A Biblia és eleve minden szakrális szöveg sajátossága, hogy mindenki megpróbál mindent aktualizálni benne.

S most nem az alattomos és demagóg próbálkozásokról beszélek, melyek pl. a homoszexualitást elítélő Biblia-részeket a homoszexualitás elfogadásaként "értelmezik". Hanem a tanítást nem tagadó, jellemzően másodlagos kérdéseket.

A Bibliában az Újszövetségben természetesen a Jelenések könyve a fő alap a fantáziáláshoz, hiszen a legrejtelmesebb nyelvezetű, sok, nyilvánvalóan jelképekben hemzsegő, jóslattal. Az Ószövetség esetében több ilyen könyv is van, ezek egyike Dániel könyve.

Az eredeti mű i. e. VI. századi, a zsidók babilóniai fogsága alatt született. A szerző egy Dániel nevű magasrangú zsidó fiatal, aki a babilóniai uralkodó udvarában szolgál, fontos állásban. A könyv mondanivalója rendkívül pozitív, tulajdonképpen azt akarja mondani a korabeli zsidóknak: lehet hívő zsidónak lenni idegen uralom alatt is. Ezért a könyvet nagyon kedvelték a zsidók később is, amikor megszűnt a zsidó állam, s persze a keresztény hagyományban ugyanez az értelmezés lett: idegen államban is lehet az ember hívő.

Érthető módon, a Szovjetunióban a keresztények között is emiatt volt népszerű, lásd az ateista hatalom alatt is lehet az ember hívő.

Viszont van a könyvben több álomfejtés és jóslás. Ezek mindig megmozgatták az emberek fantáziáját. A Szovjetunióban a 80-as évek második felében, teljesen komolyan elterjedt, hogy a könyvben lévő, úgynevezett Negyedik látomás a 80-as évek második fele Szovjetuniójáról szól. Akkor még pozitív volt a reformok megítélése, az csak 1989-tól történt, hogy Gorbacsov hazai népszerűsége a nulla környékére zuhant, mikor kiderült, hogy a reformok totális káoszt hoznak és az ország szétesését. Tehát ekkor még - 1985-1988 között - Gorbacsov népszerű volt.

A Negyedik látomásban Dániel prófétának megjelenik egy angyal és ezt mondja neki: "Ne félj, Dániel! Mert az első naptól fogva, amikor elhatároztad, hogy az igazság ismeretére törekedve vezekelsz a te Istened színe előtt, könyörgésed meghallgatásra talált. Éppen a könyörgésed miatt kellett hozzád jönnöm. A perzsák országának fejedelme huszonegy napon át ellenállt nekem. De Mihály, az egyik legfőbb fejedelem, segítségemre jött. Ott is hagytam, hogy küzdjön meg a perzsák királyával, magam pedig eljöttem, hogy tudtodra adjam: mi fog történni népeddel a végső napokban, mert a látomás azokról a napokról szól.".

A hagyományos zsidó értelmezésben ez azt jelenti: a perzsák szó szerint egykor le lesznek győzve. S mivel ez meg is történt 300 évvel később, amikor a macedónok legyőzték Perzsiát - persze csak ideiglenesen, aztán feltámadt a perzsa állam, hisz ma is létezik -, az lett a szabványos zsidó értelmezés. Kis probléma: a legyőző nem Mihály, hanem Sándor (Alekszandrosz), dehát ez lett mondva, nem a név számít, az csak jelkép.

Egyébként - mai szemmel talán furcsa - a korabeli perzsa-zsidó viszont egyáltalán nem volt rossz. Szóval ez a könyv se perzsaellenes. Sőt a zsidók a perzsákat felszabadítónak tekintették, hiszen - bár ők se adták vissza a zsidó államot a zsidóknak - legalább megengedték a zsidóknak a hazatérést volt államukba, ott bizonyos autonómiát is engedve, miután i. e. 539-ban a perzsák megdöntötték a babilóniai uralmat. Szóval a hazatérést engedélyező perzsa uralkodó az egyetlen nem-zsidó ember a zsidó hagyományban, aki az „Isten felkentje” nevet kiérdemelte.

Dehát a késő-szovjet értelmezésnek még könnyebb dolga volt: hiszen a név egyezik: Mihály.

Ahogy a magyar Biblia-fordításokban, úgy az oroszokban is az összes bibliai név le van fordítva, szóval az eredeti Mikael név - מִיכָאֵל - ahogy magyarul "Mihály", úgy oroszul meg "Mihail".

Szóval itt csak a "perzsákat" kellett átértelmezni: nyilvánvalóan az a reformellenes szovjet elit. Tehát Gorbacsov Mihály küzd a reformokért!

Persze a szöveg a továbbiakban fantasztikusan leírja a történelmi tényeket: mi lett a macedón győzelem után, aztán Macedónia hogyan szakadt részekre, aztán a zsidók hogyan lesznek szétszórva, stb. Annyira jó a leírás, hogy a bibliakritikusok egy része szerint az egész mű valójában az i. e. II. században íródott, s a szerző a megtörtént események tudatában "jósolt".

Csúnya, haszontalan egyház! Miért nem haladsz a korral? Miért akarod értékeidet a fiatalokra kényszeríteni? Fújj, fújj, fújj!

A Soros-blogbirodalom részeként működő 444 vicces anyagot produkált:

Az ilyeneken mindig meglepődöm.

