A mai modern liberális hatalom eljutott oda, ahová a kommunista diktatúra nem: már közvetve együttműködni az ellenséggel is bűn.

Kína kapcsán készülőben az újabb liberális világbotrány.

Az első eset 2020-ban volt a Mulan című amerikai film kapcsán. A filmmal magával semmi baj nem volt, az történelmi tematikájú. Azonban kiderült: a kínai-amerikai színésznő, aki a főszerepet játssza a filmben nem ért egyet a Párt vonalával, mármint nem a kínai kommunista párttal, hanem a hollywoodi liberális párttal. A színésznő ugyanis a hongkongi ellenzéki tüntetők ellenében foglalt állást, márpedig a Párt direktívája kimondja: a hongkongi ellenzéket köteles támogatni az egész progresszív emberiség.

Fontos aláhúzni: a film maga nem áll semmilyen kapcsolatban a témával, itt a színésznő magánvéleményéről volt szó. Azonban nincs mese: ha valakinek a véleménye "hibás", akkor minden vele kapcsolatos dolog is az, így megszületett a bojkottfelhívás a film ellen. Végül az egésznek csak azért nem lett jelentősége, mert közbejött a covid-járvány, ami miatt alig működtek a mozik, így nem volt hol bojkottálni.

A friss probléma: a legnépszerűbb kortárs kínai sci-fi szerző Liu Cixin műve, a Háromtest. Hollywood megfilmesítette, a bemutató jövőre lesz. (Ettől függtelenül már meg van filmesítve Kínában: 30-részes tv-sorozat fomájában.) Maga a történet itt sincs semmilyen kapcsolatban a politikával, a tematika sokkal mélyebb. De itt is "baj" akadt. Nem a szereplőkkel, nem az amerikai megfilmesítés szerzőivel, hanem az eredeti könyv írójával.

Liu Cixin ugyanis kijelentette, híve a jelenlegi kínai politikai rendszernek, nem lát semmi jót a liberális demokráciában, nem hiszi, hogy az egyéni szabadság megfelelő társadalomszervező elv lenne, s támogatja még a kínai kormányzat ujguriai politikáját is, mely a nyugati álhírek szerint "népirtás".

Az amerikai filmváltozatot megvalósító Netflixnek már magyarázkodnia kellett ez ügyben. A cég vezetősége hűségnyilatkozatot adott ki, mely szerint természetesen nem értenek egyet Liu nézeteivel, a könyvben ezek a nézetek nem is szerepelnek, s Liu nem vett részt a megfilmesítésben.

Meg kell mondanom: ilyen még a Szovjetunióban se volt, azaz hogy egy politikamentes művet nem szabad megfilmesíteni, mert szerzője nem szereti a szovjet rendet.

A liberálisok hisztiznek, egyre idegesebbek. Ami persze jó jel. Az tesz ilyet ugyanis, aki nem biztos magában.

Annak idején, még a kommunizmus éveiben, talán 1986 tavasza lehetett, Havannában beszélgettünk 2 amerikai balossal. Kommunisták ugyan nem voltak, de nagyon közel álltak hozzá: akkori szóval progresszív liberálisok voltak, de ma ez már mást jelent, akkor ez még nem jelentett woke-ideológiát, hanem csak egyfajta kvázimarxista rendszerkritikát.

Szóval a helyzet az volt, hogy ők védték - legalábbis mentegették - a kubai rendszert, mi meg kelet-európaiak védtük az USA-t és rendszerét.

Mondtak persze sok marhaságot is, láthatóan nem ismerték rendesen a kommunista országok belső életét, de volt egy pont, ahol bizony elgondolkoztam már akkor: ez a cenzúra és a szólásszabadság kérdése volt.

Amikor felvetettem, hogy Kubában minden média egy kézben van, az államhatalom kezében, s képtelenség olyasmi közzététele, amit a hatalom nem enged, erre az az első hallásra sajátos válasz jött, hogy igen, egyetért, hogy ez egy nagyon rossz állapot, ő se támogatja ezt, de még mindig ez a kisebb rossz az amerikai állapotokhoz képest.

Teljesen abszurdan hangzott el, hiszen Amerikában semmilyen cenzúra nincs, bárki alapíthat médiát, a tartalmat senki se kontrollálja, az egyetlen szankció az utólagos bírósági eljárás lehet, de ehhez tételesen meg kell sérteni jogszabályt, márpedig ezek a jogszabályok ismertek, azaz ha az ember óvatos és kikerül minden lehetséges jogszabálysértést, akkor semmi baja nem eshet: publikál bármit és semmi sem történik, a hatalom nem tesz ellene semmit. Erre ő elmagyarázta: ha direkt tiltás van, az egy tiszta helyzet, minden világos, s küzdeni lehet ellene, pl. a kubai ellenzéki kicsempészi az anyagát az USA-ba, majd az ott megjelenik, a végén nagyobb hírverést okozva, míg Amerikában egyszerűen észre se veszi senki az ellenvéleményt.

Miért rosszabb Amerika? Mert a nagy médiák uralják a piacot, szinte mindenki csak őket nézi/olvassa, az ott dolgozók beosztottak, akik szigorú utasításokat követnek, "rendbontók" be se kerülhetnek oda, így a rendszerkritikus persze kinyomtathat bármit, de az úgyse fog eljutni senkihez, egyszerűen el fog tűnni a nagy kavargásban.

Eleve több ezer ilyen kispéldányszámú orgánum van, nagy részük baromság. Az amerikai beszélgetőpartner szerint egyeseket eleve a hatalom hoz létre direkt dezinformációs céllal. Hiszen a leghatékonyabb módszer bármi ellen, ha azt utánozzuk, csak épp nyilvánvaló marhaságokkal körítve, így az adott üzenethez oda fog ragadni a komolytalanság bélyege. Ez ma Magyarországon is látható: aki háttérhatalomról beszél, arra rögtön ott a válasz, hogy vagy zsidózik, vagy "alufólia sapkás".

Ráadásul aki ilyet tesz, az felkerül a "láthatatlan listára", onnantól egzisztenciálisan megsemmisül, kénytelen lesz a legócskább, rosszul fizető munkát végezni, ami el fogja venni egész idejét - tulajdonképpen csak ha valami véletlen folytán eleve vagyonos ember, olyan szinten vagyonos, hogy abból képes passzív módon megélni, akkor élhet úgy, hogy nem törődik mindezzel. Azaz az amerikai teljes szólás- és sajtószabadság rendszere végülis hatékonyabban éri el ugyanazt, amit a kommunista kubai durva cenzúra, ráadásul mindezt a totális szabadság zászlaját lengetve.

A legkönnyebb dolog utálatos dolgokról írni.

Van pár női ruha, amit gyűlölök, mondjuk a csúcshármas: a gombos kardigán, a kertésznadrág, s a harisnyatartó. Szerintem maximálisan nőietlenek.

S nem vagyok ezzel egyedül. Feleségem mesélte, hogy amikor aktív gimnáziumi tanárnő volt, hallotta kolléganőktől a tanácsot: ha a tanár néni szexis, s a kamasz fiú diákok nagyon nézik őt, a legjobb megoldás felvenni egy csúnya kardigánt, ettől jellemzően lelohad a srácok hevülete, s nyugodtan lehet órát tartani.

Szerencsére a harisnyatartó ma már csak retró viselet, egyszerűen okafogyottá vált a harisnyanadrág megjelenésével.

Ugyanis a XX. sz. 50-es évein végén jelent meg a harisnyanadrág, előtte nem létezett. Korábban kellett a harisnyatartó, hogy ne csússzon le a nő lábán a harisnya. Szóval a derékon viselt harisnyatartó kényszer volt, ez tartotta meg 2-2 ponton a harisnyát.

Anyám mesélte, hogy amikor először munkába állt 1961-ben, első fizetése 900 Ft volt, s ebből elköltött 300 Ft-ot egy darab harisnyanadrágra - akkor ezt csak csempészeknél lehetett kapni, nem volt kapható az országban, viszont minden fiatal nő ilyet akart, szóval aki tudott nyugatra utazni, az rendszeresen csempészett, jobb üzlet volt műszaki cikkek behozatalánál.

Ami azonban meglepett már kamaszkorban: milyen sok férfi imádja a harisnyatartót, azt egyenesen valamiféle szexis ruhadarabnak tekintve. Különösen zavart ez, mert én meg nem tudtam az egészben semmi szexiset látni. Engem kifejezetten zavart, ha láttam az a deréken lógó izét. De láthatóan nagyon elterjedt tetszés volt ez, hiszen a sztriptíztáncosnőknél szinte egyenruha.

Amikor a 80-as évek végén, 90-es évek elején beindult a "szexuális forradalom" a tv-ben, újra ezzel szembesültem. Végképp elkönyveltem: akkor ebben se hasonlítok az átlagra.

Közvetlenül a kommunizmus bukása előtt volt nyugaton ugyanis a nagy televíziós szofterotikus hullám. A kemény pornó már marginális lett, elfoglalta helyét a szubkultúrában, de kiment a fősodorból, viszont még a feminista hullám nem érkezett meg.

Ebben az ideiglenes résben helyett kapott a játékos, sokszor kifejezetten bugyuta erotika. Ma már bármilyen ilyen szofterotika hatalmas tiltakozást váltana ki nyugaton mint “nők megalázása”. Ez a hullám nagyjából a 90-es évek közepéig ment egyébként. Aztán már csak a nyugat perifériáján élt tovább: Oroszországban és Törökországban.

Aki nem élte ezt meg, annak egyes korabeli filmek és tv-műsorok megnézése segíthet. Az olasz Colpo grosso nevű tv-vetélkedőt ajánlhatom példának, ahol a műsor lényege, hogy táncosnők sztriptízt mutatnak be, s a két játékos pontokat gyűjt kérdésekre adott válaszokkal, bizonyos számú hibás válasz esetében pedig vetkőzniük kell.

Magyarországon a német verzió – Tutti Frutti – volt ismert, mert a kábelhálózatokon jellemzően megvoltak a fő német tv-csatornák. Ez nem keverendő a magyar Tutti Fruttival, mely egy keménypornós lap volt a 90-es években, a kettő között csak névazonosság van.

A magyar celeb Kiszel Tünde karrierje is úgy kezdődött, hogy a Tutti Fruttiban volt táncosnő, mármint a német tv-műsorban, nem a pornólapban.

Emellett számtalan más tv-sóműsornak voltak hasonló elemei. Volt egy szintén olasz vetélkedő, ahol házaspárok versenyeztek, s a feleség egyes ruháit “elvesztette” (nem emlékszem a címére).

Tulajdonképpen ezeknek a műsoroknak a hatalmas érdeklődési köre amiatt volt, hogy mindezt a tévében adják, mert egyébként alig volt benne valami, ami ne lenne látható máshol, pl. egy nudista strandon több dolog volt látható, mint ezekben a műsorokban.

Én is csak a német verziót ismertem. Aztán később tudtam meg, az eredeti verzió az olasz, de van a németen kívül svéd és spanyol változat is. Ezekből már csak az ezredforduló után láttam részeket, az internet jóvoltából.

Alapvetően szeretem a sztriptízt, amolyan határesetnek tekintem a művészet és a pornográfia közti szürke tartományban. Ami azonban mindegyik említett műsorban zavart: minden versenyző szinte egyenruhában van, hasonló stílusban öltözve, s mindegyiken van harisnyatartó.

A YouTube-on nem érdemes keresni őket, alig van, nem a meztelenség miatt, hanem a szerzői jogok miatt - inkább pornóhonlapon vagy orosz videóhonlapokon vannak részek.

Idén értesültem ezzel kapcsolatban valami újról. A műsornak volt egy latin-amerikai verziója is, mégpedig brazil változat, Cocktail néven. Teljesen azonos a koncepció: bohóckodó műsorvezetők, táncosnők, andalító zene, bugyuta kérdések, 2 versenyző, akik vetkőznek, ha pontokat vesztenek.

Viszont egy hatalmas meglepetés: a brazil verzióban szinte sosincs harisnyatartó!

