A kommunizmusban szokásban voltak a sok embert összegyűjtő, teljesen értelmetlen zombigyűlések, melyeken a szónokok közhelyeket, sablonokat, valamint nyílt butaságokat mondtak, a hallgatóság meg közben a nyitott szemmel való alvás művészetét gyakorolta.

Ilyen gyűlések voltak iskolákban, munkahelyeken, meg általában mindenféle politikai események kapcsán. Ezeket a gyűléseket normális ember nem vette persze komolyan. Aki mégis komolyan vette őket, azt a nagy többség elkönyvelte idiótának. Végigéltem ezt nem csak magyar, de bolgár, kubai és szovjet verzióban is – tök ugyanaz volt, apróbb eltérésekkel.

Miután több nagy nyugati cégnél is dolgoztam az utóbbi években, lassan rádöbbentem: ezek a gyűlések léteztek a vasfüggönytől nyugatra is, sőt ma is erős életerőnek örvendenek.

A szónok jellemzően erősen gesztikulálva elmondja, hogy életünk és életcéljaink meghatározása része cégünk jövőjének, hogy szívünk együtt dobog a cégével. hogy mi mindnyájan együtt haladunk a szép jövő felé, s hogy a cég sikere személyes életünk hihetetlenül fontos eleme. A régi kommunista gyűléseken még csak zenei effektusok voltak (“Lenin mondta: ” – trombitaszó – “tanulni, tanulni, tanulni”), ma már képiek is vannak, ezek jellemzően viccesnek szánt debil prezentációk, értelmetlen adatokat mérő grafikonok, s más hasonló agybontó sületlenség.

Még a jelszavak is ugyanúgy megvannak. Csak most nem Marx, Engels, Lenin, Brezsnyev, Gorbacsov egy-egy magvas, de teljesen értelmetlen gondolata hangzik el, hanem valamilyen kapitalista sikerember ökörsége. Rosszabb helyeken a cég legfelsőbb vezetőjének eszméiből is elhangzik valami. Egyik korábbi munkahelyemen ez utóbbi divat volt, én mindig alaposan tanulmányoztam is a CEO éppen aktuális mondanivalóját, ami után azt a következtetést vontam le, hogy ezt valószínűleg valamilyen internetes butasággenerátorral készíti. Találtam magyarul is erre alkalmazást, de az eredeti angol alkalmazások igazán felülmúlhatatlanok.

Egyszer már terveztem: átírok “kapitalistára” egykori marxista ökörségeket, majd ezt megmutatom kollágáknak. De eztán elhagytam ezt a tervet, mert ez előbb-utóbb kitudódna, s kellemetlen dolog, ha az ember kénytelen aztán új munkahelyet keresni. Szóval a munkahely legyen munkahely csak, ne próbáljunk rajta javítani, mert miért érdekelné ez az átlag dolgozót.

Szóval – visszatérve az előadások végigszenvedésére – ha ülő helyzetben kell az embernek végighallgatnia az ilyen beszédeket, akkor nincs gond: lehet csendben játszani a telefonon, vagy akár blogot írni közben (én már csináltam ilyet, erre jó a drágább típusú okostelefon), vagy egy füzetben lehet erősen bólogatva karikákat és négyzeteket rajzolni (plusz pont: a főnök azt hiszi, jegyzetelünk). Ha állni kell, az már nagyobb megpróbáltatás. Ilyenkor marad a tapéta és a padlózat elemeinek megszámolása, vagy a kolláganők szépségének összehasonlítása. Én ilyenkor cikket is szoktam írni fejben, de ezzel vigyázni kell, mert esetleg az ember elmosolyodik közben egy jól hangzó mondaton, s ilyenkor viszont esetleg a főnök azt hiheti, rajta röhögünk.

Csak a 35 év alatti fiatal nemzedéket sajnálom: sajnos sokan közülük komolyan veszik mindezt. Mi, idősebbek, akik megedződtünk a kommunista gyűléseken tudjuk, az ilyen gyűléseken az egyetlen helyes magatartás az oda nem figyelés, időnkénti bólogatással kombinálva, de a lényeg: sose higgyünk el egy szót se elhangzottakból, sőt ha valami benne is maradt a fejünkből az elmondottakból, azt igyekezzünk a lehető leggyorsabban elfelejteni.

Persze – hogy ne legyek igaztalan – minden gyűlésnek van egy olyan 5 %-nyi értelmes tartalma is. Ez az, amikor olyat mondanak, ami valóban érdekli a hallgatóságot, pl.: megváltozik a munkarend, az iroda átköltözik a város másik végébe, XY alosztályvezetőt kinevezték osztályvezetőnek, új bónuszrendszert vezetnek be, stb. A profi gyűlésszervezők igyekeznek ezt a részt mindig a végére hagyni, nehogy valaki elslisszoljon a gyűlés közepén valamilyen kamuürüggyel.

Népszerű ballib tévhit: Magyarország nem köztársaság, mert az ország hivatalos neve 3 év óta immár nem Magyar Köztársaság, hanem Magyarország.

Ez itt egy lista lesz, kontinensek szerint azokról a köztársaságokról, melyek hivatalos nevében nem  szerepel a köztársaság szó.

Afrika:

Burkina Faso, hivatalos neve: Burkina Faso

Comore-szigetek, hivatalos neve: Comore-i Szövetség

Eritrea, hivatalos neve: Eritreai Állam

Líbia, hivatalos neve: Líbiai Állam

Amerika:

Bolívia, hivatalos neve: Bolíviai Többnemzetiségű Állam

Dominica, hivatalos neve: Dominicai Közösség

Mexikó, hivatalos neve: Mexikói Egyesült Államok

USA, hivatalos neve: Amerikai Egyesült Államok

Ázsia:

Izrael, hivatalos neve: Izraeli Állam

Mongólia, hivatalos neve: Mongólia

Palesztína, hivatalos neve: Palesztínai Állam

Türkemenisztán, hivatalos neve: Türkmenisztán

Európa:

Bosznia-Hercegovina, hivatalos neve: Bosznia-Hercegovina

Grúzia, hivatalos neve: Grúzia

Írország, hivatalos neve: Írország

Montenegró, hivatalos neve: Montenegró

Oroszország, hivatalos neve: Oroszországi Szövetség

Románia, hivatalos neve: Románia

Ukrajna, hivatalos neve: Ukrajna

Óceánia:

Mikronézia, hivatalos neve: Mikronéziai Szövetségi Államok

A kutya sosem végzi szükségletét ott, ahol alszik. Sőt sok kutya azon is csodálkozik, hogy a gazdája vécéje a lakáson belül van.

Azonban manapság ezt sokan úgy értelmezik: aki valaha valakitől segítséget kapott, az nem szólhat az ellen, aki nyújtotta a segítséget.

Népszerű formája és példája ennek az a ballib állítás, miszerint Orbán nem rendes ember, mivel korábban ösztöndíjat kapott Sorostól, most meg Soros ellen beszél. Ezzel úgymond oda csinál, ahol evett.

Vagy ennek másik – ma már ritkábban hallható verziója -, hogy aki a kommunista diktatúra alatt szerzett ingyenesen diplomát, az ne beszéljen a kommunista rendszer ellen.

Nézzük azonban mi a valóság.

A segítség elfogadása rabszolgává teszi az embert? Életed végéig egyet kell érteni a pénzadóval?

Ha átadom a helyemet egy nőnek a metrón, az köteles aztán lefeküdni velem hálából?

Természetesen köszönet illeti azt, aki segít, de semmi ezen túl. Ha ugyanis ennél több is járna, akkor az a segítség nem is segítség volt valójában, hanem valamiféle rabszolga-vételi ár. Márpedig manapság a rabszolgaság bűncselekmény.

Ráadásul pontosan az ösztöndíj egy szerződés valójában: az ösztöndíjas ösztöndíjat kap az ösztöndíjadótól, s cserébe szerződést ír alá, melyben vállal bizonyos terheket. Ez egypolgári jogi szerződés, nem más, mint egy adásvételi szerződés. A szerződést kell teljesíteni, s nem "hálásnak" lenni.

A francia szésőséges ateista liberális gúnylap ismét bizonyította, hogy a liberalizmus mélyen emberiség- és emberellenes eszme.

Emlékeztetek mindenkit: ez ugyanaz a lap, mellyel kötelező volt az év elején szolidaridást vállalni, s mely miatt a francia állam többmilliós költséggel majomparádét, úgynevezett "köztársasági meneteket"szervezett, melyen homokosok, pedofilek, liberálisok, egyéb perverzek, valamint egyszerű becsapott, agymosott állampolgárok meneteltek a másik ember érzései megsértésének "szent" jogáért.

A karikatúra a héten - valószínűleg iszlamista merénylet folytán - Egyiptomban lezuhant orosz repülőgépről szól.

A felirat szövege: "Iszlám Állam: az orosz légierő fokozza a bombázást".

Az utóbbi hónapokban folyamatosan pozitív hírek érkeznek az MSZP felől.

Úgy néz ki, 20 év kellett, hogy az MSZP kezdjen ráébredni, hogy ha továbbra is kitart a ballib agytröszt mellett, akkor ezzel a saját halálos ítéletét írja alá.

Ha viszont így, új irányban folytatják, még talán azt is meg fogjuk érni, hogy baloldali párt lesz az MSZP-ből, bár ez egyelőre erős képtelenségnek tűnik még...

Mindenképpen tisztább helyzet lesz, ha a liberálisok és a baloldaliak elválnak egymástól örökre.

Persze mindig lesz Mo-on egy 5 %-os réteg, mely fanatikusan népellenes, nagytőkepárti, nyugatmajmoló, s minden probléma megoldását abban látja, hogy árusítsuk ki az országot.

E réteg igényeit kiválóan elégíti ki az álbaloldali Gyurcsány. Gyurcsány sikere e térfélen biztos: mára ő lett a ballibek egyetlen ereje és megkérdőjelezhetetlen vezére. Ezzel biztos a parlamenti küszöbátlépése 2018-ban, de szerencsés esetben akár 10 %-os kispárt is lehet még belőle, ha sikerül addig beolvasztani a 0,5 %-os fantompártokat: Együtt (Külön), PM (Post Mortem), stb. 

Viszont Gyurcsány koalícióképtelen. Mindegyik párt tudja: öngyilkosság Gyurcsánnyal szövetségre lépni.

De az alapvetően baloldali érzelmű magyar nép ebből nem kér semmiképpen. Az MSZP helyesen érzett most erre rá: lassan, de biztosan kezdi felmondani a liberális dogmákat, s balra nyit.

Azt, hogy ez meggyőződésbeli vagy csak taktikai változás - nem tudom megmondani. Lehet, hogy csak arról van szó, hogy egy eszes szoci megértette: Orbánt nem lehet legyőzni liberális programmal, mert a magyar nép egyetlen dolgot utál nagyon: a gyarmatosító, elszegényítő, magyarellenes, perverziópropagandista liberalizmust.

De bárhogy is van, a jelenség pozitív. Le a kalappal az MSZP előtt, hogy ezt meg merte lépni. Vajon fel vannak készülve az emiatti gyűlöletkampányra?

Nyilvánvaló, hogy a ballibek antiszemiták, hiszen pl. folyamatosan támadják Vajna András filmproducert.

Márpedig én úgy tudom a ballib médiákból, hogy Soros György kritizálása és támadása antiszemitizmus, mivel Soros zsidó. Pl. a Népszava mai cikkében is ezt olvastam.