Pedig olyan egyszerű ez: ha elmegyek a bélyeggyűjtő klubba, nem kérdezem meg, miért nem horgásznak, s nem várom el, hogy ne foglalkozzanak bélyegekkel.

A ballib szakértők is rájöttek:

De még a törzskommentelők is:

Puzsér észlelte is a problémát, azért ő szellemileg Mákos és a Nomentum felett van, ez tény:

- de láthatóan nincs sikere, a "kitörés napi menet joga" résznél kínos csend van, nem ujjongás. Képtelen megértetni a tömeggel, addig biztos a bukás, míg ez a tünti a homokosságról szól. Pedig arról szól: ezt maguk a reakciók igazolják, eleve a jelképekben is látható, a zászlók zöme homoklobbista zászló.

Puzsér nem érti, hiába a rögeszméje ez a centrista polgári izé, erre nincs vevő szűk rajongói körén kívül. Hála Istennek, Puzsér kudarcra van ítélve. S ha sokat akadékoskodik, ki lesz kiáltva fideszes provokátornak.

Mindenki más számára Hatházi Mákosék akciója a homokosságról szól, ezt gondolják mind az ellenzők, mind a támogatók. Itt ez a keresztények harca a homoklobbisták ellen, harmadik oldal nincs:

Vajon miért ragaszkodnak ennyire a szivárványos eszméhez az EU-ban?

Mert csak ez maradt.

Az EU modern történetének 4 nagy eszméje lett:

• a demokrácia,
• a migráció,
• a zöld eszme,
• a szivárványos eszme, azaz a genderizmus.

A demokráciát elkezdték feladni ők maguk, hiszen ellehetetlenítik az ellenzéket egyre több országban, az EU bólogatása mellett. Ezek után nemigen lehet erre hivatkozni.

A migrációt is feladták, hiszen rájöttek: egyrészt nem megoldás a világ Nyugat-Európába csődítése, másrészt ez megoldhatatlan bajokhoz vezet.

A zöld eszméről mostanában mondanak le. Kiderült: nem lehet energia nélkül fejlődni, s nem lehetséges zöld módon elegendő energiát termelni, egyszerűen a tudomány még nem talált megoldást.

Egyedül a szivárványos eszme maradt. S mivel csak ez maradt, ragaszkodni kell hozzá foggal-körömmel, hiszen immár nincs más.

Ha ez se marad, akkor miről szól az egész? Akkor az egész elitnek be kellene vallania, évekig hülyeségekkel foglalkoztak.

Fel szokott merülni az ukrajnai háborúval kapcsolatban, vajon miért így halad a front, s különösen: az oroszok miért nem támadnak délnyugaton.

A legjobb megoldás ilyenkor a korábbi háborúkat nézni ugyanezen a területen, hiszen a haditechnika hiába változott, a terep 99 %-ban azonos.

Nos, a megoldás az, hogy:

• a tengerpart mindig jól védhető a tengeri támadással szemben,
• széles folyószakaszokon nem érdemes átkelni.

Mindkettőhöz egyszerűen túl nagy erőforrás kell.

A Dnyeper folyó és a tőle nyugatra fekvő Bug folyó az alsó részeiken rendkívül széles. Már a II. világháború során se itt keltek át az ellentámadó szovjet csapatok, hanem először északabbra haladtak nyugatra, majd onnan délre.

A haditérképek mindent elmondanak:

Hatalmas tőzsdepánik.

Amerikában a tőzsdén lévő cégek összértéke esett 1,7 trillió dollárral.

A szám megértéséhez tudni kell: az USA teljes nettó vagyona (azaz állami, céges, magán) jelenleg 123 trillió dollár. Azaz a veszteség a teljes nemzeti nettó vagyon kb. 1,4 %-a.

Ekkora veszteség hatalmas bajt okozna. De nem okoz, tulajdonképpen egyedül a tőzsdei befektetőket érinti.

Miért? Mert a valós érték nem tűnt el. Nem lettek lebombázva a cégek, nem történt természeti katasztrófa, minden ott van, ahol eddig is volt. Annyi történt, hogy egy "izé" ára eddig 100 "fabatka" volt, most pedig ez leesett 98,6 fabatkára. Mivel a fabatkának semmi köze a valósághoz, az egész semmit se jelent. Veszteni csak az vesztett, akik tegnap 101 fabatkáért vett izét, abban reménykedve, hogy holnap eladhatja 102-ért, s most pedig nem képes ennyiért eladni. Aki azért vett izét, mert az izé kell neki, annak tök mindegy.

A kapitalizmusnak semmi köze a valósághoz.

Miután kezd kudarcba fulladni a szerbiai hőzöngés, a "korrupcióellenes" "diákok" gyorsreagálású hadtestet küldenek Brüsszelbe, követelve, hogy az EU azonnal nevezzen ki "szakértői" háttérhatalmista kormányzatot Belgrádban.

Szerbiában ugyanis nem sikerült semmit elérni. A hatalom ügyesen lépett: nem akadályozza meg a tüntetéseket, s nem is lép fel azok ellen, akkor se, ha azok súlyosan akadályozzák a közlekedést. Így egyrészt a tüntetők elkeserednek az eredménytelenség miatt, másrészt a nem-tüntető többség egyre dühösebb - a tüntetőkre. A szerb rendőrség egyetlen célja jelenleg: megakadályozni, hogy a tüntetésellenes többség a tüntetőkre támadjon. Rendkívül sikeres megoldás.