Hát, azt hiszem, még egy jele annak, hogy szocializációm során magamba szívtam a latin-amerikai kultúrát, s az ottani közelebb áll hozzám.

Folytatva a korábbi témát.

A vizes akváriumomban sikeresen elértem a kiváló vízminőséget. A hőmérséklettel volt egy kis baj, de végül kiderült: a hőmérő rossz. Plusz azt tanácsolták nekem, mindenképpen legyen az akvárium alatt valamilyen réteg, szóval tettem alá habszivacsot.

Végülis arra jutottunk, csiga legyen az akváriumban. Eredetileg zebracsigát - Neritina zebra - akartam, de sehol nincs éppen, így sisakcsigát - Neritina pulligera - vettem. Három darabot. Az egyik megszokta az új helyet, folyamatosan mozog. A másik is megszokta, de passzívabb. A harmadik félórás gondolkodás után elbújt, a növények közé, nem akar megjelenni azóta.

A csigák gyakorlatilag nyertek a lottón. Ahonnan vettem őket, ott egy teljesen dísztelen akváriumban voltak, 30-40 csiga együtt, kevés élelmiszerrel. Ehhez képest most hatalmas teret kaptak, ráadásul tele algával.

Eleve a "piacgazdaság" szó egy szómágia eredménye, valódi jelentése: "kapitalizmus", csak a rendszerváltozáskor nem merték ezt a szót nyíltan kimondani, így született a "piacgazdaság" szó helyette. Olyan ez, mint "prostituált" helyett a "szexmunkás" szó, meg a "buzi" helyett a "meleg".

Ősi ballib hittétel: van valamilyen jó kapitalizmus, amihez képest van egy elrontott verzió, ez az amit pl. Zorbán is művel. Azaz a feladat: eltávolítani a hatalomból a Fideszt, megszüntetni a rossz haveri-maffiózó álkapitalizmust, s helyére bevezetni a jó, européer igazi kapitalizmust, lehetőleg Gyurcsányné szakértői kormánya vezetésével.

Egyrészt a kapitalizmus mindig haveri, s létrejötte mindig állami alapú. Az államtól független kapitalizmus egy későbbi szakasz, amikor a nagytőke immár átvette az államot, azt irányítja: ekkor a kapitalizmus már valóban nem függ az államtól, hiszen immár az állam függ a kapitalistáktól.

Kérdés, ez kinek jó. Gyakorlatilag senkinek. Vajon jó-e a kisembernek, hogy elveszti minden ráhatási lehetőségét az államra?

Persze az igazság kedvéért hozzá kell tenni, a "jó kapitalizmus" mítosz a "jobboldalon" is él, ott azt jelenti: valami titokzatos balosok elrontották a rendszert, ezért szar.

Egy dologért mégis dicséretet érdemel Bodnár, a "szociáldemokrata" DK ultraliberális árnyékminisztere: többször is bátran kimondja a "kapitalizmus" szót. Szerintem a szőnyeg szélére fogja ezért még állítani a főnöke, Gyurcsány.

A művészet szabadsága álságos érv, hiszen nincs egyetlen dolog se, mely speciális jogokkal bírna a szabadság terén.

A ballib álláspont még inkább álságos: dichotómiát állítanak a szabadság és a tiltás, a cenzúra közé. Miközben ők üvöltenének a leghangosabban, ha valami számukra elfogadhatatlan jelenség hivatkozna a művészi szabadságra.

Csak egy példa. A 90-es években a magyar ballibek kutatták hol adják ki a neves német államférfi, Hitler Adolf műveit, s megpróbáltak ez ellen minden eszközzel fellépni. A magyar kiadót - Gede testvérek - évekig üldözték. Egy dolgot értek el ezzel: azt sugallták, ez valami csodás mű, tele nagy igazságokkal és titkokkal, melyet a hatalom el akar rejteni az emberek elől. De aki akkor arra hivatkozott, alapvető szabadságjog megismerni egy könyvet, s különösen egy olyat, mely meghatározó erejű volt a XX. sz. történelmében, ennek tiltása abszurd és szabadságellenes, azt azonnal legalábbis nácirelativizálónak nevezték. (Ma már a konkrét kérdés egyébként elavult, a mű a neten kb. tízezer helyről letölthető, csak az nem olvassa el, aki direkt nem akarja, s ma már kb. senki se hiszi, hogy nagy titkos igazságok lennének benne.)

De a lényeg: sose a szabadság és a tiltás harcol egymással. Teljes szabadság nincs és nem is lehet. Minden társadalom tiltásokra épül, legyenek ezek jogszabályok vagy íratlan normák.

A harc mindig az: mi legyen tiltva és mi legyen támogatva, s esetleg mi legyen a semleges szürkezóna köztük.

A tisztességes ballib álláspont az lenne: szerintünk a homoszex pozitív jelenség, így annak propagálása jó. S nem az álszent hivatkozás a művészi szabadságra.

Ez talán a legnagyobb lelki bánata a magyar ballib keménymagnak.

Még az 1990-es választások előtt ki lett találva az antiszemita-kártya mint a mindenkori "jobboldal" ütésére szolgáló biztos érv. S nagyon jól működött, ebben sokat segített az a tény, hogy ténylegesen is létezett antiszemita összeesküvéselmélet a "jobbos" szavazótábor egy részében.

A jelenség akkor kezdett megszűnni, amikor a Fidesz átment a ballib táborból a nemzetibe - érdemes emlékezni a Fidesz 90-es évek eleji gúnynevére: "Zsidesz" -, majd pedig különösen akkor, amikor a Fidesz 2010 után sikeresen szétszakította az addig szinte egységesen ballib magyar zsidóságot.

Ehhez már csak bónusz volt a 2015-ös migránsválság, ahol Orbán álláspontja a józan ész oldalával egyezett, míg a ballibek az abszurd európai konszenzus oldalára álltak, nem számítva arra, hogy az ideiglenes lesz, s lassan átmegy Orbán oldalára az európai konszenzus, ez kiütésszerű eredmény lett a ballibeknek.

Mára a dolgok egyenesen odáig fajultak, hogy aki nem áll határozottan Izrael oldalára, az antiszemita-gyanús. S aki a korábbi abszurd migránspárti állásponton van, az is antiszemita-gyanús tehát.

Tegyük hozzá: a hivatalos magyar álláspont az izraeli-palesztín ügyben természetesen marhaság, a valóságban ez nem egy "ártatlan Izrael és terrorista palesztínok" ügy.

A Fidesz-álláspont egyszerűen pragmatikus, s pont bele is illik a korábbi narratívába. Ballib oldalról pedig egyszerűen nincs válasz, nem is lehet, hiszen bármilyen kritika antiszemita-gyanús lenne. Az egyetlen kritika a konteó, valamelyik ATV-műsorban haknizva Konok adta elő, lásd kb. "a Fidesz filoszemitizmusa álca, de a fideszesek értik, s tudják, hogy az antiszemitizmus a valódi program", de ezt olyan arccal mondta, hogy ő se hiszi el komolyan, csak saját imidzsépítésének része.

Furcsa fogalom a "tanszabadság", mármint liberálisoknál.

Azt jelenti: ha a tankönyvet nem mi írtuk, akkor a tanár bármit taníthat, az ellenkezőjét is. Ha viszont mi írtuk, akkor tanítsd azt, kussolj, hisz az iskola nem a tiéd.

Ha mondjuk a tankönyv nem isteníti a homokosságot, akkot alapvető emberi és tanári jog az iskolai órán éljenezni a homokosságot. Ha viszont a tanhatóság homoklobbista, liberális, s a tankönyv is ilyen, akkor egy keresztény tanárnak is kutya kötelessége tartania magát a könyvhöz.

A következtetés mindig ugyanaz: mindez szimpla hatalmi kérdés. Azaz nem szabad belemenni a szabadság-vitázgatásba. A politikai hatalmat meg kell szerezni, birtokolni kell, s keményen alkalmazni.

Itt ugyanis vagy mi diktálunk vagy ők, a kettő kizárja egymást.

Igencsak vidám dolog a ballib keménymag világnézete: mindig abszolút igazság a mindenkori nézet, s mindig náci, aki ellene van, viszont pár évente az abszolút igazság változik, sőt időről időre a mindenkori igazság a pár évvel ezelőtti ellentétje. A tegnapi hithű ballib tehát ma már náci, ha kitart a korábbi direktíva mellett.

Pár éve még az is náciságnak számított, ha valami a "menekült" szó helyett a "migráns" szót használta, s eleve embertelen barbárságnak számított bármilyen határellenőrzés. A legnevesebb ballib megmondóemberek cikkek sorozatában írták le, hogy a határellenőrzős állatkínzás is egyben: ez nem vicc, én még emlékszem, amikor 2015-ben az volt az egyik vád Zorbán ellen, hogy a déli határkerítéssel kiirtja a földikutyákat.

Egyébként meg csak így tovább: a liberálisoknál senki se képes jobban nevetségessé tenni a liberalizmust.

A Soros Magyar Hangjának extra adása szinte alig orbánozott, az idő 90 %-át elvitte a pánikolás, hogy ezek a csúnya iszlamisták meg fogják semmisíteni csodás gyerekkúrós-szivárványos nyugati civilizációnkat.

Egyrészt maga a képlet is hamis, ez egy álprobléma. Az iszlám persze ma is erős vallás - nem olyan, mint a kereszténység, mely egy hanyatló, haldokló dolog -, de messze van virágkorától, s terjeszkedési potenciálja nulla. Az iszlám manapság nem terjed, elérte maximális határait, ezen túl csak migrációval terjed. Ráadásul az iszlamizmus abszolút nem egyenlő az iszlámmal.

A nyugat nem keresztény. A nyugati kereszténység csak azért életerős és aktív, mert a nyugaton kívül hatalmas bázisa van. (Ha van esze a katolikus vezérkarnak, akkor a jelenlegi szégyenbohóc Patagóniai Ferkó halála/leváltása után egy kőkemény katolikus négert tesznek Szent Péter római trónjára, aki vasököllel szétcsap a "reformerek" között.) A mai nyugat újpogány, progresszív new age vallású, az is paródiaszerűen.

Ha az iszlám meg tudná semmisíteni ezt a mai nyugatot, az jó hír lenne. Sajnos azonban nem tudja, ehhez nincs ereje. Lassú, hosszú, egyre torzabb haldoklás lesz a nyugat sorsa.

Ami biztos: a kisemberek nem állnak a Soros Magyar Hangjában pánikolók oldalán, sőt remélik csapatuk gyors bukását, csapat alatt nem a szaros szerkesztőségüket értve, hanem az egész imádott nyugati rendjüket.

A baloldal - s most nem a ballibeket értve alatta, hanem az igazi baloldalt - "szépsége": képtelen látni a valóságot, helyette egy kitalált valóságképet elemez.

Hosszú cikk sok marhasággal a Mércében, hamis kép a helyzetről, majd hosszas elemzés a nemlétezőről.

Valami titokzatos jelenségként értelmezi a cikkíró azt a helyzetet, hogy a "baloldal" szavazótábora inkább az elit, míg a "jobboldalé" inkább a kisember.

Pedig ezt még annak idején a szovjet propaganda is értette. Annak idején, a 80-as években, még a szovjet tankönyvekben is el volt szépen magyarázva, miért van az, hogy a nagy Szovjetunió kiáll sok esetben a "burzsoázia" oldalán. Ugyanis volt akkor egy olyan kategorizálés, mely az országokat 5 csoportra osztotta:

• a szocialista tábor, ide tartozott a Szovjetunió és minden szovjet mintát követő állam, de a nem-szovjet típusú, viszont egyértelműen kommunista diktatúrák is, lásd Kína, Jugoszlávia,
• volt aztán a főellenség: a fejlett kapitalista nyugat, lásd USA, Kanada, Ausztrália, Japán, Dél-Afrika, Nyugat-Európa, stb.,
• aztán volt a "félfeudális" harmadik világ, lásd az egyértelműen nyugati szövetséges, de a nyugati mintát sokban nem követő országok, pl. Szaúd-Arábia,
• volt még a progresszív harmadik világ, azaz olyan országok, melyek nem fogadták el a kommunista társadalmi mintát, de valamiféle progresszívista eszmét igen, lásd Szaddám Irakja, Kadhafi Libiája, stb.,
• s végül voltak a "nemzeti-burzsoá" rezsimek, melyek egyértelműen kapitalizmust működtettek, nem voltak "progresszív" tendenciáik, de a helyi elit a nyugat ellenében politizált, pl. Indiát rendszeresen ide tették.

