akik nem ismerik alaposan a keresztény tanítást, szükséges itt leírnom miért nevetségesen hamis ez a szöveg.

A kereszténységben alapvetően 2 nézet van erre nézve: a hagyományos és annak kései protestáns tagadása. Az előbbi a szuperszesszionizmus, az utóbbi a diszpenzacionizmus.

A különbség köztük röviden:

Az előbbi szerint Jézus új törvényt hozott a régi helyett, a régi törvény beteljesült. Ami a régi törvényből hatályos ma is (pl. a 10-parancsolat) az is csak azért hatályos, mert Jézus megerősítette azt. Azaz ma a judaizmus nem Isten vallása. Szuperszesszionista az összes apostoli egyház (katolicizmus, ortodoxia, régi keleti egyházak) és a hagyományos protestantizmus.

A diszpenzacionisták szerint viszont Isten zsidókkal kötött szerződése él ma is, azaz két szövetség van egyszerre, a régi és az új. Azaz lehet az ember zsidó vallású és ezzel helyesen áll Isten előtt, vagy lehet keresztény, s ez szintén jó. Magyarul: Istennek 2 vallása van. Ez az áramlat jellemzően egyes újprotestánsokra igaz, pl. Mo-on a Hitgyüli a legnagyobb képviselője ennek.

A diszpenzacionisták szerint a régi törvény (a zsidó törvény) ma is érvényes a keresztények számára is, viszont e törvény két részre osztható: általános szabályokra és életviteli szabályokra, s az utóbbiakat Jézus eltörölte.

Vannak egyes radikális diszpenzacionisták, akik szerint minden zsidó törvény ma is hatályos (pl. a magyar szombatosok ilyenek voltak Erdélyben), s ők valóban be is tartottak minden zsidó törvényt.

Azaz a filmrészlet abszurd érvelést tartalmaz:

  • a szuperszesszionisták számára nevetséges, hiszen számukra a zsidó törvény eleve nem hatályos, ők nem azért ítélik el a homoszexualizmust, mert azt elítéli Mózes,
  • a diszpenzacionisták számára szintén abszurd, hiszen számukra a homoszexualizmus Mózes általi elítélése általános, ma is hatályos szabály, míg a többi idézett tilalom hatályon kívüli életviteli szabály,
  • de a radikális diszpenzacionisták számára is értelmetlen, mert ők viszont betartják az összes mózesi szabályt ma is.

Azaz ezt a részletet olyan ember találta ki, akinek halvány fogalma sincs a keresztény hittételekről. Valószínűleg egy ateista, liberális zsidó írhatta a szöveget, aki abból próbált viccet csinálni, hogy a mai zsidók zöme nyilván nem tartja be Mózes szabályait. Viszont itt is tévedett: a zsidóság elsősorban egy nemzetiség, s a mai zsidó zöme számára a vallás csak hagyomány, nem kötelező életviteli szabályzat. A mai hívő zsidók viszont betartják a teljes törvényt, azaz ismét nem működik a film érve.

154 komment
2016. szeptember 23. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

Kétféle rendszerváltás

A kommunista Kelet-Európában a rendszerváltás 2 féle módon zajlott le.

A centrumhoz közelebb civilizáltabb módon, a távolabbi vidéken vadabbul.

A két módra jó példa Magyarország és Bulgária.

A magyar rendszerváltás teljesen rendezett volt. Minden elő volt készítve, alapos tervek voltak, a nép szinte észre se vette az egészet: még nagy tüntetések se igen voltak, s amikor voltak, azok jólfésült, alaposan ellenőrzött, teljesen békés tüntetések voltak, valójában nem is igazi tüntetések, hanem amolyan tömeges félállami megemlékezések. A politika gyorsan rutin lett, semmi egzotikum nem jelent meg. A gazdasági változások is rendezetten zajlottak. A legvadabb infláció sem haladta meg a 40 %-ot. Pozitívum: a bűnözés nem növekedett meg, a hatalom ezt sosem engedte meg. Nagyon gyorsan, nagyon szervezetten minden tulajdon át lett adva nyugati tőkéseknek.