Rossz hírem van a szerbellenes biciklistáknak: Brüsszel most háborút szervez Oroszország ellen, nincs ideje Belgrádban intézkedni.

A progresszívek maguk alatt vágják az ágat, amin ülnek. Ez jó hír.

Az eredmény: már nem csak a semlegesek, de a velük szimpatizálók mérsékeltebb része is röhög rajtuk.

Az új Hóbarna produkcióban nem a lányt mentik meg, hiszen ő független, autonóm személyiség, aki büszkén elutasítja, hogy bármilyen hercegecske csak úgy kisajátítsa őt, hanem épp ellenkezőleg: ő menti meg a férfiakat, sőt az egész emberiséget az elnyomás alól!

Nekem egyébként semmi bajom a bőrszínnel. Életem legmeghatározóbb szakaszában többszínű társadalomban éltem: négerek, félvérek, barnás fehérek, világos fehérek - semmi gondom ezzel. A latin-amerikai nőkkel meg végképp semmi bajom, bár nekem legjobban a világos fehér bőrű latin nők tetszenek a legjobban - az a típus, melynek fekete haja és szeme van, s ez nagyon fehér bőrrel párosul.

De mondjuk az röhejes, ha pont Hófehérke barna bőrű.

Tulajdonképpen azt kellene mondani "csak így tovább", hiszen saját magukat teszik nevetségessé, de vannak gyerekek is, akik mindezt komolyan veszik, s rájuk valóban hat a háttérhatalmi megrontás. Ezért kell mindez ellen küzdeni.

Csintalan elvtárs megfejtette.

Íme a nagy meglátás:

• az nyilvánvaló, hogy a Zorbán fanatikus antiszemita,
• az is, hogy a buta, mucsai magyarok többsége szintén dühöngő antiszemita,
• dehát ilyenkor megkérdezik a művelt belpesti libbantak: akkor miért fogadja el a sok ostoba mucsai, hogy a Zorbán folyamatosan a zsidókat dicséri, védi, miért nem lázad fel?,
• a megoldás: mert a mucsai buta tömeg egyben rendkívül ravasz is, átlátja azonnal, hogy a Zorbán azért dicséri és védi a zsidókat, mert így leplezi, taktikai okokból, antiszemitizmusát!

A ballib tüntikezés fejlődése komikus.

Egyrészt a Nomentum a múlt heti pénteki tüntijére már több embert tudott összetrombitálni: 15 helyett 40 embert. Persze még most is látványos, hogy a rendőrök és az újságírók alkotják a tömeg 80 %-át:

Tanultak a nyugati progresszív antifa gyakorlatból, íme egy drogos bekente magát piros festékkel, mintha megverték volna a rendőrök:

Ami viszont nagyon új: át lett véve a 2010 előtti szélsőjobb eszköztára. Ha nekem valaki azt mondta volna mondjuk 2000-ben, hogy 25 évvel később ballibek palesztín kendőkkel és zászlókkal fognak tüntetni, nagyon nevettem volna. S lám, megvalósult:

Liberális közhely: azért nincs "normális" iszlám ország, mert ott még nem zajlott le a reformáció. Amint meglesz, minden szuper lesz, csak ki kell várni.

Részben igaz állítás, de csak ha a világot ateista szemmel nézzük.

Hiszen tény, a reformáció a polgári, kapitalista társadalom és az ateista állameszme előkészítése volt. Ezen ne sértődjenek meg a protestáns olvasók, én nem állítom, hogy Luther, Calvin és társai ezt tényleg így akarták. Csak annyit mondok: az ő elképzeléseik, azaz a kereszténység deszakralizálása, a vallás közösségi jellegének csökkentése nem vezethetett máshová - olyan ez, mint Gorbacsov és a marxizmus: nyilván nem akarta megsemmisíteni, de a reformjai nem vezethették máshová.

Ahhoz, hogy lehessen reformáció alapvető feltétel, hogy legyen egyház és állam, mint két külön entitás. S mindegy mi ezek viszonya. A kereszténység, amikor létrejött, államidegen környezetben jött létre, s majdnem 300 évig csak így létezett, így eleve szóba se kerülhetett az állam és az egyház összeolvadása. Ez a hagyomány rögzült, s megmaradt azután is, amikor az állam keresztény lett.

A nyugati kereszténységben a modell az állam és az egyház folyamatos harca lett egymás között. Egy rövid időre - a késő-középkorban - az egyház győzött, de ez se vezetett a kettő összeolvadásához. Mindig megvolt a két intézmény mint létező szereplő. A reformáció annyit ért el, hogy az államból lassan kivonta a kereszténységet, ennek eredménye a modern polgári állam, közben pedig az egyház megmaradt mint intézmény, persze immár csak amolyan civil szervezetként.

A keleti kereszténységben másképp alakult: az állam tartósan győzött, az egyház alárendelt lett az államhoz képest, de ez se vezetett a kettő összeolvadásához, mindig megvolt a két intézmény mint létező szereplő, saját funkciókkal. Az egyetlen próbálkozás reformációra I. Péter orosz cár reformja a XVIII. sz. elején, de viszonylag korai halála után csak egyes formális elemek maradtak meg az egyházi reformokból, tartalmilag minden vissza lett állítva a megszokott módra. A keleti kereszténység szír, kopt, görög, balkáni-szláv ágában pedig eleve nem is lehetett szó reformációról, hiszen ezek idegen vallású - muszlim - állami hatalom alatt működtek, ez kisebbségi vallás volt, pont mint az ókeresztény időkben, amikor a Római Birodalom még nem volt keresztény.