Kérdezem tehát a ballibeket: mikor szándékoznak bocsánatot kérni antiszemita szövegeik miatt?

Két elképzelés vitázik egymással: a nacionalista és a háttérhatalmista.

Az egyik szerint az EU legyen a tagállamok nemzetközi szervezete, mely átvesz ugyan egyes funkciókat a tagoktól, de ez nem érinti azt, hogy a tagállamok szuverenitása megmarad.

A másik szerint az EU legyen szuperállam, melynek fő szerepe a tagállamok népének elnyomása, egyes dogmának kikiáltott elvek, valójában népellenes érdekek alapján.

Láthattuk idén Görögországban ezt élőben: az EU fő szerepe az volt, hogy a görög nép és az általa demokratikusan megválasztott kormányzat ne dönthessen szabadon arról, hogy mi módon képzeli el társadalma jövőjét.

Természetesen mindkét út zsákutca.

A nacionalista szuverén államok rendszere tarthatatlan. A globalizált világban ez egyedül a háttérhatalmat segíti valójában, mely így könnyebben képes megosztani ellenfeleit.

Azt pedig, azt hiszem, különösebben magyarázni kell miért nem jó az, ha senki által meg nem választott és senki előtt nem felelős szervek kényszerítenek rá az EU népeire olyan elveket, melyek azok nem akarnak.

A megoldás a harmadik út: a népi EU, azaz ahol az EU polgárai szabadon választják meg az EU vezetését és az az által követendő politikát.

Ismétlem tehát: a nacionalista elmélet legfeljebb taktikai, ideiglenes lépésként fogadható el a háttérhatalmista, népellenes brüsszeli oligarchikus rend ellen, de semmiképpen sem végső célként.

Az itt felvetett pár kérdés kapcsán.

A természetjog alapja az az elképzelés, hogy vannak Istentől kapott alapjogok, melyeket az emberalkotta jog nem törölhet el. A népszuverenitás pedig azt jelenti: a hatalom eredete nem Isten, hanem a nép. A kettőnek egymáshoz semmi köze. Lehet népszuverenitás természetjog nélkül, s természetjog népszuverenitás nélkül.

Az egyes társadalmak története során a jogrend folyamatosan változik: ez lehet jogszerűés nem jogszerű is.

Jogszerű akkor, ha a fennálló jogrend szabályai alapján történik az új jogrend bevezetése. S nem jogszerű pedig akkor, ha a fennálló jogrend szabályainak megsértésével zajlik az új jogrend bevezetése.

A nem jogszerűen bevezett jogrend önmagában nem probléma, hiszen előfordulnak olyan történelmi, politikai események, amikor a helyzet kikényszeríti ezt a megoldást.

A közhidelemmel ellentétben Magyarországon 1989-ben nem történt semmiféle jogszerűtlen változás, az új rend – bár az a régi rend szinte teljes ellentéte – a régi jogrend alapján lett bevezetve, egyetlen szabály sem került megsértésre. Ugyanez a helyzet a jelenlegi orbáni jogrenddel kapcsolatban – az szintén teljes mértékben az előző jogrend alapján került bevezetésre – a jelenleg hatályos alkotmány (alaptörvény) mindenben a korábbi alkotmány szabályai alapján lett meghozva, teljes a kontinuitás. Az, hogy a jelenlegi alkotmány törvényen kívülinek nevezi az 1944-1989 közti időszakot valójában jelképes politikai nyilatkozat, ami abból is látszik, hogy ez csak az alkotmányos ünnepélyes bevezető részében szerepel, de maga az alkotmány tételes szövege semmilyen következtetést nem von le ebből a jelképes nyilatkozatból, sőt hivatkozik a “törvényen kívül helyezett” időszak törvényeire jogalapként.

A legutolsó nem-jogszerű változás Magyarországon 1956-ban történt, amikor a Kádár-kormányzat a szovjet csapatok támogatásával saját magát nyilvánította ki legitím hatalomnak a legitím Nagy-kormány helyett.

Mik a nem-jogszerű változások fő verziói:

• felkelés – a nép által kezdeményezett változás, mely a hatalmi elit ellen irányul, de nem irányul a jogrend megváltoztatására, lehet békés (pl. polgári engedetlenség, tömegtüntetés) vagy fegyveres is,
• forradalom – a nép által kezdeményezett változás, melynek célja a jogrend alapvető megváltoztatása,
• puccs – a felkelés alváltozata, melynél az a specifikus a felkeléshez képest, hogy a kezdeményező nem a nép, hanem a hatalmon lévő elit egy része,
• idegen agresszió – idegen hatalom által bevezetett erőszakos változás.

Mi a terror? A terror a fegyveres harcot jelenti, semmi többet.

Mikor jogos a terror? Természetesen sosem (ezt mindig minden hatályos jogrend tiltja) ésmindig (hiszen a sikeres terror mindig új jogrendet teremt, ami visszamenőlegesen legitimálja a terrort).

Egy egyszerű, de látványos példa:

• Ha XY kimegy a Parlament elé és bombát dob, akkor kimegy pár rendőr és elfogja, szimpla bűnözéként.
• Ha XY több társával csinálja ezt, már valószínűleg valamilyen terrorellenes egység fog kimenni.
• Ha meg XY csoportjának sikerül elbarikádoznia magát, már inkább tárgyalni fognak vele.
• Ha pedig a fél Budapest XY ellenőrzése alá kerül, s képtelenség fellépni vele szabályos rendvédelmi eszközökkel, akkor szabályos háború lesz ellene. Ekkor már hadviselő fél. Akkor is az, ha esetleg a legyőzése után szimpla köztörvényesként bíróság elé állítják. Ez 1956-ban is megtörtént, az elkapott harcosokat Kádárék köztörvényesekként akasztották egészen 1962-ig.
• Ha pedig XY csoportja megdönti a kormányt, akkor esetleg ő fogja akasztgatni az addigi államhatalom képviselőit, mert már ő lesz a törvényes rend.

Mindig minden attól függ ki a sikeresebb: a hatályos jogrend vagy az új. Aki nyer, az fogja diktálni a szabályokat.

Egy a katolikus egyházba befurakodott lengyel ateista alvó ügynök aktiválva lett pár hete.

A lengyel ateista eredeti terve az volt, hogy erősítse a vatikáni családügyi szimpóziumon a keresztényellenes erőket, segítse őket a Krisztus elleni globális harcban.

Azonban ez a konferencia az argentín celeb megroppantó vereségével végződött, s ezt a lengyel ateista Krzystof Charamsa már képtelen volt feldolgozni. Ez persze emberileg teljesen érthető: minden ateista hisztériarohamot kap, amikor Jézus haderői csatát nyernek.

Szóval a mi kis Kristófunk is dühromatot kapott, amit a megszokott homokos csoportos szexszeánsza sem volt képes lehűteni.

Kristófka állítása szerint felháborító, hogy a katolikus egyház intoleráns a bűnnel szemben, s nem akar Krisztus ellen fordulni. Rasszista is picit a homokos aktvistánk: közismert jelenleg, hogy a katolikus egyházon belül a legkérlelhetetlenebb krisztushű harcosok az afrikai püspökök, s ezt is kifogásolta a kis árja homokos.

a hírhedt lengyel ateista aktivista Krzystof Charamsa papi jelmezben – bizonyára Helloween tiszteletére -,spanyol nemzetiségű “párjával” – de hol maradt a töklámpás? talán a gatyájukban világít sátáni fénnyel

Pervez Kristófunk példáját követve, én is tervezem, hogy belépek egy vegetáriánus klubba, majd ott küzdeni fogok a húsevés tilalma ellen.

Miközben Ausztria megkezdte a demokratikus, liberális, európai szellemiségű, menekülttámogató határkerítés építését, megszólalt az USA budapesti nagykövete, Harang Kolín asszonyság is.

A ballibek tapsolnak, a többiek tajtékzanak. Pedig értelmetlen. A beszéd azt jelzi: a sablanok és a közhelyek le vannak tudva, egyébként meg megy tovább a mosolygás a két ország között hivatalos szinten.

A karrierdiplomata André Veesenmayer Badfriend hazapaterolása, majd helyére az amatőr Harang Kolín asszonyság kinevezése már jelzés volt a magyar kormányzat felé: az USA tudomásul veszi Magyarország különutasságát, azt nem fogja próbálni erőszakkal megváltoztatni.

Természetesen ehhez kellett Orbán részéről is valami: mégpedig az USA afganisztáni, iraki és szíriai agressziójánának magyar támogatása, valamint a magyar kormány határozott kiállása az egyébként magyarellenes Transzatlanti Megállapodás mellett. Csak a jövő fogja eldönteni, hogy Orbán helyesen lépett-e, hogy ezt az árat megfizette, de tény: mindezzel sikeresen megvette az USA passzivítását sok más ügyet illetően. E megállapodás megerősítése volt Obama részéről Harang asszonyság kiküldése Budapestre.

Hozzátenném, André Veesenmayer Badfrienddel végülis semmi baj nem volt: képviselte az amerikai érdekeket. Ez derék dolog, csak hát miért kellene Magyarországnak az amerikai érdekek mentén működnie, esetleg nem lenne jobb Magyarországnak a magyar érdekeket előtérbe helyeznie?

Érdemes megnézni, hogy mely országokat tart jelenleg kiemelten fontosnak a USA külpolitikai szempontból. Ez nagyon könnyen megállapítható az amerikai nagykövetkinevezési gyakorlatnak köszönhetően. Ugyanis a USA-ban az a szokás, hogy a nagyköveti pozíciók egy részét hivatásos diplomaták töltik be (ezek küldik az éppen kiemelten fontos országokba), míg másik részét a mindenkori haverjai, kampányát pénzzel segítő emberek töltik be (ez persze legalizált korrupció, dehát ez van, most ez mindegy, a lényeg: ezekt a kevésbé fontos országokba küldik).

Nos, jelenleg – az ex-kommunista NATO-tagállamok közül - profi diplomata nagykövete van az USA-nak Albániában, Bulgáriában, Lengyelországban, Horvátországban, Romániában, valamint a 3 balti államban. Míg elnöki haver státuszú hobbinagykövet van Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában.

Szóval örühetünk, Magyarország most éppen békén van hagyva. Ezt jelzi, hogy Harang Kolín, az amerikai liberális imperializmus mosolygós arca képviseli pillanatnyilag Washingtont Budapesten.

Orbán jelenleg Horthy helyzetében van: egy agresszív nagyhatalom (akkor Hitler Németországa, ma a Nobel-háborúdíjas Obama Amerikája) szövetségeseként Magyarország mozgástere korlátozott, viszont a nyílt szakítás lehetetlen a meglévő geopolitikai konstrukcióban. Ilyenkor az idegek harca zajlik, s sok lavírozás szükséges. De a legfontosabb: a kellő pillanatban a kiugrás előkészítése. Orbánnak tanulnia kell e tekintetben Horthy példájából: a kiugrást helyesen kell ezúttal időzíteni és kiválóan megszervezni. Különben jön Szálasi, azaz Gyurcsány.

A mai bolgár történelemszemlélet első bolgár államnak a 681-ben létrejöttet tekinti, a tényleges első államot külön számítja. Szóval ez a nulladik állam.

Tehát a bolgárok első (nulladik) állama 632-ben jött létre.

Az ezt megelőző másfél században a bolgár törzsek a Fekete-tenger keleti partvidékétől egészen Újguriáig terjedő Nyugati-Türk Kaganátus egyik népe voltak, a magyarokkal együtt. A bolgárok a Kaganátus legnyugatibb részén voltak, míg a magyarok északkeletebbre tőlük, nagyjából a mai Baskíria területén (ezt nevezi a magyar történetírás Magna Hungáriának).

