A fősodrú elképzelés szerint az indo-euróőai nyelvek őshazája a Fekete-tenger északnyugati partvidékétől a Kaszpi-tenger északkeleti partvidékéig terjedő terület, a nyelv beszélői itt éltek az i. e. 4. évezredig, majd innen indultak ki azok a migrációk, melyek hatására ma az emberiség majdnem fele valamely indo-európai nyelvcsaládbeli nyelvet beszéli anyanyelvként.
a legtöbbek által elfogadott leszármazási táblázat (csilaggal a kihalt ágak)
Az egyes ágak mai nagysága teljesen eltérő. Az indo-árja ág a legnagyobb, 1 milliárd feletti anyanyelvi beszélővel, az itáliai ág 900 millió, a germán ág 500 mllliós, a szláv 250 milliós. A legkisebb az illír, az örmény, s a balti ág 4-5 millióval, s utolsó pedig a kelta ág, ma 1 millió alatti anyanyelvi beszélővel.
Mint látható a balkáni ág az i. e. 5-3. évezredben vált ki. Ami érdekes: eddig a fő elmélet az volt, hogy az indo-európai migránsok kipusztították az eredeti lakosságot ott, ahová betelepültek, ez alól kevés kivétel volt pár hegyvidék, tehát csak a baszkok és egyes kaukázusi népek maradtak meg az eredeti lakosságból.
Az persze tény, hogy mint identitás csak a baszkok és pár kaukázusi nép maradt meg. De mára az derül ki: az eredeti lakosság nem lett kipusztítva szinte sehol. A migránsok nagyrészt üres területre jöttek, az eredeti lakosság közé, majd pedig, mivel sokkal többen voltak, lassan asszimilálták az őslakosokat.
A görögök esetében ennek írásos nyomai is voltak, ott már pár évtizede megdőlt a kipusztítás elmélet. Ő ógörögök külön elnevezést is használtak az őslakosokra: pelazgok.
A modern genetikai adatok most a trákok esetében is ezt igazolják. Amikor először megjelentek a Balkánon, elsősorban a mai északkelet-Bulgáriában, keveredtek a helyi lakossággal, tulajdonképpen így lettek "trákok". A G-haplocsoporttal azonosítják ezt a népességet, ennek aránya a mai Bulgáriában 5 %. Magyarországon pedig az arány 3 %.
Legnagyobb sajnálatomra, el kell mondanom, saját genetikai vizsgálatom szerint én nem tartozom a G-csoporthoz, ilyen vonal pontosan 0 % van bennem.
Akár az is lehetne a címe: "Miért népszerűtlenek az autisták?". Mert ez majdnem csupa olyan dolog, amit egy autista sose ejtene ki a száját, s ha ki is ejtene - mert azt olvasta, ilyeneket jó mondani -, akkor is úgy tenné meg, hogy abban köszönet nem lenne.
Íme a mondatok a cikk szerint:
Na most ezek közül 8 mondatot csak kényszer alatt mondana ki az autista:
Örülök, hogy végre megismerhetlek/találkozunk! - Miért nem mondaná? Mert ezt mesterkélt és szinte sose igaz udvariassági fordulatnak hiszi.
Észrevettem/hallottam, hogy milyen jó vagy ebben. Lenyűgöz az, hogy… - Miért nem mondaná? Ugyanaz, ez mesterkélt és szinte sose igaz udvariassági fordulat.
Nagyon tetszik a ruhád/hajad/táskád… (itt mondhatsz bármit, amivel megdicséred) - Miért nem mondaná? Ez pont ugyanaz, mint az előző eset csak objektívizálva. Autista ilyet csak legközelebbi ismerősnek mondani és neki is csak akkor, ha tényleg így gpndolja ezt.
Tényleg? Ez nagyon érdekes! - Miért nem mondaná? Mert ha a tartalom őszinte is, a forma mesterkélt.
Teljesen egyetértek! - Miért nem mondaná? Mint az előbbi: az "egyetértek" az igazmondó alak, a "teljesen egyetértek" már hamiskás, sokszor egyenesen szarkazmusnak hat.
Neked mi a véleményed arról, hogy…? (mondj olyat, ami témába vág, és szívesen beszél róla a másik, de kerüld a kényes témákat) - Miért nem mondaná? Mert ez egy érzelmi trükk, aljasság. Az autista utálja az aljasságot.