Bulgária más tészta. Bulgáriában egymást érték a tüntetések, sokszor erőszakosak is voltak ezek, a bolgár parlament épülete többször is meg lett támadva. Több száz párt alakult, a politikusok jöttek-mentek. A gazdaság pedig kétszer is teljes káoszba merült, az infláció két ízben is meghaladta az éves 500 %-os szintet. S mindez társult hatalmas bűnözéssel: a legkisebb vállalkozásoktól is védelmi pénzt szedtek maffiák, nem volt ritka a robbantás, sőt a gyilkosság sem. A bűnözés és a politika sokáig össze volt fonódva, s nem csak a fehérgallérops bűnözés (az nyugaton is része a politikának), hanem az igazi, erőszakos, durva bűnözés is. Tíz év kellett, míg nyugalom és stabilitás lett, míg az ország átadott mindent a nyugati tőkéseknek.

Szóval kétféle úton ugyanaz az eredmény.

 

 

 

 

 

1 komment
2016. szeptember 22. 07:07 - bircaman maxval szerkesztő

A ferencizmus alapjai

A katolicizmusnak manapság a legfelsőbb szinten jelentkező ferencista áramlata csak azoknak újdonság, akik nem ismerik jól e felekezet történetét.

A katolicizmus alapja az, hogy a vatikáni urak fellázadtak az egyházi tanítás ellen, mely a Szent Hagyományt tette meg az egyetlen forrásnak a hitet illetően. Ezt a Vatikán felcserélte egyetlen ember, a római pápa teljhatalmával, aki így az Egyház fölé került.

Ha azonban egyetlen ember lehet a tanítás letéteményese, miért ne lehetne minden ember is az? A kérdés nem minőségi, hanem tisztán mennyiségi. S pontosan ezt a lépést tette meg az eretnek Luther a protestantizmus megalapításával - egy darab csalhatatlan római pápa helyett lett több millió csalhatatlan római pápa, immár minden ember az Egyház és Isten fölé került. Látszólag óriási különbség, a valóságban nem az.

Persze nem tagadható, hogy a protestantizmus jóval elfajzottabb vallás, sokkal messzebbre távolodott Istentől, ennek oka az, hogy sok ember nagyobb eretnekség felé képes torzítani, mint egyetlen ember. A katolicizmust az is segítette, hogy nem akart nyíltan szakítani sok mindenben az alapokkal. De mindennek ellenére: itt nem jó és rossz harca van, hanem kisebb és nagyobb rossz harca, amiben a nagyobbik rossz a kisebbiknek egyenesági örököse.

A katolicizmus kinevezte a maga római pápáját, azt felszabadította Isten hatalma alól, a protestantizmus pedig minden hívőt felszabadított Isten hatalmától.

hereticpope

A protestantizmus sem volt természetesen a végső lépés. Idővel kiderült, maradt még "rabság", így a protestantizmus megszülte a liberalizmust. A liberalizmus pedig lassan igyekezett az embert mindentől megszabadítani, mára odáig fajult a liberalizmus, hogy immár a természet hatalma alól is megszabította az embert: lásd pl. a genderelméletet, mely szerint a nem nem biológiai, hanem társadalmi jelenség. A liberalizmus következő tanítása már az lesz, mely szerint az ember belső szervei jogokkal rendelkeznek az emberi egyénnel szemben - hihetetlennek hangzik, de ez a logikus következmény.

A protestantizmus nem más, mint továbbfejlesztett katolicizmus. A liberalizmus nem más, mint továbbfejlesztett protestantizmus. Lassan minden istentelenség ki kell, hogy teljesedjen a nyílt sátánizmusban.

A ferencizmus nem más, mint a katolicizmus nyílt örjöngése Isten ellen.

Címkék: vallás
3 komment
magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média
süti beállítások módosítása