A bolgárok fővárosa a Kaganátusan belül Fanagoria volt, ez a Taman-félsziget Krímmel szembeni csücskén volt található, eredetileg ógörög telepesek által az i.e. VI. században alapított görög város. (Fanagoriát a X. században megsemmisítik a besenyők, azóta a városnak csak a romjai léteznek.)

Amikor a Nyugat-Türk Kaganátuson belül harcok kezdődnek, a bolgárok függetlenítik magukat, így alakul meg 632-ben a Bolgár Kaganátus, Kubrát kán vezetése alatt. Az állam területe a Fekete-tenger északi partvidékét öleli fel, beleértve a Krím-félsziget északi felét, valamint a kaukázusi régió északnyugati részét. Az állam nyugati szomszédja Avária volt, a keleti szomszédja Kazária.

Kubrát kán utóda, legnagyobb fia, Batbaján kán alatt az országot kazár támadás éri, aminek következtében 668-ban a bolgár állam megszűnik, azaz alig 36 évig létezett ez az állam.

A bolgár lakosság ekkor 5 részre oszlik:

- a lakosság egy része helyben marad, a már említett Batbaján kán vezetésével, s elfogadja a kazár uralmat, önálló identitásuk megmarad a X. sz. végéig, Kazária megszűnéséig (a kazár államot 969-ben semmisíti meg a kijevi állam szövetségben kaukázusi türk törzsekkel), majd lassan asszimilálódnak a helyi lakosságba,

- Kubrát második fia, Kotrág kán vezetésével a lakosság egy része északkeleti irányba menekül, ott megalapítva Volgai Bulgáriát, melynek mai utódai a csuvasok és a tatárok, a csuvasok bolgár identitása máig létezik, míg a tatárok magukat önálló népnek tekintik, de elismerik egyik ősükként a bolgárokat, az ő nyelvük (a csuvas nyelv) tekinthető leginkább az eredeti bolgár nyelv mai változatának,

- Kubrát harmadik fia, Aszparuh kán délnyugatra ment a nép legnagyobb részével, ott behatolva a Római Birodalom területére 681-ben megalapította ismét a Bolgár Kaganátust, Pliszka fővárossal (jelenleg kisváros a mai Északkelet-Bulgáriában), ez a ma is létező Bulgária állam, mely a IX. sz. közepén áttért a szláv nyelvre,

- Kubrát negyedik fia, Kuver kán Aváriába ment, a mai magyar Dunántúlra, majd onnan – miután az avarok kiűzték őket - a mai Macedóniába, ahol egyesültek Aszparuh kán népével,

- Kubrát legkisebb fia, Alcek kán még nyugatabbra ment, végül letelepedhetett népével a Beneventói Hercegségben (a mai Dél-Olaszországban), ahol 2 évszázad alatt a nép asszimilálódott a helyi lakossághoz.

A minap egy zsidó tematikájú fórumon érdekes vitára akadtam, a fórum keresztény vitázói között.

A hozzászólók egy része kijelentette, minden kereszténynek szeretnie kell Izraelt, mert Izrael az ígéret földje, sőt az a keresztény, aki nem szereti Izraelt, az nem is igazi keresztény.

Egy másik csoport, mely elsősorban arab nemzetiségű keresztényekből állt pont az ellenkezőjét állította: a cionizmus emberellenes fasiszta eszme, így keresztény nem támogatja ezen ideológia hazáját, sőt az igazi keresztény kötelezően Izrael-ellenes és palesztínpárti.

Miután elmondtam a saját véleményemet, mind a két oldal rám támadt. A zsidópárti hozzászólok szerint én álcázott muszlim ügynök és meggyőződéses antiszemita vagyok, az Izrael-ellenesek szerint pedig álkeresztény zsidó provokátor.

Mit is mondtam?

Azt, hogy Jézus eljövetelével nincs többé se ígéret földje, se kiválasztott nép. A zsidó nép egy a sok nép közül, Izrael pedig egy a sok ország közül.

Minden keresztény lehet Izrael-párti, Izrael-ellenes, vagy semleges e kérdésben. Mint ahogy minden keresztény lehet pl. Banglades-párti, Banglades-ellenes, vagy semleges Banglades iránt. Izrael nem egy kiemelt állam a keresztény hit szempontjából.

Ugyanez a helyzet a zsidó néppel és a zsidó vallással. A zsidó nép nem kiemelt nép. A zsidó vallás pedig ugyanúgy idegen vallás a kereszténység számára, mint az iszlám, a mormonizmus, a budhizmus, vagy bármi más.

Főleg ez utóbbi álláspontom keltett felháborodást egyeseknél. Pedig ez a keresztény tanítás. Tévedés az újprotestáns keresztény cionizmus, mely nemcsak, hogy azonosítja a mai Izraelt az ősi Izraellel, de azt is vallja, hogy Istenhez két út van: a zsidó valláson és Jézuson keresztül. Azaz mintha Jézus hatályon kívül lenne helyezve a zsidók számára. Természetesen ez teljesen ellenkezik nemcsak a keresztény tanítással, de a történelmi tényekkel is: a legkorábbi keresztények pont az ellenkezőjét gondolták, azaz azt, hogy a kereszténység az „igazi judaizmus”, azaz minden zsidó hívőnek el kell fogadni Jézust.

Természetesen semmi gond, ha egy keresztény hívő politikailag Izrael-párti, amennyiben ezt nem vallási alapon teszi. Mint ahogy az se baj, ha Izrael-ellenes, ismét amennyiben ez nem vallási alapú ellenzés.

A ballib erők ismét hatalmas tömegtüntetésekkel készültek 1956 évfordulójára.

Úgy tűnik, idén elmaradt a Norvégiai Köztársaság Ballibahízlaló Alapjától a havi többmilliós segély, így nem tudtak a ballibek elegendő bértüntetőt mozgosítani. Emiatt a szokásos 800 fős tömegtüntetés helyett csak 200 fős tömegtüntetés lett. S Soros is már halálosan megunta a gágogókat, semmi kedve több pénzt befektetni beléjük.

Ez Gyurcsány fűrert a szokásosnál is hisztérikusabb agymenésre késztette: kijelentette, hogy a magyarok silányak, mivel nem hajlandók őt azonnal teljhatalmú királlyá koronázni.

A Gyurcsány féle hiszteró-liberálfasiszták egyszerűen nem képesek feldolgozni, hogy a nép nem akarja őket. Nem értik miért nem bukik Orbán, számtalan hibája miatt. Pedig a magyarázat egyszerű: Orbán mindenképpen, minden hibája ellenére, reményt adott, s igyekszik levezetni az országot a 25-éves liberális útról, ennek is köszönhető hatalmas mértékű támogatottsága. Orbán most taktikázik. Horthy útját járja. Egy részről kompromisszumot köt Hitlerrel (Obamával), más részről készíti elő a kiugrást.

Szóval a tény tény marad: a Fideszt akkor lehet majd leváltani, ha alternatívája nem a ballib országrontás lesz.

Oroszország alkotmánya 27 nyelvet nevez meg hivatalosként az országban.

Szövetségi szinten az egyetlen hivatalos nyelv orosz, de mindegyik autonóm területen (orosz szóhasznlatban “köztársaságban”) az orosz mellett hivatalos lehet más nyelv is. Az orosz alkotmány 26 nyelvet is nyelvet sorol fel, a regionális szinten hivatalos nyelvek megállapítása az egyes “köztársaságok” jigköre.

Oroszország közigazgatása bonyolult. Az ország 80 területre oszlik, ezek közül 22 autonóm, azaz saját alkotmánya és kormánya van (ezek a “köztársasaságok”), saját államnyelvet használhat az orosz mellett, s magas fokú önállósággal rendelkezik a szövetségi kormányhoz képest. Emelett van még 5 autonóm kerület, ezek azonban alá vannak rendelve valamelyik területnek a 80 közül, s önállóságuk kisebb fokú. Az aurtónóm kerületek egyetlen hivatalos nyelve az orosz. Egyébként mind a 85 közigazgatási egység közvetlen képviselettel rendelkezik az oroszországi parlament felsőházában.

A főbb tényezők, melyektől függ, hogy egy hivatalosnak nyilvánított nyelvnek mekkora a gyakorlati használata:

• mennyi az aránya az illető népességnek az összlakossághoz képest az adott “köztársaságban”,
• mekkora a kétnyelvűség aránya
• mekkora az igény a nyelv használói által a nyelv használatára, azaz csak amolyan népszokásként tekintenek rá vagy igénylik a nyelv használatát az élet minden területén.

Míg a szovjet korban a kisebbségi nyelvek iránti hivatalos hozzáállás változó volt (1917-től a 30-as évek végéig az állam kifejezetten támogatta a nem-orosz nyelvek használatát, aztán a 40-es évektől Gorbacsov idejéig meg az állam inkább az oroszítást támogatta). ma a hivatalos politika egyértelműen ezen nyelvek támogatása.

A 22 “köztársaság” közül 1 van, melyben csak az orosz a hivatalos nyelv, ez Karélia. Ennek oka, hogy Karélia lakosságának a 82 %-a orosz, s a karélok alig 7 %-ot tesznek ki. Emellett maguk a karélok hajlamosak a karélt finn nyelvjárásnak tekinteni, a nyelvnek nincs máig irodalmi sztendertje. A karél nyelv eleve nincs is hétköznapi használatban, a karél gyerekek megtanulják ugyan a nyelvet, de ezt az orosszal párhuzamosan teszik, s a karélt legfeljebb idősebb rokonokkal való kommunikációban használják a továbbiakban.

A karéliak fő vallása az ortodox kereszténység.

A többi 21 “köztársaság” mind élt jogával, hogy valamely helyi nyelvet hivatalosnak nyilvánítson.

*

Komiföldön, Mariföldön, Mordoviában és Udmurtiában a törzslakosság csak a teljes lakosság 25-45 %-át alkotja. Így a helyi nyelv (ez összesen 6 nyelv, mivel a marinak és a mordvinnak 2-2 változata is van, mindegyik hivatalos) hivatalos státusza erősen jelképes, hiszen a lakosság nagyobb része eleve nem is beszéli azt.

kétnyelvű felirat egy kormányhivatalon Komiban

A törzslakosság pedig szinte teljes egészében kétnyelvű, oroszul is tud anyanyelvi szinten, így a helyi nyelv gyakorlatilag nem is használatos a családon kívül.

A hivatalos nyelvi státusz tehát abszolút jelképes, minden oroszul történik valójában, talán ezt az ír nyelv helyzetével lehetne párhuzamba hozni Írországban: azaz az ír hivatalos nyelv, vannak rajta feliratok, oktatják is az iskolákban, de valójában minden érdemi tevékenység angolul zajlik. A különbség csak az: míg az írek zöme nem tud semmit írül, a komik/mordvinok/marik/udmurtok zöme még beszéli a nyelvet és használja is esetenként családi nyelvként az orosszal párhuzamosan.

A mari és a mordvin az uráli nyelvcsalád volgai ágához tartoznak, míg  a komi és azudmurt az uráli nyelvcsalád permi ágához.

a 2012-es eurovíziós fesztivál oroszországi résztvevői udmurt nyelvű számot adnak elő 

A komik, marik, mordvák és udmurtok fő vallása az ortodox kereszténység. Egy rész pogány sámánista, ezek aránya a mariknál a legmagasabb, a harmaduk sámánista.