Ez utóbbiakról meg volt rendszeresen állapítva, hogy a lakosság ezeket támogatja, hiszen ezek mindenképpen jobb opció, mint a nyugat félgyarmati függőségű államai.

A magyar viszonyokra lefordítva: a magyar "jobboldal" ilyen nemzeti-burzsoá rend, míg a magyar "baloldal" a nyugati függőség híve. S semmi különös abban nincs, hogy az elit így baloldali, hiszen az eredeti állapot Magyarországon éppen ez, s az elit is ez alapján alakult ki a rendszerváltozás után.

Két éven keresztül cenzorként dolgoztam, udvariasabb nevén: moderátorként.

Munkahelyválasztásom fő oka mindig a fizetés. De párszor más motiváció is hatott azért. Amikor pl. 2009-ben elmentem dolgozni a szerencsejáték iparágba, ennek egyik oka az volt, hogy szerettem volna meglátni milyen belülről egy pókerterem és egy kaszinó. Megtudtam. Korábban pókereztem, azóta soha: baromira untat már az egész.

S semmi összeesküvés vagy leleplezés nincs az egészben: határozottam tudom állítani: az onlájn kaszinók és pókertermek nem csalnak soha. Miért nem csalnak? Hát tisztán önérdekből: teljesen csalásmentesen rengeteg pénzt keresnek, hülyeség lenne ezt csalással tönkre tenni.

A másik dolog, ami izgatott: a nagy internetes cégek, szociális hálók cenzurázási gyakorlata. S nem úgy általában, hiszen ez közismert, hanem belülről, alapszinten, a hétköznapok gyakorlatában.

A legjobb persze a Facebook lett volna , de annak cenzúrázása, legalábbis a magyar részén, pár éve még mindenképpen, a volt NDK területén zajlott. A második opció, a magyar Google-nél pedig ez Írországban zajlott.

Nyilván költözni nem akartam. De amikor szociális háló moderátori munkára jelent meg hirdetés, azonnal jelentkeztem, pedig az elején még nem is volt tudható, ez melyik cég. Aztán elvégeztem két tesztet, egy intelligencia- és egy logika-tesztet. A végén fel is vettek munkába. Nagyon komolyan vették: 5 teljes hét felkészítés volt.

A cég: a TikTok.

Van egy mítosz a cenzori munkáról: hogy hű de stresszes, meg micsoda lelki megterhelés, az ilyen pozícióban dolgozók kiégnek, tönkre mennek. Eddig is tudtam, de most már belülről tudom: mindez egyszerűen marhaság. Ez a dolgozók önfényezése, pont amikor az autószerelő minden munkát nehéznek nevez, hogy ezzel is éreztesse: mekkora szakember és hős ő. Szóval nem, a cenzori munka nem nehéz és nem terhes, lelkileg teljesen elviselhető. A fő baj vele a valóságban: unalmas.

Talán a legfontosabb tehát: a moderátori munka nem stresszes, hanem dögunalmas. A moderálandó anyagok 99,9 %-a semmilyen kihívást nem jelent. A tévhitek szerint kb. minden tizedik posztban gyereket basznak, állatot kínoznak, meg öngyilkosságot követnek el - a valóságban ez ilyesmi a fehér holló kategóriája.

A cenzori munka alapvetően 4 részre osztható: közízlés védelme. törvényesség védelme, közerkölcs védelme, politikailag motivált törlés. Persze van más is, számtalan kategória van, de ezek a legalapvetőbbek.

A közízlés védelme nyilvánvaló: amit az átlagember ízléstelennek hisz, az ne látszódjon. Azaz az ilyesmit tartalmozó anyagot tilos feltenni. Példa: szaró, hányó ember, súlyos balesetről készített kép, ahol látszik a sérült, állatkínzás, stb.

Ezek közül az állatkínzás speciális. A szakszerű élelmiszer célú állatölés nem számít kínzásnak, azaz engedett. Kicsit leegyszerűsítve: disznóvágásról szabad posztolni, kutyába rúgásról nem.

A törvényesség védelme se túl bonyolult. Azaz pl. senki se dicsekedjen a platformon, hogy mit lopott, meg ne használja a lehetőséget mondjuk orrgazdaságra.

A közerkölcs már kissé sajátos. Itt a követelmény a pornó és meztelenség általános tilalma. Ide értve a szexre utalás tilalmát is, pl. teljesen felöltözve, kihívóan banánt nyaló nő is tilos. Sőt felnőtt kor alatt a félmeztelenség is tilos, kivéve ha az társadalmilag nincs stigmatizálva. Példa: 15 éves lány bikiniben tilos, kivéve ha strandon van.

A politikai motiváltság egyrészt külső, másrészt tartalmi.

A külső: vannak eleve tiltott szervezetek, melyekről csak azokat ellenezve szabad posztolni. Pl. az Al-Kaida. De vannak ilyen jelképek is. Pl. horogkereszt csak akkor posztolható, ha az nyilvánvalóan buddhista és nem náci jelkép, vagy ha valaki tüntet a nácizmus ellen. A legnagyobb gonoszok gonosza Hitler német politikus, őt csakis történelmi dokumentumfilm vagy ellenzés kontextusban szabad szerepeltetni.

Ha kamasz lennék, komolyan utánanéznék ki ez a Hitler nevű fazon: biztos nagy arc lehetett és jókat mondhatott, ha ennyire tiltják.

Érdekesség amikor ott dolgoztam, az egyetlen eleve tiltott magyar vonatkozású dolog a nyilaskereszt volt, modern magyar szervezet nem szerepelt a listán, tehát pl. a Mi Hazánk nem esett tiltás alá. Már nem emlékszem biztosan, de azt hiszen a Dúró Dóra eleve rendszeres tiktokos volt (lehet, hogy ma is az, de nem fogom most megnyitni az alkalmazást, a cégtől való kilépéskor töröltem a telefonomról, mert nem látom használatának értelmét, hisz nem vagyok kamaszkorú és nem tervezek a telefonom kamerája előtt táncikálni se, a profilom viszont máig megvan, nem töröltem, ezt elsősorban tesztelésre használtam).

De visszatérve a politikai cenzúrásra. A belső szempont a nehezebb. Egyrészt vannak "védett csoportok", melyeket kritizálni se szabad, általánosan se, udvariasan se. Minden más esetben a kritika szabad, de a gyűlölködés nem. Jó példa: a homokosság esete. A homokosokat nem szabad civilizált hangnemben se kritizálni, nem mondható olyan, hogy pl. "szerintem nem lenne szabad, hogy a homokosok házasodhassanak", viszont a homofóbok ellen csak az agresszív kritika tiltott, azaz az, hogy "minden homofób idióta" azt szabad, de azt nem, hogy pl. "az összes homofóbot fel kellene akasztani".

Ami a legnagyobb tanulság: a nyugati liberális rend rendkívül zárt. Hiába jön a magállamokba idegen tőke, azt ellehetetlenítik vagy megadásra kényszerítik.

A cég példája rendkívül jól érzékelteti itt ezt. Még a platform betiltása is napirendre került az USA-ban kitalált okok alapján, pár napig 2019-ben az alkalmazás törölve volt a Google Playből és az Apple Store-ból, maga Trump elnök állt ki a cég ellen rendkívül hevesen!

Aztán hirtelen engedélyezték. Miután a Kínán kivüli tevékenységre önálló cég lett alapítva (a TikTok eredetileg tisztán kínai), USA-beli székhellyel. a szerverek az USA-ba kerültek (az amerikai titkosszolgálatok hozzáférést kaptak az amerikai "nemzetbiztonsági" ügyekbem a szerverekhez), az alaptőke fel lett emelve, bevéve így amerikaiakat is a tulajok közé. S "mellékesen" a Kínán kívüli platformon immár nem a kínai vezetés világlátása, hanem a nyugati liberális elvek lettek a tartalmi politika alapja.

Érdekesség: korábban nagy téma volt, hogy a "kínai pártállami diktatúra" a platformon keresztül "kémkedik". Aztán amióta az amerikai titkosszolgálat fér hozzá az adatokhoz, hirtelen már nincs "kémkedés". Az már nem kémkedés, hanem demokráciavédelem ugyanis.

Mint ahogy abból is nagy liberális sikítás lett, hogy Oroszország megkövetelte 2021-ben, hogy az orosz felhasználók adatai orosz szervereken legyen, pedig a vonatkozó orosz törvény a korábbi amerikai törvény másolata.

Persze időnként fel-feltör az elemi felháborodás a mélyen rasszista nyugati szuperelitben, mit keresnek ezek az idegen, alacsonyabbrendű, ferdeszemű fajok köreikben.

A kínai főtulajnak persze így is jó volt, a hatalmas profit miatt simán megérte. A cég rendkívül gazdag, aminek oka a platform rendkívüli népszerűsége. Zhang Yiming, az egésznek az ötletgazdája alapvetően helyesen vette észre, hogy a mai fiataloknak már a FaceBook is túl bonyolult, a YouTube meg egyenesen, akadémiai szint, így létrehozta az egyperces videók tárházát, mert egy percig még egy kamasz is képes figyelni. Beáll a fiatal a telefonja elé, mond valami hülyeséget vagy idióta mozdulatokat ad elő, amit a többi fiatal megtapsol és kész, ez az alapja az egésznek.

Azaz a nagytőke fő szempontja mindig a profit, minden más másodlagos. A kínai tőke se csinál mást, ha nyugaton kezd működni.

A következménye ennek: a változásnak szelleminek kell lenni elsősorban, nem gazdaságinak. Önmagában az utóbbi nem elegendő. Persze a nagytőke magánkézben eleve tévút, de ezt máskor is elmondtam: a kapitalizmus, a polgári társadalom zsákutca.

Ahogy a nyugati tőke is simán alkalmazkodik egyébként. Ez nálunk is látható volt: a muszlim és az orosz régióban a homokosság nyílt propagandája pl. tiltott volt!

A fő lépés tehát mindenképpen nem a gazdasági, hanem a politikai reform. Likvidálni kell a polgári társadalmat, a liberális társadalmat, aminek következménye az lesz, hogy megszűnik a tőke minden politikai hatalma. Aztán már lehet folytatni, eldönteni milyen összeghatár felett nem kívánatos a tőke magánkézben, s az e felettit államosítani.

De vissza a TikTokra! Mivel munkám alá esett az amerikai BLM néger rasszista mozgalom csúcspontja, íme a nyugati politikai korrektség vicces jellegének megmutatkozása ezzel kaocsolatban.

A rombolást tartalmazó posztok tiltva voltak alapból. Viszont ez alkalomból az utasítás az lett: a rombolással együttjáró BLM-tüntik, pl. tüntizők betörnek ablakokat, autókat fordítanak meg, vandalizálnak közterületi tárgyakat, kivételt jelentenek a szabály alól, mert ezek jó célért folytatott rombolások. Hiszen a rasszizmus ellen küzdenek.

S a bónusz: ugyanebben az időben a BLM-ellenes tüntik posztolása tilos volt, a teljesen békés fellépéseké is. A magyarázat szerint: mert ezek "gyűlöletbeszédet" képviselnek.

Az abszurd szabályok egyébként még jók is voltak dolgozói szemszögből, lehetett min röhögni. Igazi fellélegzés mondjuk a tízezredik tükör előtt billegő kamaszlány után.