Az eredmény: a keleti kereszténység teljesen reformálatlan, a nyugati pedig részben reformált, részben viszont - nagyobb részben - sikeres lett az ellenreformáció.

Viszont az iszlám világ teljesen más. Ott azért is értelmezhetetlen mindez, mert nem lehet állam és egyház közti viszonyról beszélni, hiszen egyik sincs a szó szoros értelmében, s az utóbbi meg tág értelemben sincs.

Az iszlám elképzelés az, hogy közösség van, s semmi más. Egyház eleve nem is lehet, hiszen maga a közösség az egyház, abszurd lenne mint külön intézmény. A klasszikus iszlám tanítás szerint állam se kellene hogy legyen, persze a gyakorlatban lett állam mint intézmény, hiszen másképp nem lehet társadalmat irányítani, de hogy ezt valamiféle külön, független intézménnyé kellene fejleszteni az teljesen idegen ötlet az iszlámtól.

Egyszerűen nincs mit reformálni. Az iszlám egyszerre vallás és politika, s kettő között a hívő muszlim nem lát eltérést.

A középkori teológia két fontos kérdéséről már írtam:

• az embere szabad akarata és Isten mindenhatósága elvének ütközése, lásd "ha Isten tudja a jövőt, akkor az ember csak azt teheti, amit Isten előrelát",
• az isteni mindenhatóság értelmezése, lásd "képes-e Isten olyan sziklát teremteni, melyet nem tud felemelni?".

Íme egy harmadik kérdés: van-e Istennek szabad akarata?

A kérdés alapja az, hogy az embernek szabad akaratot adott Isten, ezért képes Isten ellen cselekedni, s ezért volt lehetséges Ádám bűne, tehát a jó ellen való cselekvés a szabad akarat következménye. Viszont a probléma: mivel Isten csak jót tesz, hiszen ő az abszolút jó, így tehát ő nem szabad, hiszen nem tud a jón kívül mást tenni.

Maga az egész kérdés valójában csak akkor problémás, ha a szavakat direkt félreértjük, pont ahogy a fenti "sziklateremtés" kérdésében.

A félreértés lényege: a „szabad akarat” szó jelentése.

Hiszen ha azt értjük alatta, hogy valaki bármit tehet, mindentől függetlenül, akkor nyilván nem létezik semmilyen szabad akarat.

Azoban még a jogban se ez az értelmezés: az számít szabad cselekedetnek, amit annak elkövetője külső hatástól függetlenül képes megtenni. Azt senki se gondolja, hogy tagadná a szabad akaratot az a tény, hogy az ember nem tud repülni (hiszen egy külső ok: biológiai képtelenség ebben gátolja), s az is, hogy pl. valakit elkábítottak, ezért nem tud felállni (hiszen itt is külső ok gátolja).

Azaz szabad akaratnak az számít, ha valakit nem gátol külső ok, s ezen belül képes bármit tenni. Hiszen belső függés mindig van: maga az ember döntési mechanizmusa is az, hiszen az egy lánc, melyben minden függ valami előzőtől. Lásd: felemelem a kezemet - mert meg akarom vakarni a fejemet - mert viszket a hajam - mert nem mostam napok óta a hajamat - mert lusta vagyok - mert a szüleim lustaságra neveltek - mert véletlenül ők a szüleim - mert a szüleim véletlenül összeismerkedtek, majd gyereknemzést határoztak el - stb.

S ez meg is oldja a kérdést: Isten mint abszolút jó csak jót akar, így szabadon cselekszik, hiszen belső természete szerint cselekszik, teljesen szabadon.

A tökéletes Ádám viszont akkor miért választotta a rosszat? - merül fel. A válasz itt csak az lehet: mert egy teremtmény tökéletessége mindig alacsonyabb fokú, azaz a tökéletes ember nem azonos, csak hasonló Istennel.

Már sokan írtak erről, az EU-s 72-órás hisztéria-kampányáról:

Nincs mit hozzátenni. Csak valami személyeset.

Sikerült Brüsszelben kiválasztani a legszebb nőt, hogy bemutassa az idiotizmust. Sajnálom őt ezért.

Én már akkor felfigyeltem rá, amikor még nem volt EU-s vezető. A berberek - mert ez a "belga" nő a valóságban berber - között van ez a típus: a fehérbőrű, feketehajú nő, tulajdonképpen az eredeti - arab migráció előtti - észak-afrikai embertípus, közeli rokonai a óegyiptomiak és az eredeti dél-európai lakosság.

Persze a szépség nem jár ésszel, ezt tegyük hozzá.

A Granmában - ez a központi kubai írott média - a napokban megjelent egy cikk, mely egy Fidel Castróról szóló dicsőítő könyvet elemez. A címe: "A folyamatos lázadás".

Erről gyorsan eszembe is jutott a kubai diktatúra talán legpofátlanabb hazugsága. De - talán mérsékeltebb módon - ez igaz volt minden más kommunista rendszerre is.