*

Adigében, az Altáj Köztársaságban, Baskíriában, s Bujátföldön szintén kisebbségben van a törzslakosság: csak az összlakosság harmadát alkotják.

Az adige az észak-kaukázusi nyelvcsalád nyugati ágához tartozik, a cserkesz közeli rokona. A burját nyelv az altáji nyelvcsalád nyugati-mongol ágához tartozik, Az altáji nyelv az altáji nyelvcsalád nyugati-türk ágához tartozik. Az baskír nyelv pedig az altáji nyelvcsalád nyugati-uráli ágához tartozik.

Az altáji és a burját nyelv használata hasonló ahhoz, amit leírtam a komi nyelvnél: a gyerekek is megtanulják, de nem használatos családon kívül, minden más használatra az oroszt alkalmazzák. A baskír esete ennél jobb: itt a nyelvet annak beszélői egymás között előnyben részesítik az orosszal szemben, Az adige esete a legjobb: itt a nyelv széles körben használatos, azaz a nyelvet beszélők kifejezetten pozitívan viszonyulnak a nyelvhez.

Az altájiak többsége sámánista vallású, budhista és ortodox keresztény kisebbséggel. A burjátok fő vallása a budhizmus. Az adigék és a baskírek fő vallása pedig a szunni iszlám.

*

Jakutiában, Kalmükiában, s Tatársztánban az összlakosság kb. fele tartozik a törzslakossághoz.

A kalmük helyzet a legrosszabb, az anyanyelvi beszélők nagy része nem adja át a nyelvet gyerekeinek, az oroszt részesíti előnyben. A jakut nyelv esete a baskírhoz hasonló: széles körben használják. A tatár helyzete a legjobb: a felsőoktatásban és hivatalos célokra is használatos az orosszal párhuzamosan.

Vlagyimir Putyin tatárul próbál beszédet mondani Tatársztánban

Az jakut az altáji nyelvcsalád északi-türk ágához tartozik, A kalmük nyelv az altáji nyelvcsalád kelet-mongol ágához tartozik. A tatár nyelv pedig az altáji nyelvcsalád nyugati-uráli ágához tartozik.

A jakutok zöme ortodox keresztény, jelentős sámánista kisebbséggek. A tatárok többszége szunni muszlim. A kalmükök többsége pedig budista, magukat Európa egyetlen budhista népének hívják.

*

A Krímben az orosz mellett hivatalos a krími tatár nyelv (mely nem keverendő a szimlán tatárnak nevezett, fentebb említett volgai tatárral) és az ukrán is. Az ukrán hivatalos státusza merőben jelképes gesztus: Krím lakosságának alig 15 %-a ukrán, s ők is orosz anyanyelvű ukránok.

A krími tatárok zöme szunni muszlim. A krími tatár nyelv helyzete nem jó: az anyanyelvi beszélők nagy része nem adja át a nyelvet gyerekeinek, az oroszt részesíti előnyben.

Hakasziában a hakaszok aránya alig 12 %. A hakasz nyelv helyzete hasonló a krími tatáréhoz: az anyanyelvi beszélők nagy része nem adja át a nyelvet gyerekeinek, az oroszt részesíti előnyben., A hakaszok zöme ortodox keresztény.

*

Csuvasföld, Észak-Oszétia, Tuva. A törzslakosság az összlakosság kb. kétharmadát teszi ki.

csuvas dal

A csuvas nyelv az altáji nyelvek bolgár-türk ágához tartozik. Ez volt a mai Bulgáriát megalapító ősbolgárok eredeti nyelv, de míg Bulgáriában az ősbolgárok átvették a szláv nyelvet, addig a Volga mellé vándorolt honfitársaik megmaradtak az eredeti nyelv mellett. A csuvasok zöme ortodox keresztény. Az csuvas lakosság szinte teljes egészében kétnyelvű, oroszul is tud anyanyelvi szinten, a csuvas kizárólag családon belül használatos.

Az oszét az indoeurópai nyelvcsalád iráni ágához tartozik. A lakosság nagyobb része ortodox keresztény, egy kisebb része továbbra is az oszét pogány sámánizmus híve. Az oszétok egy része a középkorban Magyarországra vándorolt, ők a jászok. Az oszét lakosság szinte teljes egészében kétnyelvű, oroszul is tud anyanyelvi szinten, az oszét kizárólag családon belül használatos, hivatalos használata erősen jelképes. Viszont a nyelv létezése nincs veszélyben, a gyerekek is megtanulják.

A tuvai az altáji nyelvek észak-türk ágához tartozik. A tuvaiak zöme budhista, kisebb részük sámánista. A tuvai helyzete a legjobb: igen széles körben használatos, az orosszal párhuzamosan.

Tuva a két világháború között független állam volt.

*

S most olyan köztársaságok, melyek egyszerre több nép autonóm területének számítanak.

Kabardino-Balkária – a kabardinok aránya 57 %, a balkárok aránya 13 %. Mind a 2 nép fő vallása a szunni iszlám.

Karacsaj-Cserkeszföld négy etnikum autonóm köztársasága – a karacsajok aránya 41 %, a cserkeszeké 12 %, az abazoké 8 %, a nogajoké 3 %. Mind a négy nyelv hivatalos. Mind a 4 nép fő vallása a szunni iszlám.

A karacsaj-balkár nyelv egyezik a kun nyelvvel. A karacsaj-balkár és a nogaj nyelv az altáji nyelvek nyugati-türk ágához tartozik  A karacsaj, balkár és nohaj lakosság szinte teljes egészében kétnyelvű, oroszul is tud anyanyelvi szinten, “saját” nyelvük kizárólag családon belül használatos, hivatalos használata erősen jelképes.

Az abaza, a kabardin és a cserkesz nyelv az észak-kaukázusi nyelvcsalád nyugati ágához tartoznak. A kabardin és a cserkesz nyelv az adige nyelv közeli rokonai. E nyelvek helyzete jobb: családon kívül is használják őket, a nyelvet beszélők kifejezetten pozitívan viszonyulnak a nyelvhez.

Dagesztán a másik soknemzetiségű autonómia. Itt összesen 12 helyi nyelv hivatalos. Ennek következménye: a leginkább használt nyelv az orosz, második helyen pedig az avar. A 12 törzsnép a lakosság 95 %-t teszi ki összesen, a legnagyobb nép az avar, mely a lakosság 30 %-át alkotja. Mind a 12 nép fő vallása a szunni iszlám-

Hivatalos nyelvek: aghul, avar, azeri, cahur, csecsen, dargin, kumik, lak, lezgiai,nogáj, rutul, tabaszarán. Ezek egy részéről fentebb már szó volt, ezeket nem ismétlem.

Az aghul, a cahur,  dargin, a lak, a lezgiai, a rutul, s a tabaszarán nyelv az észak-kaukázusi nyelvcsalád nyugati ágához tartoznak. Családi körben használatosak.

A kumik az altáji nyelvcsalád nyugati-türk ágához tartozik. Családi körben használatos nyelv.

Az avar az észak-kaukázusi nyelvcsalád keleti ágához tartozik. Az avarról érdemes megemlíteni, hogy ez ugyanaz az avar, mely a magyar honfoglalás előtti Kárpát-medence történetéből ismert. Az avar széles körben használt nyelv, a nem-avarok egy része is beszél avarul Dagesztánban.

*

A végén pedig két szinte teljesen homogén autonóm köztársaság: Csecsenföld és Ingusétia. Itt a csecsenek és az ingusok részaránya 95 % körüli, ez a legmagabb arány ebben a két köztársaságban Oroszországban.

Kadirov csecsen elnök újévi köszöntője

A csecsen és az ingus az észak-kaukázusi nyelvcsalád keleti ágához tartoznak. Az ingus nyelv használata elsősorban családon belüli, míg a csecsen széles körben használt nyelv.

A csecsenek és az ingusok szinte kizárólag szunni muszlimok.

*

Egy nyelv státuszának fő kulcsa: az azt beszélő lakosság akarja-e használni.

folytatás az előző részből

A balti államok

Közös jellemző: a függetlenség után mindegyik országban a szovjet uralom ellen küzdő ellenzék vette át a hatalmat. A kommunista párt mind a három országban be lett tiltva. Mindhárom ország az EU tagja 2004 óta, Úgyszintén ezek az egyetlen volt szovjet tagállamok, melyek tagjai a NATO-nak.

Észtország. Parlamentáris köztársaság. Észtország elsőként nyilvánította ki függetlenségét a szovjet tagköztársaságok közül, még 1988-ban, bár a tényleges függetlenség csak 1991-ben következett be.

A lakosság negyede orosz. Egyetlen hivatalos nyelv az észt, mely az uráli nyelvcsalád balti-finn ágához tartozik, közeli rokonnyelve a finn. A lakosság kb. 70 %-a protestáns, a többi ortodox.

Lettország. Parlamentáris köztársaság.

A lakosság negyede orosz. Egyetlen hivatalos nyelv a lett, mely az indoeurópai nyelvcsalád balti ágához tartozik, rokonnyelve a litván. Kb. egyharmadnyi katolikus, egyharmadnyi ortodox, s egyharmadnyi protestáns él az országban.

Litvánia. Parlamentáris köztársaság.

Az egyetlen balti ország, ahol az orosz kisebbség száma alacsony, alig 5 % körüli. Egyetlen hivatalos nyelv a litván, mely az indoeurópai nyelvcsalád balti ágához tartozik, rokonnyelve a lett. A lakosság 80 %-a katolikus, protestáns és ortodox kisebbséggel.

a régió országainak zászlaja: a szovjet és a mai verzió, sorrendben: Észtország, Lettország, Litvánia

A többi ország

A három szláv ország és a román többségű Moldova, valamint a kevert lakosságú Transznisztria.

Belarusz. Elnöki köztársaság.

Belaruszban nem történt automatikus átmenet a volt kommunista vezetőség és az új függetlenségkori vezetés között. Az első elnök egy nyugatpárti reformkommunista volt, őt győzte le 1994-ben a választásokon a máig az elnöki tisztséget betöltő Aljakszandar Lukasenka, aki népszerűséget elsősorban annak köszönhette, hogy a szovjet múlttal való teljes szakítást határozottan ellenezte, a nyugat helyett inkább az Oroszországgal való együttműködést helyezte előtérbe, valamint lassította nyugati tőke befolyásszerzését az országban,

A belarusz politikai élet sajátossága, hogy a pártok minimális szerepet játszanak, a parlamenti képviselők többsége az elnököt támogató pártonkívüli képviselő.

A lakosság 80 %-a belarusz, a többi ukrán, orosz, lengyel. A lakosság 85 %-a ortodox keresztény. A hivatalos nyelv a belarusz és az orosz, a valóságban az orosz a fő nyelv. A belaruszok kétharmada egyáltalán nem vagy csak rosszul tud belaruszul.

Moldova. Parlamentáris köztársaság. Az utolsó szovjetkori reformkommunista elnök lett az első elnök a függetlenség után. A fő konfliktus mind a mai napig a Romániával való egyesülést támogatók és ellenzők között van. Moldova az egyetlen volt szovjet állam, ahol a kommunista párt máig az egyik meghatározó párt maradt, többször kormányon is volt.

A lakosság 70 %-a román. A többi ukrán, orosz, gagauz, bolgár. A lakosság 95 %-a ortodox keresztény. Egyetlen hivatalos nyelv a román, de a valóságban az orosz is használatos széles körben.