A genderhisztis ügyek viszont idáig mentek, hogy megváltoztatták a szabályokat a józan ész irányába.
Az alapszabály az volt hogy a genderidentitása senkinek se kérdőjelezhető meg. Pl. gyűlöletbeszéd azt mondani egy nőnek, hogy ő nő, ha ugyanő férfinek hirdeti magát. Viszont kezdetben ez odáig ment, hogy ezzel visszaéltek, nők elkezdték mutogatni a meztelen mellüket arra hivatkozva, hogy ők férfiak (a férfi meztelen felsőtest nem tilos ugyanis). Ezért kijött a módosítás: nőinek kinéző mell akkor is tilos, ha a tulajdonosa nem nő. Hihetetlen fasizálódás! A cég burkoltan azt mondta ezzel, csak két nem létezik, ami a genderjogok sárba tiprása! Mintha Putyinisztánban lennénk, ahol a nők nők, a férfiak meg férfiak!!!

S végül: tényleg olyan borzasztó a tartalom? Mint mondtam, egyáltalán nem, inkább az ásítás a jellemző érzés a stressz helyett. A platform felhasználóinak 80 %-a 18 éven aluli. Aminek az eredménye: a tartalom legnagyobb része szimpla hülyeség. Ha meg kellene mondanom mi a legjellemzőbb poszt, nos azt mondanám: kisminkelt. szépen felöltözött kamaszlány aki szexis mozdulatokat próbál előadni a telefonja előtt marhaságokat beszélve.

2 év munka alatt alig volt valóban durva tartalom. Én 3 esetet tudnék megosztani, amivel személyesen találkoztam:

• mexikói narkóleszámolás: a díler srác láthatóan meglopta feletteseit, ezért elfogták, s macsetével könyökből levágták mindkét kezét, majd a földön fetrengve hagyták - tipikus "ne lopj, díler, mert te is így jársz" narkókartelles "oktató" videó az új "alkalmazottaknak",
• tengerimalacos hülyegyerek a vécén lehúzza élő tengerimalacát, a kisállat másodpercekig küzd a vízsodrás ellen, de végül persze veszít,
• szakszerűtlen, kegyetlen kecskevágás: az arab kinézetű srác nem ölte le rendesen a kecskéjét, azaz nem vágta át a torkát (ez a normális muszlim "halal" módszer, az állat ebben az esetben halott 4-5 másodpercen belül, sok ilyen videót láttam muszlim ünnepekkor), hanem félig vágta át, majd az állatot felakasztotta horogra, s elkezdte nyúzni még élve, a szerencsétlen kecske meg vérzett és üvöltött a fájdalomtól - mivel hagyományos egyperces videó volt, nem láttam a végét, gondolom, az állat haldoklott 7-8 percig még.

De ismétlem, az ilyesmi ritkaság. Sokkal inkább az irdatlan hülyeség a jellemző. Van egy jó mém a TikTokról, én még másfél éve láttam: "Ha azt hiszed, hogy a fiatal nemzedék a jövő záloga, telepítsd a TikTokot, s nézegesd pár órán keresztül a videókat!". Mondanom se kell: a mém teljesen igaz.

Káros a TikTok? Nem hiszem. Nyilván elősegíti a hülyeség terjedését, dehát ez mindenre elmondható. Végülis egyperces videókban értelmesen is lehetne beszélni. A TikTok legnagyobb bűnének a különböző "kihívásokat" tartják, lásd jön egy hülyegyerek, felugrik, a bal kezét a háta közepére teszi, jobb kezével átnyúl jobb térde alatt és megfogja bal fülét, azt üvöltve, hogy "kricc!", majd azt mondja "te is csináld meg, ha mered", mire jön több százezer hülyegyerek és megcsinálja. Alapvetően ezek szimpla marhaságok, a tényleg veszélyes "kihívásokat" a vezetőség jellemzően cenzuráltatja. (A "kihívás" példa lopott, aki rájön honnan, annak gratulálok.)

Akit érdekel, annak egyébként ajánlom. Munkavállalói szemszögből a cég teljesen korrekt. Tízszer is inkább beszélnek a dolgozóval, mielőtt kirúgnák. Rossz teljesítmény esetében nem kirúgás van, hanem plusz képzés, több tréning, személyes segítő rendelése a dolgozóhoz. S tényleg nagy hülyeséget kell elkövetni az azonnali elbocsátáshoz, az én időm alatt csak ténylegesen munkaszabotáló embert rúgtak ki. Plusz a munkerőpiaci átlag felett van kb. 20-25 %-kal a bérszint.

Számomra lett egy plusz haszna is az egésznek: növekedett a cigányok iránti toleranciám. A magyarországi TikTok-felhasználók kb. harmada ugyanis cigány. Így belátást kaptam a cigányság életébe. Mondjuk továbbra se szeretnék cigány szomszédot, de kezdtem megérteni a cigányokat: valójában nem gonoszok, egyszerűen csak még közel vannak a nomád mentalitáshoz, ami számunkra furcsa dolgokra készteti őket. De egyébként sok pozitívumot is mutatnak emiatt: szolidaritás egymással, családszeretet, a gyerekek imádata. Ja, s a lovas videók: olyan állat iránti szeretet árad belőlük, hogy döbbenetes. Lásd cigány kamaszgyerek, olyan kinézettel, hogy nem szeretne senki se találkozni vele az utcán, de a gettótanyán büszkén sétál a lovával, azt rendesen gondozza, s lám még videót is készíttet magáról.

Egyébként, a közhiedelemmel ellentétben, nem látok Magyarországon problémás cigánykérdést a jövőben. A kamaszlányok szintjén a cigányság integrációja már meg is valósult: a cigány kamaszlányok ugyanolyan telefonokat használnak, mint a magyar kamaszlányok, ugyanúgy vannak öltözve, ugyanolyan marhaságokat beszélnek, s ugyanúgy idétlenkednek.

De azért most elsősorban boldogság tölti el szívemet: boldog vagyok, hogy 12 hónapja nem láttam egyetlen videót se Csárlitól, sőt nem is hallottam róla semmit. Charlie D'Amelio a TitTok fő sztárja, már 10 milllió dollár körül keresett a lájkokból.

A következtetés: "nem vagyok szabad, mert nem vagyok szabad".

• Az a szabadság, ha elmondhatom, amit akarok.
• Dehát te most éppen azt teszed.
• De nem gondolkodhatok szabadon. Mert propaganda van, uszítanak, megosztják a népet.
• Dehát szabad fórumok vannak a kifejezésre, pl. itt.
• De nem hall meg minket senki!
• Mi akkor a szabadság számodra?
• Az igazi szabadság az, ha az van, amit mi akarunk!
• Te szabad vagy?
• Nem, mert alulfizetik az egészségügyet és az oktatást.

A szélsőségesen zsidópárti blogger szerint a palesztínpártiság csak egy hülye divat.

S még sok tekintetben igaza is van. Szerintem is valószínűsíthető, hogy a palesztínpártiak zöme nem is tudja mit csinál, csak zsigeri az egész.

A dolog sajátossága a magyar következmény. 20-25 éve még minden tiszta volt: a "baloldal" zsidópárti volt, a "jobboldal" palesztínpárti, a korai Jobbik gyűlésein a palesztín kendő rendes használati eszköz volt, az Árpád-zászlóval szinte azonos gyakorisággal. Ma a helyzet vicces: a "baloldal" és a "jobboldal" továbbra is utálja egymást, de már mindketten zsidópártiak. De ez csak magyar egzotikum.

Nemzetközileg a helyzet egész más. S nem úgy, ahogy ezt a szélsőséges zsidópártiak hiszik, hogy antiszemitizmus van a háttérben. Nem, nem az van, hanem a szimpla "antiimperialista" eszme vulgarizált verziója, lásd elnyomottak = jók = baloldal, azaz Hamasz = palesztínok = jók = baloldal, tehát zsidók = elnyomók = rosszak = jobboldal

A szerző csak egy dolgot "felejt el": pedig ott van, mint elefánt a szobában. Ez a palesztín zászlónál kb. 100-szor jobban reklámozott jelkép: az ukrán zászló. Ahol a modell pontosan ugyanígy zsigeri, ráadásul ez hatalmi szóval is megerősített zsigeriség. De ezt nem említi meg, mert e kérdésben ő is a "divatliberalizmus" oldalán áll.

S aláhúzom: nincs bajom azokkal, akik tényleg a palesztín ügy mellett vannak, s emiatt tüntetnek. Ahogy az ukránokkal sincs bajom - persze nem értek velük egyet, de BAJOM nincs velük. Teljesen legitím dolog tüntetni jelképpel, csak legyen ez autentikus és őszinte.

Az egyik ballib követelés az iskolai indoktrináció, propaganda beszüntetése, helyette szabad, semleges oktatás bevezetése, mely nem adatokat magoltat, hanem gondolkodni tanít.

Képzeletbeli matematikaóra a semleges, szabad iskolában: "Gyerekek, ma arról fogunk beszélni, hogy mennyi 2 + 2. A legutóbbi közvélemenykutatások eredményei szerint országunk lakossagának 95 %-a szerint a válasz '4'. Viszont 4,9 % nem válaszolt a feltett kérdésre, 0,1 % pedig azt mondta, hogy '5'. A súlyozott átlag '4,001'. Tehát azt mondhatjuk, hogy egyértelmű válasz nem adható a feltett kérdésre. Vége az órának."

Az 500 évnyi török uralom sajnálatos következménye Bulgáriában az önbecsülés hiánya.

Az erőszakos, ellenséges, idegen uralom megtanította az embereket: jobb csendben maradni, nem hőzöngeni, mert baj lesz belőle. Önmagában persze természetes viselkedés, minden közösség alapértéke az önvédelem, hiszen ha a közösség léte veszélybe kerül, akkor minden más értelmét veszti. A gond az, ha ez túlmegy egy adott határon.

Az ember egy adott pillanatban ugyanis nem képes lelkileg tűrni az alávetettséget, így megpróbálja megideologizálni a helyzetet. Ami hatalmas hiba. Mert sokkal, de sokkal jobb arra jutni, hogy most gyenge vagyok, de nem hagyom magamat, hogy most vesztettem, de ezt nem próbálom mentegetni, hanem elismerem, mint alkalmazkodni próbálni a helyzethez, felmentve magamat, azzal hitegetve saját magamat, hogy valójában nem is vagyok annyira elnyomva.

Kisebb mértékben, de a magyarokkal is ezt csinálta a Kádár-rendszer, viszont mára ez elmúlt. Bulgáriában viszont ez nem egy 30-éves időszak volt, hanem 500 év. S máig hat.

Talán a legjellemzőbb a mai nap: Halloween. Ami egy eredetileg nyugat-európai keresztény középkori ünnep - melynek alapja egy kelta pogány ünnep - amerikanizált verziója, mely a XX. sz. végén kezdett agresszívan terjedni a világban.

Sok helyre eljutott, mint sajátos amerikai szokás. Magyarországra is megpróbálták beerőszakolni a 90-es években, kevés sikerrel: sose lett több, mint egyfajta vicceskedés. Bulgáriában ellenben komolyan elterjedt.

Borzasztó élményem 2005-ből. Budapesten a belvárosban minden csendes, az egyetlen iskola, ahol van halloweeni díszítés és önneplés az a Bajza utcai bolgár iskola.

Persze Bulgáriában ez egy teljesen vallásmentes ünnep. Még az a kapcsolat se lehetséges, ami Magyarországon lehetséges lenne. A nyugati kereszténységben ugyanis létezik Mindenszentek ünnepe, mindig november 1-jén, a Halloween meg tulajdonképpen ennek előestéje. A keleti kereszténységben, azaz az ortodoxiában is, viszont a Mindeszentek májusban-júliusban van (a legkorábbi lehetséges dárum: május 30., a legkésőbbi július 3., a dátum mozog, mindig a Pünkösd utáni vasárnap), azaz semmi kapcsolat nincs Mindszentek és Halloween között, azaz a Halloween egy teljesen vallásmentes esemény az ortodox világban.