Nagyjából a következő volt ugyanis a kubai kommunista diktatúra arspoeticája, sőt ma is ez a lényegi elem, bár ma már van más, legalább vitatható hivatkozás is:

• minden rossz volt egykor,
• pár lelkes ember elkezdett küzdeni a gonosz rend ellen, nyilván nem tisztelve semmiben a rendet, annak szabályait, azaz fellázadtak ellene,
• a pár lelkes hős vezetésével egy hatalmas erő keletkezett, ez megdöntötte a rossz rendet,
• azóta jó rend van,
• a mostani emberek feladata követni a korábbi lelkes emberek példáját, ez abban fejezhető ki, hogy maximálisan tiszteljük az új rendet, annak szabályait.

Azt hiszem, nem is kell magyarázni a logikai bakugrást, mely szerint a lázadás egyszerre két egymást kizáró dolgot jelent: a meglévő rend el nem fogadását és annak elfogadását.

Persze meg lehet ideologizálni, a marxizmus pont ezt csinálta: a marxista rend objektíve jó, ezért nem indokolt lázadni ellen, viszont akkor se működik a "lázadás" szó, mert egyszerűen nem ezt jelenti.

A szovjet propaganda ebben következetesebb volt, nem nevezték lázadásnak a hatalommal való egyetértést. Ezért is volt nagyon sokáig tiltva a rockzene a Szovjetunióban, az érvelés alapja: a rockzene a nyugati fiatalok lázadása a kapitalista rendszer ellen - nálunk nincs mi ellen lázadni, mert nincs kapitalista rendszer - tehát a rockzene okafogyott - aki mégis rockzenét csinál, az provokátor, mert azt akarja elhitetni az emberekkel, hogy nálunk is rossz kapitalista rendszer van, ami ellen lázadni kellene - dehát ez nyilvánvaló hazugság, mindenki látja, hogy nálunk nincs kapitalizmus - tehát a szovjet rockzenész az nyugati ügynök, vagy ostoba alak, vagy elmebeteg.

Így aztán a 70-es évek elejéig teljes tiltás volt a Szovjetunóban a rock ellen, majd megtűrték lokálisan, de nagyon alacsony szinten csak - egyes merészebb iskolai, gyári Komszomol-titkárok szerveztek bulikat, ezekre meghívtak amatőr rockereket -, de folyamatosan ment ezzel együtt az ideológiai harc a "munkanélküli huligánok" ellen. Csak a 70-es évek végén lehettek lemezek, nyilvános koncertek, s csak a 80-as évek elejétől engedélyeztek kifejezetten rockzenével foglalkozó klubokat, ezek jellemzően vagy a Komszomol vagy a Szakszervezet alatt működtek (másképp nem lehetett, csak a hivatalos állami szervezetek foglalkozhattak civil tevékenységgel), de ekkor már akadtak merész funkcionáriusok, akik felkarolták a témát.

Végül még 1983-1985 között volt egy próbálkozás a visszarendeződésre, a hatalom megpróbált visszatérni a korábbi teljes tiltáshoz, de ez már nem ment át, sok alacsonyrangú funkcionárius egyszerűen nem követte a felsőbb utasítást, eleve sok ilyen ember maga is kedvelte a rockzenét (lásd az akkor 30-éves korosztálybeli fiatal KGB-tiszt Putyin esete, aki már akkor a rockzene nagy kedvelője). Aztán meg a gorbacsovi korban teljes szabadság lett a rockzene számára.

Putyin kedvenc rock együttese ma már hivatalos ünnepeken is fellép, itt szovjet dalt ad elő rockosított verzióban, az orosz hadsereg énekkara részvételével: 

link - a beágyazás nem mindig jó - a videóhoz: https://vk.com/video-19067319_456252655

De Kubában ezt nem lehetett nyíltan bevallani. A latin-amerikai "forradalmár", "lázadó" képe túl erős a néplélekben, így olyat nem lehet mondani, hogy most már nem kell lázadni.

Ezért lett kitalálva a "lázadás" szó új értelme, mely szerint lázadni azt jelenti, hogy nem lázadunk.

A magyar jobboldali közvéleményben sokáig élt az a tévhit, hogy a nagy cégek diktálják a politikát.

Íme az újabb bizonyíték, hogy ez nem igaz.

Az egész tévhit alapja persze egy teljesen igaz tény: a nyugati világot a pénzügyi-gazdasági elit irányítja, ennek a neve háttérhatalom. De ez nem jelent automatizmust, s eleve egy óriáscég csak kis bábu, nem döntésképes szereplő ebben. A cég alkalmazkodik, s kész.

A naív liberális olvasó meg nem érti, "miért ijedt meg a Ikea az Zorbántól". Pedig semmi ilyesmi nincs. A cégek mindig mindenhol alkalmazkodnak a helyi szokásokhoz.

Különösen látványos ez sok országban jelenlévő multiknál. A cég, ahol dolgoztam 2018-2022 között amerikai, a fő tulaj egy malájziai kínai házaspár, akik az USA-ba költöztek. A cég jelen van 15-20 országban. S a közös ímélek jönnek mindenhonnan, plusz vannak céges belső honlapok, így jól látható, hol mi zajlik.

A cég központja az ultraprogresszív Kalifornián belül is kiemelten ultraprogresszív Orange megyében van. A központi irodákban tehát egész hónapos "prájd" van, aktív részvétel a homokbaszó eseményeken, látható minden dolgozó be van öltözve, az irodák be vannak szivárványzászlózva, zenés események vannak, "legszebb homokos dolgozó" verseny, meg - a "Ki tud többet a Szovjetunióról?" mintájára - "Ki tud többet a homoklobbiról?" vetélkedő.