Oroszoszország. Félelnöki köztársaság. Az első elnök a reformkommunista Borisz Jelcin volt, akit még a szovjetkori, de Gorbacsov-ellenes oroszországi Legfelsőbb Tanács választott meg, majd 1991-ben közvetlen elnökválasztáson is megválasztásra került. Utódja 1999-től Vlagyimir Putyin, aki fokozatosan szakított elődje liberális és nyugatpárti irányvonalával.

A parlamentben Putyin pártja 53 %-os többséggel rendelkezik, a legnagyobb ellenzéki párt a kommunista, melynek 20 %-a van. A legutóbbi elnökválasztáson Putyin 64 %-os szavazati aránnyal nyert.

Oroszország közigazgatása bonyolult. Az ország 80 területre oszlik, ezek közül 22 autonóm, azaz saját alkotmánya és kormánya van, saját államnyelvet használhat az orosz mellett, s magas fokú önállósággal rendelkezik a szövetségi kormányhoz képest. Emelett van még 5 autonóm kerület, ezek azonban alá vannak rendelve valamelyik területnek a 80 közül, s önállóságuk kisebb fokú. Mind a 85 közigazgatási egység közvetlen képviselettel rendelkezik az oroszországi parlament felsőházában.

A lakosság 80 %-a orosz nemzetiségű. A lakosság 85 %-a ortodox keresztény, 10 %-a muszlim. Szövetségi szinten az egyetlen hivatalos nyelv orosz, de mindegyik autonóm területen az orosz mellett hivatalos a helyi nyelv is, az orosz alkotmány 26 nyelvet nevez meg regionális szinten hivatalosnak az oroszon kívül. A valóságban e 26 nyelv egy része csak jelképesen használatos, mivel a lakosság nagy része nem beszéli őket az illető autonóm területeken.

Transznisztria. Félelnöki köztársaság. A történelmi Moldovához nem tartozó terület, melyből Sztálin 1941-ben csinálta meg a későbbi Moldoviai Szovjet Köztársaság elődjét, ezzel előkészítve a Molotov-Ribbentrop paktum alapján Romániától kikényszerített Moldova csatlakozását a Szovjetúnióhoz. Így Moldova függetlenedése során a terület kimondta elszakadását Moldovától. 1992-ben háború tört ki emiatt Moldova és Transznisztria között, mely máig tartó tűzszünettel végződött. Transznisztria végső célja az Oroszországhoz való csatlakozás autonóm területként.

Demokratikus választásokon több erő is nyert a függetlenség óta, mind az elnökválasztásokon, mind a parlamenti választásokon.

A lakosság harmada orosz, harmada ukrán, harmada román. A lakosság 95 %-a ortodox keresztény. Hivatalos nyelv az orosz, az ukrán, s a román, de a valóságban az orosz a fő nyelv.

Ukrajna. Félelnöki köztársaság.  Az első elnök egy reformkommunista volt, az utolsó szovjetkori elnök. Azóta a nyugatpártiak és az oroszpártiak vetélkedése jellemzi az ukrán politikát. Ezt a törékeny egyensúlyt törte meg a nyugatról vezényelt 2014-es puccs, mely a lakosság alig felét képviselő nyugatpárti, részben újfasiszta erők diktatúráját tűzte ki célul az egész ország felett. A kijevi hunta ellen felkelés robbant ki a Krímben és Kelet-Ukrajnában: a Krím azóta népszavazással Oroszországhoz csatlakozott, míg Kelet-Ukrajnában de facto teljesen önálló autonóm kormányok vették át a hatalmat.

A lakosság 78 %-a ukrán, 17 %-a orosz. A lakosság 80 %-a ortodox keresztény, a többi katolikus. Egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, de a valóságban az orosz is használatos, sőt Kelet-Ukrajnában az orosz a gyakrabban használt nyelv. Az ukrán nemzetiségűek kb. ötöde orosz nyelvű, egyáltalán nem vagy csak rosszul tud ukránul.

a régió országainak zászlaja: a szovjet és a mai verzió, sorrendben: Belarusz, Moldova, Oroszoszország, Transznisztria, Ukrajna (Transznisztria nem létezett a szovjet időszak végén, így itt a terület 1941-ig fennállt zászlaja látható, jelenlegi zászlaja azonos Moldova szovjet kori zászlajával)

A Szovjetúnió felbomlásakor mind a 15 szovjet tagköztársaság független és nemzetközileg elismert állam lett. (Volt korábban még 4 tagköztársaság is, de ezek már nem léteztek a Szovjetúnió szétesésekor.) Ezen kívül megalakult még 4 nemzetközileg nem elismert állam is.

További 3 terület is kinyilvánította a függetlenségét, ezek azonban azóta elvesztették függetlenségüket, ezek Csecsenia, Gagauzia, s Tatársztán. Csecsenia és Tatársztán ma Oroszország autonóm részei, Gagauzia pedig Moldova autonóm része.

Az életszínvonalat illetően a különbségek óriásiak. A Szovjetúnió megszünte után a szovjet kor kiegyenlítő hatása az egyes utódállamok között megszűnt, így mára a különbségek hatalmasak lettek: a leggazdagabb utódállam (Észtország) és a legszegényebb (Dél-Oszétia) között az életszínvonalbeli eltérés 12-szeres!

• Észtország, Kazahsztán, Lettország, Litvánia, Oroszoszország a magyar életszínvonallal nagyjából azonos szinten van.
• Azerbajdzsánban és Beleruszban a magyar életszínvonal háromnegyede van (ez azonos a két legszegényebb EU-tagállam, Bulgária és Románia szintjével).
• Türkemenisztán – a magyar szint fele.
• Grúzia, Örményország, Ukrajna – a magyar szint harmada.
• Karabah  Moldova, Transznisztria, Üzbegisztán – a magyar szint negyede-ötöde.
• Abházia, Dél-Oszétia, Kirgizsztán, Tadzsikisztán,  – a magyar szint tizede körüli életszínvonal.

A közép-ázsiai államok

A közép-ázsiai országok között jellemzője, hogy a szovjet kori vezetés átmentette magát teljes egészében a függetlenség utáni időszakba. Politikailag Türkmenisztán és Üzbegisztán diktatúrák, míg a többi három ország demokratikus. Kirgizisztánt leszámítva a többi négy országban a függetlenség óta mindig ugyanaz a politikai erő van hatalmon.

Kazahsztán. Elnöki köztársaság. Szovjet Kazahsztán utolsó pártvezetője lett az első kazah elnök, sőt mind a mai napig ő az elnök. Eredetileg az elnök pártja a Kommunista Párt volt, azonban később szakított vele, így ma a Kazah Kommunista Párt az egyik ellenzéki párt.

Az elnök minden eddigi elnökválasztást fölényesen megnyert, a parlamenti választásokon pedig mindig az őt támogató pártok szereztek többséget. Jelenleg az elnök pártja 85 %-os többséggel rendelkezik a parlamentben.

A lakosság 24 %-a orosz. Mind az kazah, mind az orosz hivatalos nyelv, bár a gyakorlatban az orosz használata még ma is gyakoribb. Nyelvileg a kazah nyelv az altáji nyelvcsalád nyugati türk ágához tartozik, közeli rokonnyelve pl. a kirgiz.

Vallásilag az ország 60 %-ban szunnita muszlim, 40 %-ban keresztény.

Kazahsztán messze a leggazdagabb az 5 közép-ázsiai állam közül.

Érdekesség: jogilag Kazahsztán volt a Szovjetúnió utolsó tagállama. Csak azután nyilvánította ki függetlenségét, miután ezt Oroszország is megtette, 4 nappal Oroszország után. Azaz jogilag a Szovjetúnó létezése utolsó 4 napjában egyetlen tagköztársaságból állt: Kazahsztánból.

Kirgizsztán. A térség egyetlen parlamentáris köztársasága. A független Kirgizsztán első elnöke a szovjet kor legvégén kinevezett államfő volt. Azonban itt – ellentétben a régió többi országából – két ízben is erőszakos hatalomváltásra került sor: 2005-ben tüntetések hatására kénytelen volt lemondani a vezetés, majd ugyanez megismátlődött 2010-ben is. A 2005-ös tüntetések mögött az USA állt, míg a 2010-esek mögött Oroszország.

Az orosz kisebbség aránya 6 %. Ennek ellenére a kirgiz mellett az orosz is hivatalos nyelv. Ennek oka az, hogy a kirgizek nagyobb része ma is kétnyelvű, azaz egyformán tud kirgizül és oroszul, sőt az idősebb korosztály egy része jobban tud oroszul, mint kirgizül. Nyelvileg a kirgiz nyelv az altáji nyelvcsalád nyugati türk ágához tartozik, közeli rokonnyelve pl. a kazah.

A lakosság 80 %-a szunni muszlim.

Tadzsikisztán. Félelnöki köztársaság. Itt az átmenet a szovjet korból a függetlenségbe káosszal társult. A volt szovjet kori pártvezér lett az első elnök – mint ahogy a többi közép-ázsiai országban is -, de a hatalmat képtelen volt konszolidálni. Tisztázatlan körülmények között történt halála után került az élre a jelenleg is hatalmon lévő második tadzsik elnök, de egészen 1997-ig folyt a polgárháború a kormányzat és az iszlamista, afganisztáni talibánok által is támogatott tadzsik ellenzék között, melyet a kormányzat végül orosz segítséggel nyert meg. (A tadzsikoknak Afganisztán szinte a második hazájuk, Afganisztán lakosságának 30 %-a tadzsik.)

A közép-ázsiai országok között itt a legkisebb az orosz kisebbség aránya, alig 1 %. Ennek oka: a legtöbb orosz a 90-es évekbeli káosz alatt elmenekült az országból. Ettől függetlenül ma is széles körben használatos az orosz nyelv, bár hivatalos státusza csak a tadzsik nyelvnek van. Tadzsikisztán az egyetlen közép-ázsiai ország, melynek nyelvenem türk, a tadzsik nyelv gyakorlatilag az indoeurópai perzsa nyelv helyi változata. (De az iráni perzsákkal ellentétben a tadzsikok szinte teljesen egészében szunnita muszlimok.) Úgyszintén Tadzsikisztán az egyetlen volt szovjet állam, mely tervezi, hogy a jelenleg cirillbetűs tazsik írást felváltja arabbetűs írással. (A szovjet kor előtt arabbetűs volt az azeri, a kazah, a kirgiz, a tadzsik, a türkmén és az üzbég nyelv, ezek közül az azeri, a türkmén, az üzbég azóta áttért a latibetűs írásra, míg a kazah, a kirgiz és a tadzsik maradt a cirillbetűs írásnál.)

Az elnök pártja a parlamentben 81 %-os többséggel rendelkezik.

Az egyetlen közép-ázsiai ország, ahol az iszlám államvallássá lett nyilvánítva. Ez a lakosság 90 %-ának a vallása.

Tadzsikisztán a régió legszegényebb országa, bár még így is magasabb az életszínvonal, mint a szomszédos Afganisztánban.

Türkmenisztán. Hivatalosan elnöki köztársaság, valójában inkább totalitárius diktatúra. Szovjet Türkmenisztán utolsó pártvezetője lett az első türkmén elnök, a posztot haláláig töltötte be.