Ez egyébként nem egyedi dolog. Az oroszoknál így lett pl. a karácsonyfa "újévi fa", mert egyszerűen a fát akkor állították fel, amikor a szokás bement Oroszországba Németországból a XIX. században, mint nyugaton, amikor viszont nem volt Karácsony Oroszországban, így a fa nem kötődött össze soha a Karácsonnyal. Ami miatt az ateizmust hirdető szovjer rendszer se tiltotta be soha a faállítást, hiszen mi ok lenne egy teljesen szekuláris, újévi szokás ellen fellépni.

Szóval Bulgáriában van Halloween. Az ezredforduló után kezdett kialakulni valami ellenállás nacionalista-vallási alapon, de ez is gyenge. Annyira persze nem elterjedt ünnep, mint Amerikában, de pl. az iskolákban tömegesen ünneplik.

Más ortodox országokban ennek nyoma sincs. Görögországban az átlagember nem is tudja mi a Halloween, csak amerikai filmekben látta, s ha bárki ünnepelné, gyorsan elterjedne róla, hogy az illető amerikai. Oroszországban már jelen van valamennyire, a 90-es évek liberális évtizede alatt megjelent az ünnep az orosz nagyvárosokban, de mára visszaszorult, marginalizálódott, átlagosan az orosz lakosság 4-5 %-a ünnepli.

Egyébként a nyílt Halloween-ellenes kampánynak nem vagyok híve, ez csak jobban reklámozza az adott dolgot. Vannak pl. a FB-on ilyen csoportok, hogy "Ki a Halloweennel a bolgár iskolákból és óvodákból!", a bolgár állami tv-ben van egy keresztény műsor minden héten, ott ilyenkor hisztérikus ellenkampány szokott lenni a "sátánista ünnep" ellen. A legjobb eszköz a lassú feledés, eljelentéktelenítés.

Már írtam a bulgáriai önkormányzati választásokról.

A Balkánon az élet érdekes, mindig történik valami. Lehet a kormány totálisan euroatlantista, a kulturális háttér akkor is marad az ami. Ezért is marhaság teljesen helyidegen értékrendet kényszeríteni egy társadalomra, de most nem erről, hanem a konkrét helyzetről.

Bulgáriában máig létezik a választási csend intézménye, ami Magyarországon is volt a 90-es évek végéig, azaz a választás napja előtti napon tilos kampányolni. Persze senki se tartja be, a neten egymás után jönnek a reklámok, a fő kormánypárt buzis hangulatú reklámja minden második YouTube-videó alatt megjelenik), ha az ember nem használ éppen VPN-t, hanem normál bolgár IP-címmel jelentkezik be (pedig a kormánypárt szófiai polgármesterjelöltje csak kulturálisan homokos, ténylegesen nem az).

De a legviccesebb: a pénteki nap rendkívül sűrű volt. A köztársasági elnök és a kormány közti harc újabb része zajlott le. A köztársasági elnök Bulgáriában ugyanis, bár nem feje a végrehajtó hatalomnak, valamivel erősebb, mint Magyarországon, ez eleve következik abból, hogy nem a parlement választja meg, hanem a nép, de alkotmányosan is: vannak egyes intézmények, melyekben az államfőnek saját kinevezési joga van, azaz nem úgy, ahogy Magyarországon, ahol a köztársasági elnök minden kinevezési joga kormányzati ellenjegyzéshez van kötve: a magyar köztársasági elnök tulajdonképpen csak saját kabinetjét, saját munkatársait nevezheti ki a kormány hozzájárulása nélkül. Bulgáriában nem így van, az államfőnek valós hatalma van pl. az állambiztonsági szervek vezetősége terén, de még az igazságszolgáltatásban is. Nem ő az ország vezetője, de van bizonyos hatalma.

A történet megértéséhez tudni kell, hogy Bulgáriában létezik az úgynevezett gépi szavazás, azaz nem papírokat tölt ki, ikszel be a szavazópolgár, hanem ehhez használhat gépet is, kb. mint ahogy az USA-ban. Hosszú ideje létezik gyanú, hogy a gépek manipulálhatók. Most a géppárti kormáyzat adott ehhez érvet akaratalanul: az egyik miniszterhelyettes megjelent a szavazógépek igazoló eljárásán, s teljesen abszurd módon ott gyanúsan viselkedett. Amit a Nemzetbiztonsági Állami Ügynökség konstatált, aminek hatására pedig a Központi Választási Bizottság betiltotta a gépes szavazást. Mindezt a szavazás kezdete előtt 20 órával!

Hatalmas ütés ez a fő kormánypártnak, a PP-nek, melynek egyik alapvető ígérete a gépi szavazás kötelezővé tétele volt.

A PP többi ígérete már nevetségessá vált: hiszen nem tettek semmit Bojko Boriszov "korrupciós modellje" ellen, sőt koalícióra léptek Bojko Boriszov pártjával. Most ígérték még a gépes szavazást, Bulgária belépését a Schengen-övezetbe, s a bolgár leva felváltását az euróval, ez utóbbi a legkevésbé fontos belpolitikilag, mert ezt Boriszov pártja is ígéri. Most ott tartunk tehát, hogy a "korrupcióellenes" és "euroatlantista" PP semmit se tud teljesíteni, még a gépes szavazást se.

Az eredmény egyébként is katasztrofális a PP számára, tulajdonképpen nem tudtak sehol se igazán áttörni, a PP nem lett az ország új vezető pártja, továbbra is a GERB - Boriszov pártja - jóindulatától függ a kornányzati képesség.

Ami persze jó hír. A GERB nem egy jó párt, számomra teljesen idegen, de a PP még nála is rosszabb.

Magyar párhuzamot nehéz mondani, de a GERB kb. az első Orbán-kormány alatti Fidesz, míg a PP kb. Hadházy. Persze sántít, a példa, de ad valami infót a helyzetről.

A választás eredménye pedig az lett Szófiában, amit előző cikkemben jósoltam. Megyénként a legerősebb párt: sötékék = GERB, világoskék = PP, zöld = török, piros = szocialisták, sárga = helyi szervezet:

Politikailag a kormánykoalíció győzött, megerősödött. A GERB és a PP nem tudta egymást legyőzni, így egymásra szorulnak, azaz a kormány megerősödött. Bojko Boriszov ügyesen lépett, hogy a fővárost odaadta a PP-nek.

U. i.: Novembertől kevesebb időm lesz, azaz minden valószínűség szerint csak napi 1 cikket fogok tudni feltenni. Sajnos ez van, az anyagi kötöttségek folytan visszahúznak a fogyasztói társadalom liberális mocsarába.

A legfontosabb európai fegyveres konfliktusok a történelem során. Abból a szemszögből, hogy vannak-e tartós eredményeik. Úgy írom, mintha nagyon távolról nézném, szinte egy másik bolygóról.

ókor (5 esemény):

Római Hódítások i. e. 752 - i. sz. 555

Róma meghódítja előbb Közép-Itáliát, majd az egészet, aztán az egész mediterrán vidéket és Európa nagy részét. Azért i. sz. 555 a végszám, mert ez az utolsó nagy és sikeres terjeszkedés. Eredmény: a latin nyelv hatása a kultúrára máig, s ma 900 millió ember anyanyelve latin származék.

Görög-Perzsa Háborúk i. e. 499 - i. e. 449

Eredmény: Perzsia kiszorul Európából. A perzsa kultúra hatása megszűnik a régióban.

Macedón Háborúk 336–323

Nagy Sándor egyesíti a görögöket, meghódítja az akkori ismert világ felét. Eredmény: a görög egység megmarad, a görög kultúra hatása messze terjed a görög lakosságon túl, az egész kelet-mediterráni térségben, sőt Közép-Ázsiában is megmarad sok ideig.

Karthágói-Római Háborúk i. e. 246 - i. e. 146

A kor 2 nagyhatalmának konfliktusa. Eredmény: Róma marad az egyetlen naghatalom a régióban, Karthágó megsemmisül.

Gót-Római Háborúk i. sz. 248 - 554

Eredmény: a gótok megdöntik a Nyugat-Római Birodalmat.

középkor (8 esemény):

Arab Hódítások 622 - 1492

Az arabok elfoglalják az akkori ismert világ nagy részét. Eredmény: Európából végül kiszorulnak az arabok, de Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában máig hat mindez: itt ma arab/arabizált népek élnek

Frank-Lombard Háborúk 755-774

A frankok legyőzik a Észak-Itáliát uraló lombardokat. Eredmény: a frankokkal szövetséges római pápa világi uralma itt kezdődik el.

Magyar Hódítások 862-955

A magyarok "kalandozásai". Eredmény: a magyarok végül vereséget szenvednek, de elismert országot képesek kialakítani a Kárpát-medencében.

Angol-Normann Háború 1066-1071

A normannok legyőzik az angolokat. Eredmény: új angol nemzet jön létre, a mai angolok e hódítás eredményei. E nélkül a mai angol nyelv se létezne, mely az újlatin normann és a germán angolszász keverékeként jött létre.

Mongol Hódítások 1223-1552

A mongolok megtámadják Közép- és Kelet-Európát, Közép-Európában csak pár évig maradnak, de keletebbre egészen a XVI. századig. Eredmény: az orosz állam részekre esik, csak a XVI. századtól képes ismét egyesülni kezdeni.

Római-Török Háborúk 1299–1478

A törökök meghódítják Nyugat-Ázsiát, majd a Balkán nagy részét, végül megsemmisítik a Római Birodalom utolsó maradékát.

100-éves Háború 1337-1453

Eredetileg szimpla dinasztikus vita az angol és a francia király között, kinek van joga a francia trónra - a korabeli jog szerint egyébként az angoloknak volt igazuk. De a kérdésből nemzeti ügy lett, francia szabadságharc. Eredmény: kialakul végleg az önálló angol és francia nemzet.

Török hódítások 1354-1923

A törökök elkezdik Európa meghódítását, Bécsig jutnak, majd visszaszorulnak. Ma kis területük maradt Európában, de hatásuk a Balkánon maradandó, a mai balkáni muszlim lakosság (főleg: bosnyákok, valamint az albánok többsége) e hódítás eredménye, ahogy a máig ható török kulturális hatás a Balkánon.

újkor (10 esemény):

Orosz-Svéd Háborúk 1495-1790

Harc Északkelet-Európában a dominanciáért. Eredmény: Oroszország győz, Svédország megszűnik nagyhatalom lenni.

Orosz-Török Háborúk 1568-1918

Oroszország terjeszkedése délnyugati irányban. Eredmény: Oroszország minden XV. század utáni török hódítást megszerez.

30-éves Háború 1618-1648

Háború egyrészt Ausztria és szövetségesei, másrészt Franciaország és szövetségesei között. Eredmény: gyakorlatilag döntetlen, kialakul a szuverén nemzetállami koncepció mint fogalom, megerősödik Poroszország, a felek elismerik a független Svájcot. Tulajdonképpen a németeken belül az osztrák-porosz ellenségeskedés kezdete.

9-éves Háború 1688–1697

Franciaország háborúja az európai államok ellen, az erős Franciaország igyekszik tovább erősíteni magát, dominálva Európát. Eredmény: katonailag döntetlen, de franncia szemszögből ez vereség, mert nem sikerül a francia hatalmat növelni Európában.

Spanyol Örökösödési Háború 1701-1715

Kihal a Habsburg-ház spanyol ága, a jogos örökös a francia király unokája. Franciaország szeretné gyakorlatilag egyesíteni a két országot. Ez ellen lép fel a többi európai országok koalíciója. Eredmény: az európai államok elismerik a francia király unokáját spanyol királynak, de azzal a feltétellel, hogy Franciaország és Spanyolország sose egyesülhet. Máig hat: bár ez ma már nem hatalmi kérdés, de a jelenlegi spanyol király ennek a királynak az egyeneségi leszármazottja.

A spanyolok nagy bánata máig: az ezt a háborút lezáró békeszerződés adja át Gibraltárt a briteknek.

Osztrák Örökösödési Háború 1740-1748

Az osztrák uralkóház kihal férfiágon, Mária Terézia kerül a trónra, ez ellen tiltakozik Poroszország és szövetségesei. Eredmény: elismerik Mária Teréziát, viszont Poroszország megkapja Sziléziát.