De van a cégnek irodája Dubaiban. Nézve az ottani honlapot, az ember arra jut: nincs semmilyen homokhónap, de még homoknap sincs. Az irodai képeken mosolygó kollégák vannak, a nőnemű kollégák egy részén fejkendő, s kész.

Mi a szófiai irodában a kettő elmés kombinációja vagyunk. Minden emeleten van egy hirdetőtábla, ezekre ki van írva, hogy homokhónap van, de semmilyen esemény nincs szervezve ez alkalommal. Ezen kívül az egyetlen jele a homokünneplésnek, hogy jön pár közös ímél, hogy "de jó, itt a homokhónap!", meg felhívás, hogy csatlakozni lehet - sziogorúan onlájn - a homokterápiás konzultációhoz, ahol segítenek azoknak a kollégáknak, akik nem értik mi a jó a homokosságban, emiatt homofób előítéletekkel küzdenek.

Az Ikea esetében meg megjegyzem a csodálkozóknak: a Skandináviában harcosan feminista és migránssimogató Ikeának szintén van Dubaiban áruháza. S persze katalógust ott is készítenek. Egyszer mutatta egy ismerős a régiós Ikea-katalógust - igazi csoda: a legtöbb reklámképen csak férfiak szerepelnek, s még ők is nagyrészben arab kinézetűek, sokan hagyományos öltözékben vannak, van pár nő is, de minden esetben lábakat, karokat, vállakat teljesen takaró ruhában. Az iszlám dresszkód nincs sehol megsértve.

Meg saját tapasztalat a Coca-Colától, ahol dolgoztam: az a csoda is megtörtént, hogy az ukrán piacra készült katalógusban lévő térképen a Krím Ukrajna része, míg az orosz piacra készültben pedig Oroszország része.

Kiderült: a legesélyesebb ellenzéki elnökjelölt indokolatlan kizárása a versenyből Romániában nem egyedi eset volt, nem román sajátosság. Hanem pont ellenkezőleg: egy összeurópai politika első lépése.

Íme most Franciaországban ugyanez történik: a fő ellenzéki jelöltnek megtiltják az indulást a választáson.

Magyarországon utoljára ilyen a rossz emlékű 1946-1949 közti Magyar Köztársaság idején volt, amikor listák voltak arról, ki fasiszta és horthysta, s ezek aztán ki voltak zárva a jogaikból.

Úgy tűnik, a polgári rend egyre szélsőségesebb, egyre inkább nyúl a nyílt diktatúra eszközeihez. Nagy lehet a kétségbeesés a filantrógereknél: az elnyomók "jogállama" remeg.

Az izraeli kormányfő látogatása nagy esemény.

De csak egyetlen szempontból. Kiváló alkalom ez még egy szöget verni a haldokló "nemzetközi" "bíróságok" koporsójába.

Ráadásul az a furcsa helyzet van, hogy a magyar ellenzék se mer nagyon tiltakozni, nem követeli Netanjahu letartóztatását és Hágába deportálását, hiszen ez mégiscsak antiszemitizmus lenne, márpedig a régi reflexek e tekintetben működnek.

Hatalmas köszönetet érdemel Izrael, hogy segíti a magyar kormányzat kampányát. Persze nyilván ez nem önzetlen segély, a valóságban ugyanúgy érdeke Izraelnek is, hogy a "nemzetközi" "bíróságok" ne pofázhassanak, s ez Izraelben nemzeti konszenzus, Netanjahu ellenzéke is egyetért.

Gyurcsány nem lopott.

Persze, hogy jogilag nem, hiszen ő azok egyike, akik meghatározták mi a lopás és mi nem az.

Mert egy valami biztos: aki a rendszerváltozás körüli privatizációban gazdag lett, az mindenképpen lopott, mármint a szó hétköznapi értelmében - egyszerűen más megoldás nem létezett.

Egyébként ez alapvető emberi védelmi mechanizmus. Az autisták nagy előnye: ezt alapból kiszúrják.

Egy példa: amikor én megszegem a közlekedési szabályokat, akkor erre minden jogom megvan, mert nagyon sietek, rendkívül fontos dolgom van, de ha más teszi ezt, akkor az egy büdös bunkó!

A neten talált statisztika: az egyes európai országokban melyik európai nyelvet tekinti a többség a legfurcsább európai nyelvnek:

Ami érdekes: az alapállás az, hogy a legidegenebb nyelv a legfurcsább. Ez nyilván leginkább a magyar.

Európában a nyelvek 95 %-a az indo-európai nyelvcsaládba tartozik. Így nyilván az számít furcsának, ami európai és nem-indoeurópai. Ez a nagyobb nyelvek között a török, a magyar, a grúz, a finn és az észt, még az európai-ázsiai határvidéken az azeri és a kazah. A kisebbek közül pedig a máltai, a baszk, a lapp, a gagauz, plusz egyes oroszországi kisebbségi nyelvek, de ezek gyakorlatilag ismeretlenek az átlagember számára.

Skandináviában viszont a finn a furcsa, hiszen az egyszerre idegen és ismert.

A kivétel:

• ahol egy helyi nyelvet tekintenek a legfurcsábbnak, lásd Anglia és Spanyolország,
• ahol a saját nyelvet tekintik a legfurcsábbnak, ez csak Albánia és Magyarország,
• ahol egy közeli nyelv a legfurcsább: az észt Finnországban és a litván Lettországban.