Türkmenisztán az egyetlen szovjet utódállam, ahol a szovjet kor vége után is megmaradt az egypártrendszer: csupán annyi történt, hogy a Kommunista Párt át lett nevezve Demokrata Pártra, és a párt szakított a marxista ideológiával, azt mérsékelt iszlám nacionalizmusra váltva. Az első elnök halála után bevezetésre került a korlátozott többpártrendszer, de a gyakorlatban ma is az elnök pártja dominálja a politikai életet, mivel csak olyan pártokat engedélyeznek, melyek támogatják az elnököt. Így a többpártrendszer ellenére az elnök parlamenti támogatottsága 100 %-os. Ezen kívül – szinten egyedülállóan a volt szovjet térségben – minden média állami ellenőrzés alatt áll. A gyakorlatban Türkmenisztán az egyetlen szovjet utódállam, melyben a szovjet kori diktatúra megmaradt.

A lakosság 10 %-a orosz. Az egyetlen hivatalos nyelv a türkmén, de a gyakorlatban az orosz is széles körben használatos.  Nyelvileg a türkmén nyelv az altáji nyelvcsalád déli türk ágához tartozik, közeli rokonnyelve pl. a török. Vallásilag az ország 90 %-ban szunnita muszlim.

Üzbegisztán. Elnöki köztársaság, valójában autoritárius diktatúra. Szovjet Üzbegisztán utolsó pártvezetője lett az első üzbég elnök, sőt mind a mai napig ő az elnök.

Kisebb mértékben ugyan, mint Türkmenisztánban, de itt is gyakorlatilag diktatúra van: kizárólag az elnököt támogató pártok működnek. A médiák terén viszont a helyzet jobb, mint Türkmenisztánban: működnek a hatalomtól független médiák is.

A lakosság 5 %-a orosz, egyetlen hivatalos nyelv az üzbég, de az idősebb nemzedék beszél oroszul is, így az orosz is használatos a közéletben, bár szerepe csökken. Nyelvileg az üzbég nyelv az altáji nyelvcsalád keleti türk ágához tartozik, közeli rokonnyelve pl. az ujgur.

A lakosság 90 %-a szunni muszlim.

a régió országainak zászlaja: a szovjet és a mai verzió, sorrendben: Kazahsztán, Kirgizsztán, Tadzsikisztán, Türkemisztán, Üzbegisztán

A kaukázusi országok

Az összes térségbeli ország demokratikus rendszerű.

Abházia. Elnöki köztársaság. Bulgária mellett az egyetlen európai ország, ahol létezikalelnöki poszt is. A szovjet korban a Grúz Szövetségi Köztársaság autonóm köztársasága volt, azonban Abházia kimondta elszakadását és függetlenségét a Szovjetúnió szétesése időszakában, korábban még, mint maga Grúzia. Abházia azon már említett 4 terület egyike, mely a Szovjetúnió történetének egy szakaszában tagköztársasági státusszal rendelkezett, ez azelőtt volt, mielőtt a Grúz Szövetségi Köztársaság autonóm köztársaságává lett nyilvánítva.

Itt is a szovjet kori vezetés lett a független Abházia első vezetése. Azóta többször zajlottak le választások, a nyertes párt változott. A fő ellenzéki párt a kommunista.

A lakosságnak csak a fele abház nemzetiségű. A többi grúz, orosz és örmény. A lakosság kétharmada ortodox keresztény, jelentős muszlim kisebbség is van, valamint kb. 10 % az ősi abház pogány sáminizmus híveinek száma.

A hivatalos nyelv az abház, hivatalosan elismert második nyelv az orosz. Az abház az észak-kaukázusi nyelvcsalád nyugati ágához tartozik. Nem áll rokonságban a többi 5 kaukázusi állam hivatalos nyelvének egyikével sem.

Grúzia 1992-ben megtámadta Abháziát, a háborút Abházia megnyerte 1993-ben, orosz segítség, de az ország északkeleti része grúz megszállás alatt maradt a tűzszünet alapján. Ezt a területrészt Abházia csak 2008-ban szerezte vissza, a grúz-orosz háborúalatt.

Jelenleg nemzetközi jogilag rendezetlen Abházia státusza. Az országot 2008-ban hivatalosan elismerte Oroszország.

Azerbajdzsán. Elnöki köztársaság. A bevált posztszovjet recept szerint itt is a volt szovjetkori vezető lett az első elnök a függetlenség után, azonban a későbbi történet kicsit más. Az első elnököt, majd utódját is fegyveres felkelés űzte el a hatalomból. A helyzet 1993-ban stabilizálódott Heydar Aliyev – aki szintén szovjetkori vezető volt, de egyben nagy népszerűségnek is örvendett az azeriek körében már akkor – hatalomra kerülésével. Őt 2003-ban bekövetkezett halálakor fia váltotta az elnöki poszton, aki mind a mai napi betölti az elnöki tisztséget.

Az elnök pártja közel 90 %-os többséggel rendelkezik a parlamentben.

Azerbajdzsán az egyetlen szovjet utódállam, ahol a többségi vallás a siíta iszlám. Az ország szinte teljesen homogén, az azeriek aránya 90 % feletti, ennek fő oka, hogy a legnagyobb kisebbség – az örmény – teljesen egészében elmenekült az azeri-örmény háború alatt (valójában ez a háború máig tart hivatalosan, csak tűzszünet van).

Nyelvileg az azeri nyelv az altáji nyelvcsalád déli türk ágához tartozik, gyakorlatilag a török helyi változata. A törökországi török és az azeri kölcsönösen érthetőek, 99 %-ban azonosak.

Azerbajdzsán számára Törökország mellett nagyon fontos Irán is: Irán lakosságának az ötöde azeri nemzetiségű.

Azerbajdzsán külpolitikája nagyon sajátos: egyformán van kiváló baráti viszonyban az USA-val és Oroszországgal, valamint Izraellel és Iránnal, az egyedüli és ősi ellenség Örményország.

Dél-Oszétia. Elnöki köztársaság, A szovjet korban a Grúz Szövetségi Köztársaság autonóm tartománya volt, azonban Dél-Oszétia kimondta elszakadását és függetlenségét a Szovjetúnió szétesése időszakában.

Grúzia 1991-ben megtámadta Dél-Oszétiát, a háborút Dél-Oszétia megnyerte 1992-ben, orosz segítség, de az ország déli része grúz megszállás alatt maradt a tűzszünet alapján. Ezt a területrészt Dél-Oszétia csak 2008-ban szerezte vissza, a grúz-orosz háborúalatt, aminek oka az volt, hogy Grúzia háborút indított Dél-Oszétia ellen.

Jelenleg nemzetközi jogilag rendezetlen Dél-Oszétia státusza. Az országot 2008-ban hivatalosan elismerte Oroszország. Ellentétben Abháziáva, Dél-Oszétia számára a jelenlegi független státusz kényszer, az ország szeretne Oroszország részévé volna, hogy politikai egységet alkothasson a jelenleg Oroszország autonóm köztársasági státuszával rendelkező Észak-Oszétiával.

A lakosság 90 %-a oszét, a többi grúz. A lakosság nagyobb része ortodox keresztény, egy kisebb része továbbra is az oszét pogány sámánizmus híve. Az oszétok egy része a középkorban Magyarországra vándorolt, ők a jászok.

Az oszét az indoeurópai nyelvcsalád iráni ágához tartozik, nem áll rokonságban a többi 5 kaukázusi állam hivatalos nyelvének egyikével sem. Az oszét rokonnyelve pl. a perzsa és a kurd.

Grúzia. Félelnöki köztársaság, A lakosság 90 %-a ortodox keresztény. A lakosság 80 %-a a Grúz Ortodox Egyház tagja, ez gyakorlatilag államegyháznak számít.

Egyetlen hivatalos nyelv, a lakosság nagy része oroszul is beszél. A grúz a dél-kaukázusi nyelvcsaládhoz tartozik, nem áll rokonságban a többi 5 kaukázusi állam hivatalos nyelvének egyikével sem.

Eltérően más szovjet államoktól, itt nem az előző szovjetkori vezetés vette át a hatalmat a függetlenség után, hanem egy volt ellenzéki aktvista lett az első elnök. Azonban már 1992-ben katonai puccs döntötte meg hatalmát. A katonai puccs egyik támogatója Severnadze, volt szovjet külügyminiszter volt, aki 1995-tól Grúzia elnöke lett, míg 2003-ban felkelés űzte el őt a hatalomból. Azóta minden választáson új erő volt a nyertes, ami ritkaság a posztszovjet térségben.

Karabah. Elnöki köztársaság. Maga Karabah státusza Sztálin egyik abszurd ötlete volt: egy örmény autonóm tartomány az azeri szovjet köztársaságon belül, miközben a két nép egymás ősi ellensége! Amíg a valódi hatalmat Moszkva gyakorolta, ennek persze nem volt semmilyen jelentősége, de amint önállósodni kezdett mind Azerbajdzsán, mind Örményország, az ügyből megoldhatatlan probléma lett. Az azeri-örmény háborús konfliktus még a Szovjetúnió fennállása alatt, 1987-ben elkezdődött éppen Karabah miatt, majd ez a Szovjetúnió felbomlása után valódi háborúvá fokozódott, mely máig nem ért véget (csupán tűzszünet van hatályban 1994 óta). Az azeri-örmény háborút gyakorlatilag megnyerte Örményország, azaz az örményeknek sikerült megvédeniük az örménylakta Karabahot az azeri agresszió ellen, sőt sikerült azeri területeket is elfoglalniuk, ezzel közös határszakaszt kialakítva Karabah és Örményország között.

A lakosság 100 %-ban örmény, Az Örmény Apostoli Egyház tagja a legtöbb ember, van pár százaléknyi katolikus is. Egyedüli hivatalos nyelv az örmény, a lakosság nagyobb része beszél oroszul is. Az örmény az indo-európai nyelvcsalád örmény ágához tartozik.

Jelenleg nemzetközi jogilag rendezetlen Karabah státusza. Politikailag független államként működik, gazdaságilag és minden más gyakorlati kérdésben gyakorlatilag integrálódott Örményországban. Karabah befolyása Örményország politikai életére óriási: ezt mutatja, hogy mind a jelenlegi örmény elnök, mind elődje karabahi születésű.

Örményország. Félelnöki köztársaság. Mint Grúziában és eltérően több más szovjet államtól, itt sem az előző szovjetkori vezetés vette át a hatalmat a függetlenség után, hanem egy, a korábbi kommunista vezetéssel kapcsolatban álló, késői szovjet kori ellenzéki aktvista lett az első elnök, aki hírnevét azzal szerezte, hogy a karabahi örménység jogaiért küzdött még Gorbacsov idejében. Azóta többször voltak választások, minden alkalommal új nyertessel.

Az ország szinte teljesen homogén, a lakosság 99 %-a örmény. Az Örmény Apostoli Egyház az államvallás, hívei közé tartozik a lakosság 93 %-a.

Egyedüli hivatalos nyelv az örmény, a lakosság nagyobb része beszél oroszul is. Az örmény az indo-európai nyelvcsalád örmény ágához tartozik.

a régió országainak zászlaja: a szovjet és a mai verzió, sorrendben: Abházia, Azerbajdzsán, Dél-Oszétia, Grúzia, Karabah, Örményország (Dél-Oszétia és Karabah nem rendelkezett saját zászlóval a szovjet korszakban, mivel státuszuk csak “autonóm körzet” volt)

folytatás következik

Mivel Alex kolléga súlyos téveszmékben szenved a népszuverenitást illetően, íme pár rövid tisztázó gondolat a témát illetően.