7-éves Háború 1756–1763

Ausztria szeretné visszaszerezni Sziléziát, ezért szövetkezik Franciaországgal, míg Poroszország pedig Angliával. Eredmény: osztrák-francia vereség, Szilézia porosz marad, Franciaország pedig elveszti minden észak-amerikai gyarmatát 1 kis sziget kivételével.

Francia Háborúk 1792-1815

Franciaország megpróbálja ismét egyesíteni Európát saját hatalma alatt, sikertelenül. Eredmény: legyőzik Franciaországot, de az a vereség ellenére nem veszít területet a háború előtti állapothoz képest, megkezdődik a német egység előkészítése.

I. vh. 1914-1918

Erről nemigen kell mondani semmit. Harc a világdominanciáért, Németország szeretne részt kapni a világhatalomból. Eredmény: Ausztria, Németország, Törökország megszűnnek nagyhatalom lenni, Oroszországban győz a kommunizmus, Anglia és Franciaország lesznek Európa urai.

II. vh. 1939-1945

Ez se nagyon elemezendő: Németország megpróbálja visszaszerezni nagyhatalmi stáruszát, sikertelenül. Eredmény: Anglia és Franciország megszűnnek nagyhatalmak lenni, Európát felosztják egymást közt az amerikaiak és az oroszok majdnem 50 évre, majd Oroszország is megszűnik nagyhatalom lenni, s egész Európa amerikai irányítás alá kerül.

A tegnapi cikkemet persze nem tegnap írtam.

Időközben csináltam egy vízes akváriumot is, állat nélkül egyelőre.

Ami abszolút megdöbbentő mennyit fejlődött az akvarisztika. Mint írtam, a 70-es években, majd a 90-es években foglalkoztam ezzel, nagyjából 25 éve nem is néztem mi van ezen a területen. Most tanulmányoztam mi történik, s szinte hihetetlen.

Annak idején a dolgok menete az volt, hogy töltsük meg az akváriumot valami kavicsréteggel, aztán vízzel, legyen szűrő (szivacs bent a vízben), vízmelegítő, valami bugyborékoló, hogy menjen oxigén, aztán jöhetnek a növények, az állatok, majd imádkozzunk, ne legyen halál az egész történet vége.

Ma minden más. Eleve az, hogy vannak kész akváriumrendszerek, beépített világítással, szűrővel, melegítővel. S olyan szűrők vannak filléres áron, melyek háromszoros profi szűrést végeznek, korábban ilyen csak állatkertekben volt, otthoni akváriumoknál ez luxuskategória volt. Talajból van százféle, attól függ mit akarunk.

De ami tényleg megdöbbentett az a számtalan vízjavító és mérő eszköz. Ma már nem az van, hogy a csapvízbe beletesszük a halat, s reménykedünk, hátha kibírja, hanem létezik csepp, melyet adagolva a vízhez, kivonja belőle a klórt és más, hal számára nemkivánatos dolgokat. Aztán van CO₂ tabletta a növények jobb fejlődéséhez. De a legnagyobb döbbenet: az androidos alkalmazás tesztcsíkokkal a víz tesztelésére.

Egyébként mindenkit óvnék a nem abszolút szükséges szerektől. A vegyszer sose jó. Vannak ugyanis ilyen csodaszerek, hogy beönti az ember, s az akvárium azonnal kész van. Szerintem marhaság, minek sietni, időt kell adni a természetnek, hogy legyen kész, teljesen felesleges ezt siettetni: aki nem tud várni 1 hónapot, de legalább 1 hetet, az ne csináljon akváriumot.

S árban van mindenféle, viszont az alsó árkategória is jó minőségű. Amit én itt összehoztam, minden alsó árkategóriás, egyedül a tesztcsíkos rendszer drágább kategória, 1 tesztelés 350 Ft nagyjából, de persze erre nincs is szükség gyakran, a havi 2 alkalom elég - az első tesztelésem tulajdonképpen felesleges volt, egyszerűen ki akartam próbálni.

Az olcsóság fő titka: kínai és indiai cégek beléptek erre a piacra is, s durván lenyomták az árakat. Egy kis teljesítményű egyszerű levegőpumpa lehet 4 euró és 40 euró között bármi - az enyém, ami itt van használatban indiai termék, 4,69 volt -, alul a kínai és indiai termékek, középen a lengyel termékek, felül a német és amerikai gyártók.

A következő két képen jól látható a kezdeti állapot és a következő napi helyzet. Helyre lettek téve a nem jól elültetett növények, s látható, hogy jóval tisztább a víz, azaz működik rendesen a szűrő:

S ismét: miért jó ilyet csinálni? Alapvetően ez világépítés, s a természettől elidegenedett természetszerető ember lelki gyógyszere. Itt bonyolultabb módon, egyszerűen több odafigyelést és gondoskodást igényel, mint egy terrárium, s mivel bonyolultabb, így erősebb gyógyszer.

S íme a cikkem megjelenése előtti kép, ez majdnem 1 héttel az előbbi kép után van. Rendesen be lett állítva a melegítő, korábban eltévesztettem a skálát, s tévedésből 27 fokra tettem a kívánt 23 helyett. Rendes hőmérő a falon. Beletettem két bugyborékolót, hogy jobb keringés legyen, így jobb szűrés is. Adtam hozzá fél tabletta CO₂-t. A szűrő belseje még cserélendő: eredetileg biofilter szivacs, mechanikus filter szivacs, s vegyifiler aktív szénnel volt benne, ezt szeretném házilag feljavítani: az aktív szén úgyis cserélendő, a biofilterhez meg szivacs helyett jobb a kerámiagyűrű réteg. Megrendeltem, de még nem jött meg, ez is filléres dolog egyébként: 1 kiló kb. 3 ezer Ft, ez elég az én esetemben 2 évre. De így is látható: a víz majdnem tiszta, a növények "működnek", beindult az ökoszisztéma.

Íme az állapot tegnap:

Látható, beindult az ökoszisztéma, immár algásodás is van. Ami azt jelenti, kellene valami algaevő élőlény a rendszerbe. De ezzel egyelőre még várok.

Felszerelés:

• 30 literes akvárium, benne 21 liter víz
• 3 W LED-fénycső
• 25 W vízmelegítő
• 5 W levegőpumpa, 2 darab bugyborékolóval, biztonsági szelepekkel
• 3 W "szökőkút" típusú belső szűrő, mechanikus, biológiai és vegyi szűrőanyaggal
• hőmérő
• PH- és ammónia-vészjelző
• 1,5 cm vastag anyagos, foszfát- és nitrátmentes föld
• mosott kavics: fekete, kék, rózsaszín
• 1 nagy kő, több közepes kődarab
• 2 darab preparált fagyökér
• növény: 3 féle Cryptocoryne és 1 Anubias - elültetve, 2 Taxiphyllum - a fagyökerek közé rögzítve
• vegyszer: klórmentesítő csepp, CO₂-tabletta, tesztcsíkok
• további eszközök: csipeszek, üvegtörlő, kisháló, műanyag cső, kisvödör, konyhai papír

Fentiek közül minden abszolút szükséges, egyedül a PH- és ammónia-vészjelző hagyható ki, s persze a mosott kavics se feltétlenül kell, lehet csak földes talaj. A fagyökerek és a kövek is kihagyhatók elvileg, de ez már túl steril környezet lenne, a természetben is mindig vannak fadarabok, kövek egy tóban, folyóban.

Sokan szoktak használni még alátétet, ilyet én nem tettem, mert ez eleve keretezett akvárium, továbbá ajánlott az akváriumszekrény, én itt normál könyvespolcot használok, ennyi súlyt ki kell bírjon (remélem). Egyesek használnak belső dekorációt, én írtózom ettől, szerintem elég az élő növény, a fadarabok és a kövek, az ilyen víz alatti műanyag vackok engem idegesítenek. Továbbá népszerű még a víz alatti plusz világítás, szerintem ez meg cirkuszi hatást kelt, a természetben se süt a víz alatt a Nap. S persze sokan használnak sokféle vegyszert, algamentesítőtől speciális hasznos baktétiumokig, szerintem ezek feleslegesek egy jól működő ökoszisztéma esetében, ilyesmi csak akkor kell, ha tényleg valami baj van - állandó használatuk olyan, mintha az ember minden nap bevenne egy fájdalomcsillapító tablettát.

Először úgy lett akváriumom, hogy a szomszéd csinált magának, s megkérdezte nem kell-e még egy. Ez 1976-ban volt.

Akkoriban ez ritka, de mégis elérhető hobbi volt. Nem is volt borzasztó drága. A fenntartás mindenképpen olcsóbb, mint macskát vagy kutyát tartani.

Akkoriban nem volt sok akvarisztikai üzlet, én egyetlen egyet ismertem 2 km-es körzetben lakásunktól, ez a Füredi úti lakótelepen volt, ahol madarakat, halakat árultak, s hozzájuk szükséges termékeket. Persze nem mint manapság, amikor az ilyen boltokban több száz féle dolog kapható, akkor pl. haleledelből volt 5-féle és pont.

Az én akváriumom 120 literes volt, sikerült egészen 4 éven keresztül fenntartani, különösebb baj nélkül. Persze baleset mindig akad, de a kevés halam 90 %-a megmaradt egészségben. Emberi hiba miatt szinte nem volt haláleset, bár sajnos ez is megesett.

Aztán szereztem még egy kis akváriumot 2 afrikai minibékával. Ezek vízibékák, azaz normál akvárium kell nekik, nem kevert vízes-száraz lakóhely.

A nagy akváriumom betört 1980 elején, a halakat sikerült kimenteni időben. Aztán amikor kimentünk Kubába, persze fel kellett az egészet számolni, elajándékoztam az akvárium tartalmát, a békás kis akvárium pedig anyai nagyszüleimhez került. A békák 1982-ig éltek.

Aztán megpróbáltam 1995-ben újra akváriumkodni. Az eredmény: totális kudarc, minden halam meghalt pár hét alatt. Biztosan én hibáztam, de lehet, csak balszerencse, mindenesetre valami halkór alakult ki az akváriumban, s a vett gyógyszer se segített.

Csak a növények és a csigák maradtak életben. Ezeket kidobtam, persze nem a szemétbe, hanem egy közeli tóba.

A hobbi kisállatosok miatt furcsa dolgok történnek. Ismeretlen fajok jelennek meg a természetben. Az egyik nevezetes eset a hullámos papagáj megjelenése Észak-Amerikában. A hullámos papagáj ugyanis eredetileg egy csak Észak-Ausztráliában létezett faj, mely azonban igénytelensége és kis helyigénye miatt az egész világon népszerű lett a hobbi-madarasok körében. S persze mindig akad nem jóhiszemű, gondatlan hobbista, aki megunja az állatokat, majd azokat kidobja, szabadon engedi. Ez persze a madár halálát jelenti szinte mindig, hiszen az nincs hozzászokva se a környezethez, se az éghajlathoz. Igenám, de Floridában az éghajlat jó ennek a madárfajnak, s a környezet se túl problémás. Az eredmény: ma már Floridában is létezik ez a madárfaj vadon élve.

A halhalál rossz emléke miatt azóta se merek próbálkozni. Szeretem az állatokat, nagyon elszomorít a háziálat halála, akkor is, ha "csak" egy hal. A kutyák és a macskák mellett inkább madarakkal kezdtem foglalkozni. Itt is meghalt egy madaram, de ez tényleg valami egyéni betegsége lehetett, nem emberi hiba.

Annak idején a fő ok, hogy abbahagyjam a pszichológia szakot ez volt. Ugyanis a 80-as években még az volt a konszenzus, hogy a pszichológusnak szükségesek a beható orvosi ismeretek. Ami azt jelentette: anatómia és fiziológia tantárgy, mint az orvoshallgatóknál, az utóbbi pedig azt: állatok élve boncolása. Egyszer részt vettem ilyenben, egész életre elég volt, s többet nem kértem belőle. Nekem az állat az házikedvenc, nem laboratóriumi eszköz. S még ha egyes esetekben ez szükséges is lehet, én személyesen inkább kimaradnék belőle. Abba is hagytam az egész szakot. (Ma már nincs ilyen gond, a mai felfogás szerint a pszichológus inkább bölcsész, mintsem orvos, így nincsenek ezek a tárgyak.)