Ami mindenképpen meglepő: honnan hallottak ír nyelvet Koszovóban? Már az is kamuszagú, hogy Hollandiában és Luxemburgban az emberek ismerik az észt nyelvet, de ez az ír végképp gyanús.

Mintha a szovjet propaganda idejébe mentünk volna vissza a Mércében:

Az "antifasizmus" szó egyébként kommunista találmány, s soha nem jelentett valódi antifasizmust, azaz a fasizmus ellenzését.

Kezdetben jelentése az volt: "mindenki aki nem kommunista".

Aztán, amikor Sztálin elvtárs meghirdette a népfrontos politikát, új jelentése lett: "mindenki aki kommunista, vagy nem kommunista, de hajlandó együtt működni a kommunistákkal".

Majd a háború után ismét változott a jelentése, immár "mindenki aki kommunista, vagy nem kommunista, de hajlandó együtt működni a kommunistákkal, vagy nem kommunista és nem hajlandó együtt működni a kommunistákkal, de csak mérsékelten antikommunista".

A világkommunizmus megszűnése óta a szót átvette a progresszív baloldal és a liberálisok, azóta már azt jelenti: "mindenki és minden, aki nagyon nem tetszik nekünk". Így lett pl. a Tesla autó fasiszta pár hónapja, míg korábban a zöldprogresszív eszme jelképe volt.

Örülni kell a fejlődésnek, akkor is, ha az ellenség teszi.

A ballib dogmatika szent tehenei egymás után mennek el. A legfontosabb eddig elmentek:

• a határontúli kérdés: ma már csak a DK-s keménymag hiszi, hogy a határontúli magyarok Sátán cimborái,
• a "nem adózik, ne szavazzon" téma: ma már a fő vélemény az ellenkezője, azaz szavazhassanak levélben az ideiglenesen külföldön élők is,
• a migránskérdés: ma már alig akad ballib, aki komolyan hinné a korábbi szent tanítást arról, hogy minden migráns menekült,
• a rendszerkritikusság: ma már nem hallani, hogy aki kritizálja a rendszert, az fasiszta és antiszemita,
• a kommunizmus: ma már antikommunista a ballib alapálláspont, szemben a korábbi "jót akartak, de rosszul sikerült" narratívával.

Pér napja hallom: megbukott még egy szent tehén, a Bajnai-féle. A korábbi tanítás szerint Bajnai egy rendkívüli parafenomén, világsztár szakértő, aki mentette meg a világot 2009-ben, s ő alapozta meg a Zorbán kezdeti sikereit 2010 után.

Erre mit látok, hallok most egyenesen a nagy Ruff szájából? Hogy szerencsétlenkedett, nem csinált semmit, sőt hatalmat akart menteni.

Jó hír. Egyszer talán még arra is rájönnek, hogy a Megbokrosodott nem világhírű szakember, hanem egy rosszakaratú, semmihez se értő büdös bunkó, s a Göncz Árpád se volt soha se világhírű író, se nemzetközileg ismert rendszerváltó politikus, hanem egy másodrangú pártkatona, akiről az országhatáron kívül senki se hallott.

Persze kicsit túloztam a a Megbokrosodott kapcsán, azt írtam, nem ért semmihez, ez nem igaz, hiszen nagyon is ért a magyarellenességhez.

Jó hír hogy Hatházi Mákos és a Nomentum einsatzgruppéi is segítenek a Tisza Párt elleni harcokban.

Azt persze ők is érzik, hogy röhejes az egész, ezért szervezték április 1.-re.

Sokszor vitáztam egy magát "keresztény vegetáriánusnak" mondó emberrel.

Önmagában semmi gond a vegetarianizmussal - bár én nem vagyok a híve -, a gond itt csak az, hogy az illető a kereszténységből vezeti le a vegetarianizmust.

Itt az 5 bibliai érv azok ellen, akik hasonlót próbálnak:

Jézus halat ad enni a népnek:

Máté 14:15-21 - "„Bocsásd el a népet, hadd széledjenek szét a falvakba, hogy élelmet vegyenek maguknak!” Jézus azonban így válaszolt: „Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni!” „Csak öt kenyerünk van és két halunk” – felelték. „Hozzátok ide!” – mondta, s meghagyta, hogy a nép telepedjék le a fűre, majd fogta az öt kenyeret meg a két halat, föltekintett az égre, és megáldotta őket. Ezután megtörte a kenyereket, odaadta tanítványainak, a tanítványai pedig a népnek. Mindnyájan ettek, s jól is laktak."

Jézus azt mondja, nincs tiltott étel:

Márk 7:18-19 - "„Hát még ti sem értitek? Nem tudjátok, hogy ami kívülről kerül be az emberbe, nem szennyezheti be, mert nem hatol a szívébe, hanem csak a gyomrába: aztán a félreeső helyre kerül?” Ezzel tisztának minősített minden ételt."

Jézus halat eszik:

Lukács 24:41-43 - "Így szólt hozzájuk: „Van itt valami ennivalótok?” Adtak neki egy darab sült halat. Fogta, és a szemük láttára evett belőle."