A népszuverenitás egyetlen jelentése: a nép az egyetlen forrása a jogrendnek, az alkotmányos rendnek egy adott országban. Azaz a nép – akár közvetlenül népszavazás útján, akár szabadon és demokratikusan választott képviselők útján – az egyetlen jogforrás.

Nincs népszuverenitás, ha:

• nem a nép az egyetlen jogforrás, hanem pl. Isten, vagy a király,
• a nép nem képes megválasztani szabadon és demokratikusan a képviselőit.

Részleges vagy korlátozott népszuverenitásról beszélhetünk akkor, ha a nép mellett van más jogforrás is, ill. a nép sem jogosult változtatni a jogrenden.

Magyarországon 1848 előtt nem létezett népszuverenitás, mert a jogforrás a király volt, ill. – az Aranybullától kezdődően – a király és a rendek.

A népszuverenitás kezdete 1848. Ekkortól az egész nép és a király a jog forrása együttesen.

A teljes népszuverenitás Magyarországon pedig 1918-tól indult (de ez vitatható, lásd lejjebb), ekkortól a nép az egyetlen jogforrás. Ez tartott 1944-ig. Aztán visszállt a népszuverenitás 1990-ben.

Mindenképpen kulcselem a szabad és demokratikus választás. Ha ez a jog súlyosan sérül bármely oldalon, azt nemlétezővő teszi az egyébként formálisan létező népszuverenitást.

A szabad választójog aktív oldalának korlátozása önmagában nem teszi a választást nem-demokratikussá, ha a korlátozó elvek egységesek. Ma is korlátozott a szabad választójog: hiszen életkori és állampolgársági cenzus van, emellett bírósági ítélet is foszthat meg szavazópolgárokat a választás jogától. Korábban Magyarországon 1918-ig adócenzus is volt, 1939-ig pedig műveltségi cenzus is. Magyarország a mai értelemben vett általános választójog tehát 1939 óta van.

A szabad választójog passzív oldalának komoly korlátozása viszont szinte mindig megszünteti a demokráciát. Pontosan ezért vitás, hogy a Horthy-korszak demokratikus volt-e: ugyanis a jelöltállítás szabályai olyan bonyolultak  és legfőképp költségesek voltak, hogy ez szinte lehetetlenné tette az ellenzék számára, hogy jelölteteket indítsanak a választásokon. Ugyanez volt 1945-1948 között is: a hatalom csak egyes pártokat engedélyezett. S végképp megszűnt a szabad választás a kommunista diktatúra alatt: akkor eleve tilos volt másnak jelöltet indítania, mint a hatalom szervezetének, azaz eleve el se indulhatott ellenzéki jelölt a választásokon.

A helyzet 1990 óta tiszta: mind az aktív, mind a passzív választójog teljesen demokratikus, s a nép az egyetlen jogforrás, s a nép e jogát semmi sem korlátozza.

Manapság is vannak országok, ahol a nép alkotmányozási joga korlátozott, azaz a hatályos alkotmány kimondja, hogy vannak örökre szóló, megváltoztathatatlan szabályok. Pl. az olasz alkotmány kimondja: a köztársasági államforma nem változtható meg. Az történelmi magyar alkotmányban hasonló szabály volt a Habsburg-ház örökös joga a magyar trónhoz – ezt Horthyék törölték el 1921-ben, természetesen alkotmányellenesen, hiszen másképp nem lehetett. Érdekességképpen: a hatályos kubai alkotmány kimondja, hogy az ország szocialista berendezkedése sosem változtatható meg, az alkotmány e tekintetben nem változtatható meg, de ez most lényegtelen, hiszen Kubában eleve nem létezik népszuverenitás.

A parlamenti szuverenitás NEM ellentétes a népszuverenitással, amennyiben a parlament megválasztása szabad és demokratikus választások eredménye. A parlamenti szuverenitás csupán azt jelenti: a parlament bármit megtehet a hatályos jogi, alkotmányos rend keretein belül, megváltoztathat bármilyen korábbi jogszabályt, sőt magát az alkotmányt is, természetesen ezt is csak az alkotmány által meghatározott keretek között.

A parlamenti szuverenitásnak van szűk és széles értelmezése is. A jellemzőbb a szűk értelmezés (ez van Magyarországon is), mely szerint a parlamenti szuverenitás nem abszolút, azaz azt korlátozhatja az Alkotmánybíróság, sőt a hatályos nemzetközi szerződések is. Más országokban (pl. Hollandia, Finnország, Egyesült Királyság) viszont a széles értelmezés hatályos. Pl. a holland alkotmány kifejezetten tiltja az alkotmánybíráskodást, abból kiindulva, hogy egyetlen bíróság sem lehet jogosult a nép akaratát kifejező parlament döntéseinek felülvizsgálatára.

A népszavazás témája nem keverendő a népszuverenitás kérdéséve. A népszavazás a népszuverenitás kifejezésének egyik, de nem egyetlen formája.

A magyar alkotmányos rend 1990 óta a teljes népszuverenitáson alapszik. Azaz nincs miért “visszaállítani” a népszuverenitást.

E hónapban zajlik a Vatikánban a Családügyi Szinódus újabb háromhetes ülése.

Bár ez katolikus belügy, mégis a téma kulcsfontosságú minden keresztény számára.

Vitázhatunk egymás között sok mindenről, hiszen egyes kérdésekben nem azonosulunk a katolicizmus álláspontjával, azonban ez nem jelentheti az, hogy ne kellene támogatnunk ilyen esetben más felekezetek belső harcaiban az igaz oldalt a keresztényellenes sötét erők ellenében.

Jelenleg ilyen csata zajlik a Vatikánban. Az ördögi gonoszságot nyájas mosoly mögé rejtő, eretnekszagú argentín celeb nem nyugszik, nyomja a reformot és a haladást, azaz a Krisztustól való távolodást.

A Róma püspökének székét ideiglenes megszállás alatt tartó Francisco Borgia és veszetten vicsorgó klikkje ismételten kedvenc vesszőparipájuk, a homoszexualitás szerecsenmosdatását helyezik előtérbe.

Nulladik Ferenc, az emberarcú sátánizmus előmozdítója és homoerotikus titkárai éjjel-nappal igyekeznek megfélemlíteni a krisztushű erőket. Nem nyugszanak, míg nem lesznek lebontva a keresztek a templomok tetejéről és nem lesznek misék helyett tréfás-táncos csoportszex ismerkedőestek a templomok oltárain.

A magyar Erdő küzd a jó oldalon, le a kalappal előtte!

ezt a karikatúrát egy ateista vitapartnerem készítette rólam szarkasztikus céllal, de én büszke vagyok rá

Múlt hét csütörtökön 22 óra körül a bolgár-török határtól kb. 30 km-re fekvő Szredec kisvárosban bolgár rendőrök egy 54-tagú afgán illegális migráns csoportba ütköztek.

Miután a migránsok ellenállást mutattak, a rendőrök a levegőbe lőttek, egy golyó a közeli hídról visszapattant és halálosan megsebezte az egyik migránst, aki meg is halt a helyszínen.

A rendőrök elmondása szerint azért volt szükség a fegyverhasználatra, mert a migránscsoport csupa 20-30 év közti életerős férfiből állt, így a renderők a saját életüket látták veszélyben a többszörös túlerő ellenében.

Amint a hír ismerté vált, spontán tüntetések kezdődtek a lövést leadott rendőr védelmében. Ez különösen az után történt, hogy a bolgárellenességéről híres Helsinki Bizottság és az ENSZ elítélte a migráns lelövését.

Az ortodoxia egyházszervezete.

Jelenleg a khalkedóni ortodoxia 15 önálló részegyházra oszlik. Az önállóság természetesen csakis adminisztratív értelemben értendő.

Az ortodox egyházszervezetben fontos az ősi primus inter pares elv (első az egyenlők között), azaz minden püspök csak a saját püspöki területén rendelkezik korlátlan egyházvezetői hatalommal, más tekintetben csak első az egyenlők között. Azaz pl. egy metropolita vagy egy érsek, aki egy főegyházmegye vezetője mindig teljes hatalmat csak saját egyházmegyéjében gyakorolhat (a metropolita vagy az érsek mindig rendelkezik saját egyházmegyével is, melynek ő a püspöke), viszont főegyházmegyéjében ő csupán első a főegyházmegyéhez tartozó püspökök között, a főegyházmegyét illetően nem rendelkezhet egyedül, hanem csakis egyetértésben a többi püspökkel.

Ugyanez van részegyházszinten is, azaz a pátriárka sem korlátlan ura az egész részegyházának, hanem csupán első az egyenlőek között az egyházban lévő többi főegyházmegye-vezető között. Ugyanez a helyzet Világegyház szinten is.

Azaz röviden:

• a metropolita az első az egyenlők között a területéhez tartozó püspökök között.
• a pátriárka az első az egyenlők között a területéhez tartozó metropoliták között.
• a konstantinápolyi pátriárka az első az egyenlők között az összes pátriárka között.

Gyakori felreértést jelent, hogy az egyes püspöki címek jelentése nem azonos az egész egyházban. Mind az antiochiai, mind a konstantinápolyi hagyományban a pátriárka a legmagasabb püspöki rang, azonban míg a konstantinápolyi hagyományban a pátriárka után az érsek, majd a metropolita következik, addig az antiochiai hagyományban ametropolita a magasabb rang, s csak után következik az érsek. Emiatt az antiochiai hagyományt követő részegyházakban egyes esetekben a metropolitát szokás érsek-metropolitának is nevezni.

A 15 részegyházból jelenleg 9-nek a vezetője pátriárka: a 4 ősi pátriárkátuson (alexandriai, antiochiai, jeruzsálemi, konstantinápolyi) kívül a bolgár, a grúz, az orosz, a román, a szerb egyház vezetőjéé. (Az alexandriai pátriárka ezen kívül a pápa címet is viseli, mely azonos a pátriárkai címmel, a grúz egyház vezetője pedig a katolikosz címet is, mely egy ősi megnevezés a korai egyházból egyes olyan püspökökre, akik a Római Birodalom határain kívül működtek.)

A maradék 6 egyház – albán, amerikai, ciprusi, cseh-szlovák, görög, lengyel – vezetőjeérsek. Ennek oka egyrészt az, hogy ezek az egyházak jellemzően újabbak (később lettek függetlenek), másrészt történelmi hagyomány. A dolognak kánonjogi jelentősége nincs, az érsek által vezett részegyház nem kevésbé független, mint a pátriárka vezette részegyház.

A kánonjog szerint egy területen csak egy püspöknek lehet jogjatósága, azaz egy területen csak egy részegyház működhet. Sajnos ez azonban a gyakorlatban nincs betartva, kivéve az egyes részegyházak történelmi anyaterületét és az afrikai kontinenst. Jó példa erre Magyarország, ahol egyszerre 5 darab ortodox részegyház működik egymással párhuzamosan: a bolgár, a konstantinápolyi, az orosz, a román, s a szerb.

A 15 részegyházból 7 kizárólag csak az illető részegyház anyaterületén működik, ez az albán, az alexandriai, az amerikai, a ciprusi, a cseh-szlovák, a görög, a lengyel egyház. Azaz ezeknek a részegyházaknak nem léteznek külföldi egyházmegyéi, templomai.

Ezzel ellentétben a bolgár, a grúz, a román, s a szerb egyház rendelkezik külföldi egyházmegyekékkel, jellemzőan csak a külföldön élő kisebbségeik számára.