Persze lehet azt mondani, hogy ez képmutatás, hiszen szedek gyógyszert, márpedig a gyógyszeripari kísérletekben megölnek állatokat. De én nem ítélem el a kísérletezőket. Csak én magam nem szeretnék részt venni benne.

Viszont arra jutottam, lehet ezt a hobbit űzni víz, sőt állat nélkül is. El is neveztem ezt vegetáriánus terráriumnak.

A napokban csináltam meg, azaz kezdtem csinálni. A legszebb szerintem a zárt ököszisztéma, azaz sose kell cserélni semmit benne. S légmentességgel a legjobb. Végülis a Föld bolygó is ilyen, csak a méret nagyobb, a Föld atmoszférája is zárt, kevés az űr felé a kipárolgás - ez szimulálható úgy, hogy lezárjuk állandóra a terráriumot, csak hetente párszor engedünk be levegőt negyedórára. Ha a rendszer tökéletes, víz se kell, hiszen a növények párolgása bent marad a rendszerben, az aztán felülről, szinte esőként visszahull a talajra, a levegő meg adott, hiszen ezt megtermelik a növények.

Igyekeztem a profi módszereket utánozni: azaz kavicsréteg, elválasztóréteg, aktív szén, talaj. A talaj kókuszhéjjal kevert föld. S kevés növény, mely kifejezetten kedveli a zártságot. Persze lehet aztán dísziteni, de én nem szeretem a különféle mesterséges terrárium-dekorációkat, a legszebb pár kavics, esetleg fadarab.

Persze eleinte locsolni kell, míg a rendszer be nem áll. Itt ellestem azt a profi módszert, hogy benzinkúton vett ionizált vizet kell használni, sose csapvizet, mert a csapvízben lévő klórral nem képes megküzdeni egy zárt akvárium/terrárium rendszere.

Egy dolog persze mindenképpen kell: a fény. Nem jó az ablak, mert a fény túl erős, a növények simán megfőnek délben. Az ideális a szoba belseje, lámpával. A legjobbak a speciális terrárium-lámpák, de az olcsó megoldás is megteszi: normál szobalámpa.

A gond persze a hulladék, hiszen mindenképpen lesz rothadás. Erre az egyik megoldás a tisztítás. De akkor a rendszer már nem zárt. A legjobb olyan pici állat beszerzése, mely megeszi a hulladékot. Erre a legjobb a szárazföldi törpe ászka, ez egy 1-2 mm-es kis rák, mely mindenhol megvan, ahol talaj van növényekkel. Amikor valahol a talajon van egy nagy nedves kő, s ezt megfordítjuk, jellemzően ilyenek lesznek ott, kicsit olyan, mint a pincebogár, de nála is kisebb. Ezek a kis rákok minden szerves hulladékot megesznek, viszont nem bántják az élő növényeket. 2 évig élnek, de terráriumban 5 évig is, hiszen ott nincsenek ellenségeik, s ha a körülmények jók, szaporodnak is - elegendő a kezdeti pillanatban betenni pár darabot, s el is lehet felejteni őket.

Még nem mondtam le valami látható állatról. Ami szóba jöhet: a csiga vagy valamilyen szárazföldi minibéka, de egyelőre nem akarom ezt, nem szeretnék megint halott állatot látni.

Mint látható, az eredmény messze van a profitól, a fő hiba a nem megfelelő elválasztóháló-használat. Most hagyom így, s ha elkezd penészedni, akkor újrarendezem 3 hónap múlva. De szeretném elkerülni, mert ez a kis ászkarákok kidobását jelentené, persze nem a szemétbe kerülnének, hanem a természetbe, de akkor is.

a feliratok angolok, mert akinek készült, az más nyelven nem ért

Azóta lett egy kis változtatás: kis átrendezés, s profi UVB-lámpa hozzáadása:

Miért jó ilyet csinálni? Alapvetően ez világépítés, s a természettől elidegenedett természetszerető ember lelki gyógyszere.

1998-ban pár hónapig biztonsági őr voltam. Helyileg ez a budapesti EMKE irodaház volt egyébként. Aztán sikerült elhelyezkednem egy bankban, de onnan kirúgtak a próbaidő utolsó napján. Így ismét kerestem biztonsági őri állást.

Volt egy hirdetés: idegen nyelven beszélő biztonsági őr kell, órabér 300-450 Ft, azonnali felvétel. Ez jónak számított, akkoriban 180-220 Ft között mozgott az órabér az iparágban.

Elmentem, azonnal felvettek. Elém tették a szerződést, persze időm se volt elolvasni, aláírtam. Mondták másnap jelenjek meg itt és itt, ott lesz az objektum (talán a Microsoft budapesti irodaháza volt, nem emlékszem már), most meg menjek és vegyem át az "egyenruhát", ami meghatározott színű nadrág, nyakkendő és zakó volt, a többi az én dolgom (ing, cipő). Megyek is, közben belenézek  a szerződésbe, az áll benne, hogy 180 Ft órabér, majd 6 hónap próbaidő után 280 Ft. (Eleve milyen "próbaidő" vállalkozók között, hiszen akkoriban minden biztonsági őr jogilag vállalkozó volt?)

Mentem, csak nem a ruhát átvenni, hanem ki az épületből.

Aztán pár napig még hívogattak, hogy peres eljárás indul ellenem, mert szerződést szegtem. Mondtam "leszarom", ők meg, hogy akkor indul a per. Ebben maradtunk, azóta is várom a meghívót a bíróságra.

A múlt héten volt az argentín elnökválasztás első fordulója, s vele együtt a parlamenti választás.

Argentína utóbbi 80 évében tulajdonképpen kétféle kormányzat volt: vagy katonai diktatúra vagy perónista civil kormény, ezek váltogatják egymást.

A perónizmus sajátos argentín jelenség, valami olyasmi, mint ami a magyar népi mozgalom volt a Horthy-korszakban, csak ez Argentínában hatalomra is tudott jutni. Alaptétele, hogy nem fogadja el se a baloldali, se a jobboldali eszmét, erősen nacionalista és szekularista. Három fő elve: társadalmi igazság, gazdasági függetlenség, nemzeti függetlenség. Elutasítja mind a jobboldalt (a liberalizmust), mind a baloldalt (a kommunizmust), helyettük szuverenista-populista irányt akar.

Amióta létezik perónizmus - ez hivatalosan 1946, amikor Juan Perón először nyert elnökválasztást -, Argentínában a szabad választások 80 %-át a perónisták nyerték meg. Annak ellenére, hogy Perón 1974-es halála után a mozgalom szétesett egy balos és egy jobbos szárnyra, s mind a kettő fegyveres harcot is folytatott egy időben.

Ez máig így van, mármint megosztottság. A mostani választáson így 3 fő erő indult.

A perónista baloldal a parlamenti szavazatok 39 %-ával megszerezte a parlamenti mandátumok 45 %-át, az elnökjelölt Sergio Massa első helyezett lett, a szavazatok 37 %-ával. A perónista baloldal most Unión por la Patria (Szövetség a Hazáért) néven fut, ez egy baloldali nacionalista párt (Latin-Amerikában ez nem furcsa, a baloldal jellemzően nacionalista), kb. mint egy nyugati szocdem párt, progresszívista jellemzőkkel, de erős nacionalizmussal és katolicizmussal, ez utóbbi alatt természetesen a jelenlegi római pápa reformista eszméit értve.

A perónista jobboldal a parlamenti szavazatok 27 %-ával megszerezte a parlamenti mandátumok 24 %-át, az elnökjelölt Patricia Bullrich harmadik helyezett lett, a szavazatok 24 %-ával, azaz kiesett a második fordulóból. A perónista jobboldal most Juntos por el Cambio (Együtt a Változásért) néven fut, ez egy középjobb párt, kb. mint egy nyugati kereszténydemokrata, konzervatív párt, alapvetően gadaságilag liberális, egyébként liberális-konzervatív, kevésbé nacionalista, mint a baloldal, közelebb áll a középjobb nyugati pártokhoz, mint a perónista baloldal a középbal nyugati pártokhoz.

A meglepetés most egy nyíltan nem perónista párt, neve La Libertad Avanza (A Szabadság Halad), a parlamenti szavazatok 27 %-ával megszerezte a parlamenti mandátumok 27 %-át, az elnökjelölt Javier Milei második helyezett lett, a szavazatok 30 %-ával, azaz ő lesz a második forsulóban az egyik résztvevő.

Úgy néz ki, az argentín választók megunták a hagyományos politikát, így kaphatott esélyt egy olyan ember, akinek programja teljesen szokatlan latin-amerikai viszonylatban. Egyrészt antiklerikális, a jelenlegi római pápát többek közt a gonosz birodalma elmebajos képviselőjének nevezte, ami azért egy létező álláspont az antiferencista tradicionalista katolikusok között, de Milei ezt nem keresztény hívőként mondja, hanem pont ellenkezőleg: szerinte a római pápával a fő baj, hogy kommunista. Milei kijelentette, hogy bár identitásban katolikusnak tekinti magát - alkotmánya szerint Argentína katolikus ország -, a judaizmus értékeit közelebbnek érzi magához (Milei olasz származású, semmi köze származásilag a zsidósághoz).

Identitáspolitikában egyébként nem homofób, bár a genderizmust ellenzi, de azt is liberális alapon: azaz magánügy, az állam ne foglalkozzon ezzel.

Tulajdonképpen ez egyetlen dolog, amiben osztja a konzervatív identitáspolitikát az az emberölés kérdése: ellenzi mind az abortuszt, mind az eutanáziát, ezeket gyilkosságnak tekinti.

A gazdaságpolitikai elképzelései még sajátosabbak: gyakorlatilag anarchokapitalista, az államot minimálisra akarja csökkenteni, meg akarja szüntetni az argentín jegybankot, be akarja vezatni az USA-dollárt hivatalos pénznemként. Emellett mindent piacosítani szeretne, elenzi nem csak a kommunizmust, de bármilyen akár mérsékelt szociáldemokrata irányt is.

Külpolitikában abszolút USA-párti, kiléptetné Argentínát a BRICS-ből. Ebben teljesen osztja a nyugati konszenzust: ellenséges mind Oroszországgal, mind Kínával szemben.

Ez utóbbi talán a legsajátosabb: ilyen programmal bekerülni az elnökválaztás mésodik fordulójába Argentínában szinte hihetetlen fordulat. Ez azt jelenti: az argentínok tényleg nagyon el vannak keseredve.

Ráadásul abszolút esélyes a győzelemre: tegnapelőtti hír, hogy a jobboldali perónisták felszólították szavazóikat, szavazzanak a november 19-i második fordulóban Mileire!

Bizarr fejlemény lehet ebből: anarchokapitalista kísérlet Latin-Amerikában!

A magyar médiák megint nem igazán értik mi van. Ahogy ez a brazil Bolsonaro esetében is volt, Milei pedig bizony radikálisabb Bolsonarónál, s persze nevezhető ugyan rendszerkritikusnak, populistának, meg szélsőjobbnak, de egyáltalán nem abban az értelemben az, ahogy ez a magyar újságírók szóhasználatában szokás.

Az újabb izraeli-palesztín háború kapcsán megint megjelent a két zsidó szélsőség.

Az átlagmagyarnak meglepetés, hogy két szélsőség van, mert ő csak egyet szokott ismerni: a mindenhol nácikat látó zsidó szélsőségest, aki szerint Izraelnek joga van mindenre, míg mindenki másnak meg semmire. Hiszen Magyarországon ez a ballib szellemiség egyik sajátos alkotóeleme.

Persze ez is megjelent most. Aki teljesen komolyan nyilatkozik, hosszú történelmi ívet vonva a keresztény antijudaizmustól a Hamaszig, mely szerint az egész világ a zsidók gyűlölete körül forog, s mindenki antiszemita, az is, aki esetleg nem az, mert az is az tudatalatt.