Jézus segít a halászatban, majd a kifogott halat megsütik, aztán annak megevésére szólít fel:

János 21:5-13 - "Jézus megszólította őket: „Fiaim, nincs valami ennivalótok?” „Nincs” – felelték. Erre azt mondta nekik: „Vessétek ki a bárka jobb oldalán a hálót, s ott majd találtok.” Kivetették a hálót, s alig bírták visszahúzni a tömérdek haltól. (...) Amikor partot értek, izzó parazsat láttak, s rajta halat, mellette meg kenyeret. Jézus szólt nekik: „Hozzatok a halból, amit most fogtatok.” (...) Jézus hívta őket: „Gyertek, egyetek!” A tanítványok közül senki sem merte megkérdezni: „Ki vagy?” – hiszen tudták, hogy az Úr az. Jézus odajött, fogta a kenyeret, s adott nekik. Ugyanígy halat is."

Isten felszólítja Pétert, öljön állatot és egyen húsukból, zsidó törvény által tiltott állatokéból is:

ApCsel 10:9-15 - "Péter hat óra tájban fölment a tetőre imádkozni. Közben megéhezett, és enni kívánt. Míg az ételt készítették neki, elragadtatásba esett. Látta, hogy megnyílik az ég, és onnét valami lepedőféle ereszkedik alá négy csücskénél fogva a földre. Mindenféle négylábú és csúszómászó állat meg égi madár volt benne. „Rajta, Péter, öld le és edd meg!” – szólalt meg egy hang. „Szó se lehet róla, Uram – felelte Péter –, sosem ettem én semmi közönségest vagy tisztátalant.” Másodszor is megszólalt a hang: „Amit az Isten tisztává tett, azt te ne tartsd tisztátalannak.”"

Hasznos lehet másnak is. Egyébként vannak más részek is, de ezek a legnyilvánvalóbbak.

Amikor ki lett találva a logika mint tudomány az i. e. IV. században, felvetődött, hogy vannak esetek, amikor egy koherens és egyértelmű állítás nem csak igaz vagy hamis lehet, hanem valami harmadik is.

Ezek a jövőre vonatkozó állítások zöme.

Nyilván vannak biztosan hamis és biztosan igaz állítások is a jövőre nézve, hiszen vannak képtelen és biztos események, az ezekről szóló állítás mindenképpen hamis vagy igaz. De a legtöbb eset nem ilyen: hiszen lehet bármi egy adott esemény, azaz nem tudható, hogy róla milyen állítás igaz vagy hamis.

A kérdés első felvetője persze Arisztotelész. Az ő példájában egy tengeri csata van: szükségszerű, hogy holnap vagy lesz tengeri csata lesz vagy nem lesz tengeri csata, az egyik mindenképpen igaz, de nem szükségszerű se az, hogy lesz, se az, hogy nem lesz. Ennek következménye: az az állítás, hogy "holnap lesz tengeri csata" se nem igaz, se nem hamis.

Viszont miután a holnapi nap véget ért, már ez megszűnik: hiszen vagy volt csata vagy nem volt, azaz az állítás vagy igaz vagy hamis. De visszamenőlegesen ez nem hathat, hiszen ha hatna, akkor minden esemény kötelező lenne.

Nyilvánvaló, hogy 2 megoldás van itt:

• abban hinni, mint Arisztotelész, hogy a jövő nyitott, azaz vannak se nem igaz, se nem hamis állítások a jövőt illetően,
• abban hinni, hogy minden előre el van rendelve, s minden egy módon történhet csak.

A probléma megoldható tehát. Igenám, de nem az olyan vallásokkal együtt, melyek transzcendens, mindenható, mindentudó istenképet hirdetnek. Azaz zsidó, keresztény, s muszlim szemszögből mindez egy súlyos és szinte megoldhatatlan kérdés, hiszen:

• ha Isten mindent tud, akkor tudja a jövőt is,
• ha tudja a jövőt, akkor a jövő csak egy módon lehet,
• ha a jövő csak egy módon lehet, akkor az embernek nincs szabad akarata,
• ha az embernek nincs szabad akarata, akkor minek bármilyen erkölcs,
• s a kereszténység esetében külön probléma: akkor Jézus tevékenysége értelmetlen.

Tehát keresték a megoldást a problémára. Összesen 4 fő megoldás lett.

első - A teljes transzcendencia. Azaz Isten kívül van a világon, a tér és az idő nem vonatkozik rá, így egyszerre lát mindent: számára nincs idő. Ill. ennek van az a verziója is, hogy Isten tudása más, mint a miénk, így olyan módon látja a jövőt, ami számunkra felfoghatatlan.

második - A tökéletes tudás. Isten tudása tökéletes, így azt is látja, hogy a szabad akaratú lény hogyan fog élni szabad akaratával minden adott körülmény között.

harmadik - Az arisztotelészi megoldás visszahozása. Azaz a kérdés hibás, pont mint a "tud-e Isten olyan sziklát teremteni, melyet képtelen felemelni?" - itt egyszerűen arról van szó, hogy a mindentudás nem jelenti a jövő ismeretét, azaz Isten nem ismeri a jövőt, az nyitott.

negyedik - A modern kvantumelméletek hatása. Azaz minden lehetőség megvalósul, a világ folyamatosan "szétágazik". Végül csak az marad meg, amelyik a "legjobb".

Jó dolog, hogy listázzák magukat a perverzitás mellett elkötelezett államok:

Egy ismerősöm küldte pár napja:

https://www.facebook.com/share/v/15Zj1GqwM2