Az antiochiai és a jeruzsálemi egyház között vitás kérdés a Perzsa-öböl mentén lévő muszlim államok területe. Az antiochiai egyház szerint ezek az ő területeik kánonjogilag, viszont ennek ellenére a jeruzsálemi egyház is fenntart templomokat egyes régióbeli országokban.

A legnagyobb vitás kérdések az antiochiai, a konstantinápolyi és az orosz egyház között vannak területi kérdésekben,

Az antiochiaiak komoly missziós tevékenységet fejtenek ki külföldön, elsősorban Észak-Amerikában. A konstantinápolyi és az orosz egyház között pedig több helyen is párhuzamos, egymással “harcban” álló egyházszervezet épült ki. Pl. ez a helyzet Észtországban, Lettországban, ahol mind Moszkvának, mind Konstantinápolynak vannak templomai.

A teljesség kedvéért megemlíteném még Moldovát is, ahol az orosz és a román egyház van jelen párhuzamosan.

S természetesen a legnagyobb a káosz Észak-Amerikában van, ahol jellemzően 7 darab egymással párhuzamos ortodox egyházi struktúra épült ki.

Hozzá kell tenni: ezek a harcok az egymás fedő kánonjogi hatalmak között minden esetben adminisztratív jellegűek, sosem hitbéliek. Azaz az egymás struktúráinak jogosságát el nem ismerő részegyházak természetesen minden esetben elismerik egymást dogmatikai és egyházi értelemben. Azaz bár a Konstantinápolyi Egyháznak az az elve, hogy csak neki van joga a “barbár földeken” (ott, ahol még nincs megszervezett egyházi szervezet) működnie, ettől teljesen függetlenül az ott létező egyéb részegyházak papságát, annak minden szentségét, minden szertartását, minden tevékenységét érvényesnek tekinti.

Magyarországon a XIX: sz. közepéig az egyetlen törvényesen elismert ortodox részegyház a szerb volt, a szerb pátriárkához tartozott az összes magyarországi ortodox egyházközség. (Az egész szerb egyház székhelye 1691-1920 között Magyarországon volt!) A magyar hatóságok a XIX. sz. második felében engedélyezték az erdélyi románok kérésére, hogy az erdélyi ortodox egyházközségek szabadon dönthessenek, kihez akarnak a tartozni: a szerb pátriárkához vagy az 1872-ben létrejött független román pátriárkához. Természetesen a nagy többség a bukaresti pátriárkát választotta. Ekkor lett Magyarországon két ortodox részegyház. Majd az I. vh, idején lett engedélyezve a sokkal kisebb bolgár részegyház is Magyarországon.

Az I. vh. után jelent meg a Magyar Ortodox Egyház olyan hívekből, akik jellemzően görög, román és szerb származásúak voltak, de elmagyarosodtak, s már csak magyarul beszéltek. Ekkor merült fel az igény egy független magyar ortodox részegyház létrehozására, melyet az akkori hatalom (Horthy) is támogatott. A tervezett magyar részegyház azonban nem tudott létrejönni, mert az ortodox világegyház ezt nem támogatta. Emiatt a Magyar Ortodox Egyház kánonjogi státusza is rendezetben maradt, gyakorlatilag nem tartozott sehová se. A kánjogi rendezés 1948-ban történt meg, amikor a moszkvai pátriárka elismerte az összes olyan magyarországi ortodox egyházközséget, mely nem tartozott se a bolgár, se a román, se a szerb egyházhoz. Ekkortól ezek az egyházközségek az Orosz Egyház részei.

A rendszerváltozás után jelent meg egy új probléma. A Konstantinápolyi Egyház megjelent Magyarországon hivatalosan és magáénak követelte a magyarországi egyházközségeket. A moszkvai pátriárka alá tartozó magyarországi egyházközségek kb. negyede ekkor csatlakozott Konstantinápolyhoz, a nagyobb rész maradt Moszkva alatt. A magyarországi konstantinápolyiak bíróságon követelték maguknak a fő templomot is (Nagyboldogasszony Székesegyház. Budapest, V. ker., Petőfi tér), de a pert elvesztették, a templom máig a Moszkvához tartozó magyarországi ortodoxok tulajdona.

A nyelvi helyzet a magyarországi ortodox egyházközségekben jelenleg a következő:

• a 2 darab bolgár egyházközség (ezek közül a valóságban csak egy aktív, a másiknak nincs állandó papja) bolgár nyelvű
• az 5 darab konstantinápolyi egyházközség kevert, görög és magyar nyelvű,
• a 11 darab orosz egyházközség elsősorban magyar nyelvű, de az egyházi szláv. a görög és az orosz is használatos,
• a 19 darab román egyházközség román nyelvű. a magyar is használatos,
• a 42 darab szerb egyházközség egyházi szláv nyelvű, a szerb és a magyar is használatos.

Azt lehet mondani, hogy az etnikai kérdés a legnagyobb mai probléma az ortodox misszióknál. Különösen Amerikában létezik ez a gond. A probléma alapja a konfliktus az ortodoxiába beleszületettek és az “idegenek” között. A született ortodoxok, elsősorban a görögök, oroszok, románok, keresztény arabok hajlamosak a vallást valamiféle kiegészítésnek tekinti nemzeti identitásuk részeként, így idegenkednek a más nemzetiségű hívők iránt, azokat egyfajta másodosztályú hívőknek tekintik. Amikor pedig szóba kerül a nyelvi kérdés, azaz milyen nyelven menjen a mise, a beleszületettek körömszakadtáig ragaszkodnak a görög/orosz/román/arab/stb. nyelvű istentisztelethez, akkor is, ha a hívők többsége nem beszéli az illető nyelvet. Ez természetesen nevetséges az új, “idegen” hívők számára, akik joggal teszik fel a kérdést: ez egy templom vagy egy nemzetiségi klub?

Észak-Amerikában e tekintetben az Antiochiai Egyház, valamint az Amerikai Egyház (mely az Orosz Egyházból vált ki 40 éve) jár elől jó példával: igyekeznek mindig a többségi akaratot figyelembe véve megválasztani a templomi nyelvet.

az Amerikai Ortodox Egyház első nem született ortodox érsekének beszéde – Jónás érsek (eredeti neve: James Paffhausen), aki protestánsból lett ortodox 18 éves korában

Eva Brunne, magát püspöknek nevező svéd személy a XXI. század Luthere.

Nevezett bulvárceleb azzal hívta fel magára a figyelmet már korábban is, hogy a Svéd Evangélikus Egyház nevű ultraliberális-keresztényellenes-perverziótoleráns klubmozgalom első nyíltan homoszexuális „püspöke” 2009 óta.

Ezen kívül „házastársa” úgyszintén ”pap” a fenti szervezetben.

a „püspök” és „házastársa” éppen menetelnek a perverziót éltetve

Most ez a Brummi vagy mi is a pontos neve – elnézést kérve a hasonlatért a játékmackóktól – új ötlettel jött elő: le kell építeni a Svéd Evangélikus Egyház nevű klubmozgalom klubhelyiségeiben (templomaiban) és általában bárhol Svédországban a még megmaradt keresztény jelképeket. Ezek ugyanis zavarhatják esetleg a muszlim segélyvadászokat.

Brummika annyira reformista, hogy még egyes liberális protestánsok is felháborodnak tevékenységén – na, ez azért nem semmi. Ez kb. olyan, mint amikor az Al-Kaida aggodalmát fejezi ki, hogy az Iszlám Állam egy picit túl radikális.

A kereszténységet egyébként a svéd evangélikusok vitái nem érdeklik, hiszen minek avatkoznánk be mi keresztények egy idegen, nem-keresztény felekezet belügyeibe.

Ateista tévhit: Isten gonosz diktátor, aki abszurd szabályokat állít fel, s ezek megszegőit aztán bosszúból jól megbünteti.

Valójában egyetlen isteni törvény sem öncélű.

Egy görög teológus mondta: a keresztény hívő fejlődésének három szakasza van – rabszolga, bérmunkás, szabad ember.

• A rabszolga azért fogad szót ura parancsainak, mert fél a büntetéstől.
• A bérmunkás azért fogad szót ura parancsainak, mert elvárja cserében a jutalmat.
• A szabad ember viszont azért fogad szót ura parancsainak, mert érti, hogy ezek valójában nem is parancsok, hanem az ő saját javát szolgáló tanácsok, így a szabad ember önérdekből teljesíti a parancsokat, azért mert tudja, hogy azok éppen az ő javát szogálják.

Isten parancsa pontosan ugyanaz, mint egy anya tiltása kisgyermekéhez, hogy ne nyúljon bele a konnektorba. Ha pedig a kisgyerek belenyúl a konnektorba és megrázza őt az áram, az vajon a bosszúálló anya büntetése amiatt, hogy gyermeke szembement parancsával? Nem, nem az, az áramütés az anyától teljesen független következmény, s az anyai parancs pont arra volt, hogy megóvja gyermekét e következménytől. Ugyanez a helyzet Isten parancsaival is.

A következő képet jelentette meg egy oroszpárti magyar honlap:

A vita hatalmas lett.

A vitázók egy része egyetértését fejezte ki a képpel: igen, az iszlám terrorizmus feltétlen rossz.

Egy másik rész azonban botrányosnak, de legalábbis csúsztatásnak tartotta az összehasonlítást. Ez a másik rész is két egymással is vitázó alrészre oszlott.

Az egyik szerint a palesztínok harca nemes harc a „megszálló” zsidókkal szemben, s ennek legitím része akár az is, ami a képen látható.

A másik szerint a palesztín iszlám terrorizmus negatívum, de mégsem tehető azonosságjel az Iszlám Állam és Palesztína közé.

Elég jól érzékelhető a kép kapcsán pár tény:

• a mai oroszpárti magyarok egy része csak azért oroszpárti, mert a Jobbik is oroszpárti, de egyébként abszolút nem osztja az orosz hivatalos álláspontot sok kérdésben, ezek Oroszországban valamiféle antiszemitizmust támogató, zsidóellenes erőt látnak (ami természetesen abszurdum, köze sincs a valósághoz),
• egy másik rész oroszpárti és ezzel együtt muszlimellenes, osztva ezzel a mai modern nyugati újjobb általános nézetét, mely Oroszországban elsősorban valamiféle muszlimellenes erőt lát (ami ismét abszurdum, mert nem ez a valós helyzet),
• egy harmadik rész pedig képes a dolgokat előítéletmentesen vizsgálni.

Egyik korábbi munkahelyemen mondta a főnököm, hogy csak akarni kell, s teljesül az üzletember álma.

Látva mély hallgatásomat megérezte, hogy belül kinevetem őt, így hozzátette: "három hónapon belül a tevékenységünk sikeres lesz!".

Én a magam részéről sikeresen elmenekültem a cégtől. Ez volt életem első esete, hogy egy munkahelyen dolgozva aktívan kerestem más munkahelyet. Végül elmentem, bár nem volt meg az új helyem.

Azóta eltelt többször három hónap. Nézem a cég honlapját: egyfolytában „ideiglenesen átépítés alatt” szöveg tündöklik rajta.

Azt hiszem, mégsem jött be a hollywoodi sikerember süketelés...

A tavaly lelőtt maláj MH17-es járat esetéről elkészült a holland vizsgálóbizottság jelentése.

A jelentés fő megállapítása:

"az ukrán hatóságoknak le kellett volna zárniuk a légteret az ország oroszbarát szeparatistákkal vívott pusztító harc által érintett keleti térsége felett"

- igen, ez a legfontosabb megállapítás valóban, s ez a lényege a kijevista kormányzat felelősségenek.