Ami meglepetés: megjelent a másik szélsőség is. Nyugaton ez persze régi jelenség: a zsidó aktivista, aki palesztín zászlót lengetve követeli kb. Izrael megsemmisítését.

A Partizán igen bátor. Már kapott csúnya kritikát is emiatt, de tény: meg merték jeleníteni ennek a típusnak az immár Magyarországon is megjelent példányát.

A magyar zsidó lány, az ex-cionista Hanna olyan szankciókat követel Izrael ellen, amik manapság Oroszország ellen mennek. A műsorban szintén szereplő, Magyarországon élő palesztín menekült csaj sokkal mérsékeltebben szólal meg Izraelről, mint Hanna!

Nekem az ilyesmi baromira nem tetszik. Azt érzem, mint ami a már szerencsésen haldokló Határátkelő blogon zajlott éveken keresztül: amikor nyugatra kiment magyarok láthatóan nem találták meg ott számításukat, s ezt azzal kompenzálják, hogy éjjel-nappal Magyarország ellen küzdenek a neten, lásd "letagadom, hogy magyar vagyok, mert zorbánfasiszta mucsaizmus tombol volt hazámban". Ugyanezt érzem Hannánál: kiment Izraelbe lelkesen, nem tetszett neki, visszajött, s most átállt az ellenoldalra, a csajnak néha szabályosan remeg a hangja, érezhető mennyire személyes nála mindez. Nagyon mérges Izraelre, hogy az nem bizonyult annak a földi paradicsomnak, amire ő számított!

S nem mondom, hogy minden szava hazugság lenne, mert pl. elmond jogos kritikákat - lásd, a palesztínok másodrendű emberek Izraelben, az állam mindegyikükre a priori terroristaként tekint, stb. -, dehát mindez egyáltalán nem indokolja ezt a személyes, teljesen abszurd érzelmet.

Most vasárnap lesznek az önkormányzati választások Bulgáriában. A hangulat általános unalom, tulajdonképpen az egész senkit se érdekel. Eleve alig lehet észlelni a kampányt, gyakorlatilag nincs.

A két fő politikai erő, Bojko Boriszov GERB-je és az annak leváltására létrejött PP kiegyeztek egymással gyakorlatilag mindenben, együtt kormányoznak, mindez az amerikai követség bölcs útmutatásai alapján. S azóta csatlakozott hozzájuk a török párt is. Ez a három párt minden lényegesben egyetért, így harc sincs.

Még 1 éve is az volt a PP szövege, hogy Boriszov korrupt maffiózó diktátor, mára kiderült róla, hogy euroatlantista demokrata, s immár minden korrupciós vád alól fel lett mentve. Még az alól is, amiről pedig mindenki tudja, hogy tény: másfélmillió eurós barcelonai háza ügyében éppen a napokban lett megszüntetve a vizsgálat, "kiderült" nem csak az, hogy nem történt semmi visszaélés, de az is, hogy a ház nem is az övé.

Persze nem meglepetés. A "korrupt" szó jelentése euroatlantistául "nem fogad szót nekünk", a "diktátor" meg azt jelenti: "nagyon nem fogad szót nekünk". Dehát Boriszov tisztelegve szót fogadott, szóval nem lehet korrupt diktátor!

A bolgár önkormányzati rendszer a magyarhoz képes szinte átláthatatlanul bonyolult. Az ország területe fel van osztva 265 "községre", ez a neve, ez magyarul azonban inkább "járás", ezért a továbbiakban így fogom nevezni.

Önkormányzati képviselők csak járási szinten vannak, listásan választhatók.

Polgármesterből viszont több szint is van:

• minden járásnak van polgármestere, aki automatikusan polgármestere a járás székhelyének is, erre szavaz a járás minden lakosa,
• minden járásban a járásszékhelyen kívüli településeknek van saját polgármestere is, kisebb jogultsággal, mint a járás polgármesterének, ezekre csak az adott települések lakosai szavaznak,
• ha egy adott településnek van valamilyen elkülönült része, annak van "polgármesteri képviselője", még kisebb jogosultsággal, erre megint csak a helyiek szavaznak,
• 3 járásban (Plovdiv, Szófia, Várna) vannak kerületek is, itt van "kerületi polgármester" is.

Attól függően, hogy valaki hol él, szavazhat 2-5 szavazáson.

Persze, mint Magyarországon, politikai jelentősége csak a nagyvárosoknak van, kisebb helyeken a jelölt személye mindennél fontosabb.

De immár a politikai jelentőség is lecsökkent, hiszen a 2 legnagyobb erő együtt kormányoz.

Szófia persze így is fontos hely. Itt él Bulgária lakosságának negyede. Láthatóan Amerika ezt is elintézte: a GERB direkt egy népszerűtlen jelöltet indított Szófiában, egy tv-s újságírót, átlátszó az egész: hogy könnyen nyerhessen a PP jelöltje. Olyan szinten népszerűtlen a GERB jelöltje, hogy a GERB szavazótáborának egy része elindított egy független jelöltet is.

Az egykor hatalmas, ma már csak kispárt bolgár szocialistáknak volt annyi eszük, hogy nem indítottak jelöltet, hanem beálltak egy független baloldali jelölt mögé. Aki a jelenlegi számítások szerint még arra is esélyes, hogy második helyezett legyen. Azaz a PP embere csak a második fordulóban fog nyerni, a felmérések most első helyet jósolnak neki, de csak 28 %-ot a biztos választók közül, márpedig 50 % kell az első fordulós győzelemhez.

Szófia a legeuroatlantistább város Bulgáriában, szóval kizárható a balos független nő győzelme, mert még az ő mérsékelt rendszerkritikussága is oroszpárti komcsivá teszi őt az euroatlantista többség szemében. S természetesen ez még inkább elmondható a szélsőjobbnak mondott Vazrazsdane jelöltjéről, aki teljesen esélytelen, 5 %-ot és negyedik helyet jósolnak neki.

A bolgár neten terjed a felhívás: listásan szavazzunk a Vazrazsdane pártlistájára, de polgármesterként a balos független jelöltre. Magyar szemmel furcsán hangzik, kb. mintha azt mondaná valaki, szavazzunk a Mi Hazánkra listán, de egyéniben Jámbor Andrásra (persze a párhuzam nem teljesen áll), de bolgár kontextusban ez teljesen logikusan hangzik.

A csukcsok voltak a Szovjetrunióban a "mucsai" megfelelője. Míg a kaukázusi a bűnözőt, csalót jelentette, addig az északi népek a primitívséget, s közülük is a csukcsok voltak a fő példa.

Az északi népek Oroszországban kb. azok, mint az indiánok Amerikában.

Az alapvicc szerint amikor egy csukcs felvételét kéri a Szovjet Írószövetségbe, majd kiderül egyetlen orosz írót vagy könyvet se ismer, végül megkérdezik tőle "csukcs, te tudsz egyáltalán olvasni?", mire ő "író vagyok, nem olvasó".

Csukotka - a csukcsok hazája - hatalmas terület, 700 ezer km2, de alig 50 ezer lakos. Szubarktikus éghajlat, a tél 10 hónaoig tart, alig van növényzet. Az emberek hagyományosan tengeri halászatból és vadászatból élnek meg, rozmárokra és bálnákra vadásznak, valamint rénszarvasokat nevelnek. Ma Oroszországban a rozmár és a bálna védett állat, vadászatuk tilos, egyedül a csukcsok számára engedélyezett a vadászat, nekik is kizárólag hagyományos eszközökkel.

A terület formálisan Oriszország része a XIX. sz. elejétől, a valóságban az orosz hatalom teljesen jelképes volt a távolság, a rendes közlekedés hiánya miatt. Még a szovjet hatalom is jelképes maradt: voltak persze vicces dolgok, mint rénszarvasnevelő és bálnavadász termelőszövetkezet, meg Lenin-képek kiakasztása, de mindez nemigen változtatott a viszonyokon. A kevés kiküldött csinovnyik örült, ha életben maradt, nemigen volt semmilyen lehetőség a terület tényleges irányítására.

A sámánista csukcsok egyébként pont azt tették a Lenin-képekkel és a vörös csillaggal, mint a XIX. század során a keresztény misszionáriusok áltak adott ikonokkal és keresztekkel: elhelyezték őket a sámánista jelképek mellé, hogy akkor ezentúl őket, a messzi, meleg éghajlatról érkezett furcsa orosz emberek totemjeit is tisztelik majd imáik során.

A propaganda sikertelenségét jelzi egy 1961-es vicces eset, állítólag valós sztori. A kommunista szervezők büszkén mesélik a csukcsoknak 1961-ben, hogy Gagarin az űrben járt, íme milyen hatalmas a szovjet tudomány. Mire a csukcsok válaszolnak "persze örülünk, hogy ti oroszok is eljutottatok az űrbe, de a mi sámánjaink heti rendszerességgel utaznak az űrbe, sok idegen bolygón is jártak, mindez évezredek óta, szóval számunkra ez azért nem akkora szenzáció".

Rendes állami hatalom csak a XX. sz. 50-es éveiben lett a környéken, amikor megépült a Szovjet Haditengerészet helyi támaszpontja a Bering-tenger partján, Anadirban (ez Csukotka fővárosa) és megnyílt az Anadiri Repülőtér. A távolságot érzékelteti az a tény, hogy Moszkvából Anadirba a repülési idő ugyanannyi, mint Moszkvából New Yorkba, kb. 9 óra. A helyi időzóna Moszkva +9 óra, ez a legkeletibb időzóna Oroszországban a 11 időzóna közül.

Valójában Csukotka Oroszország egyetlen része, mely részben a nyugati féltekén van - Csukotka legnagyobb része, a Csukcs-félsziget a nyugati féltekén található.

Ami igaz Amerikára a fehérek és az indiánok találkozására az itt is sokban igaz, az eltérés, hogy az oroszok sose irtották a helyieket, földjeiket nem vették el, ennek értelme se lett volna, hiszen föld így is túl sok volt. Az orosz kolonizáció betelepülést jelentett. Itt teljesen külön, azaz a kevés város orosz, a falvak meg csukcsok.

A csukcs kultúra lassú eltűnése itt teljesen az orosz élelmiszerek bejövetele miatt indult be. Első ok természetesen a vodka - az eszkimókkal rokon csukcsok nem bírják az alkoholt, viszont imádják, Csukotkában ma az alkoholfogyasztés az orosz átlag másfélszerese, az alkoholisták aránya 10-szeres az orosz átlaghoz képest. Nagyobb baj, hogy a csukcsok elfelejtették a hagyományos étkezést, az ottani éghajlathoz feltétlenül szükséges a különböző mohák, gyógynövények ismerete, ez védte meg őket a hosszú telek alatt. Most viszont mindenki inkább cukrot, csokoládét, kávét, dohányt vesz, ezt fogyasztja. A legnagyobb baj pedig a tea elterjedése, ez teljesen kiszorított minden helyi gyógyitalt, viszont nem helyettesíti azok hatását. Az eredmény: arányosan itt a legtöbb beteg ember Oroszországban, Ami maradt a hagyományból az a nyers hal-, rozmár-, bálnahús fogyasztása, ez is ma már erősen sózva az elérhető olcsó só miatt.

Mára a nyelv is kezd eltűnni. A csukcsok fele orosz anyanyelvű, a fiatalok a csukcs nyelvet alig ismerik, még értik, de aktívan már nem képesek használni.

Csukotka keleti része pár kilométerre van az USA-tól. Kölcsönös megállapodás van a két ország között, mely máig működik: a csukotkai csukcsok vízummentesen utazhatnak az USA-ba, amennyiben rokonaik vannak Alaszkában, ahogy az alaszkai eszkimók is vízummentesen látogathatják csukotkai rokonaikat, évente legfeljebb 90 napra, s csak meghatározott belépési pontokat használva. Vízum helyett az így utazóknak csak jelezniük kell előre utazásukat, más engedély nem szükséges. Ez az egyik a kevés kivételek közül az egyébként szigorú amerikai vízumpolitikában.