Mesélj még erről! - Miért nem mondaná? Mint az előző, mert ha érdekel a téma, akkor ezt nem így fejeznénk ki.
Teljesen átérzem a helyzetedet. - Miért nem mondaná? Mert nem igaz. Sose senki se képes más helyzetét teljesen átérezni, ez képtelenség, így ilyennek a kimndása a másik ember lenézése, nem más, mint a "gyertek máskor is bármikor" a vendégség végén.
Alapvetően az autizmus legfőbb jellemzője a korlátozott társadalmi kommunikációs készség. Az autizmusról számtalan hamis kép létezik a nem-autista nem-szakemberek körében: egyrészt azt hiszik, az autisták szuperintelligens magányos emberek, másrészt félhülye tömeggyilkos idegbetegek, pedig egyáltalán nem igaz egyik se.
Itt is erről van szó: egyes bevett társadalmi normák másképp felfogása. Az egészséges embereknek az a viszonya egyes magatartásokhoz, hogy ezeket nem szabad komolyan venni, ezek csak amolyan szokások. Lásd, ahogy szokás utcán ruhát viselni akkor is, amikor a nagy meleg meztelenséget indokolna, meg akkor se fingunk mások előtt, ha nagyon kell, miközben a fingás egy teljesen természetes dolog, vagy hogy agyon kell dicsérni a vendéglátó ételét, akkor is, ha az nem is érdemelne kiemelt dicséretet.
Élés határvonal nincs egyébként. Az átlag autista is tesz dolgokat csak szokásból, irracionálisan. Csak a nagyon durva fokú ateisták nem tesznek semmit racionális ok nélkül. S a másik vég is ilyen: még egy teljesen a közszokásokba beágyazott egészséges ember se teljesen rabja a társadalmi szokásoknak.
A határvonal ott van, hogy az autista a szürke zóna egyik végéhez közelít, míg az egészséges ember a másikhoz. Az egészséges ember nem érzi, hogy egyes udvariasnak számító magatartásokat, mondatokat komolyan kellene gondolni, ő abban hisz, a társadalom normái szerint ezek a normális együttélés részei. Miközben az autista számára kellemetlen lenne ezeket a normákat használni, mert ő ezeket komolyan veszi.
Az autista csak akkor akarja az ebédet "nagyon finomnak" minősíteni, ha az szerinte tényleg az, míg az egészséges ember abban hisz, hogy a "nagyon finom" jelentése nem "nagyon finom", hanem az, hogy "köszönöm, hogy meghívtál ebédre".
Egészséges ember ezt könnyedén átérezheti. Mégpedig kultúrsokk révén. Ez azt jelenti: egy x kultúrában szocializálódott ember átköltözik olyan y kulturális környezetbe, ahol egyszerűen nagyon más az össztársadalmi konszenzus abban, mi a "szokás".
Németországba költözött amerikaitól hallottam, hosszú ideig kellett szokni: nem szabad "csevegni", mert a németek vagy furcsán néznek, vagy - s ez a rosszabb - komolyan veszik. Amerikában pl. a "hogy vagy?" egy tartalmatlan köszöntés, nem valódi kérdés, a szabványos válasz rá az, hogy "hogy vagy?". Németországi amerikai mondta, a németek vagy szemtelen tolakodásnak vették a kérdést, azaz kb. "mi közöd hozzá hogy vagyok???", vagy komolyan vették, s leálltak hosszú percekig magyarázni hogy vannak.
Az autizmus kb. ugyanez, csak nagyobb mértékben. Az autista tehát a legrosszabbul olyan közösségben érzi magát, ahol sok az "értelmetlen" szokás. De neki alapvetően az emberi társadalom mint olyan okoz "kultúrsokkot".
Az autisták egyébként 2 módon szokták a helyzetet kezelni:
megpróbálják megtanulni mikor szokás egy adott dolgot tenni, szinte tanulják a "normális" viselkedést utánozni: ennek a kockázata azonban nagy, mert mivel továbbra se érzik át a szokást, csak gépiesen másolnak, sokszor akkor is csinálják, amikor éppenséggel éppen nem kellene,
beletörődnek az "udvariatlan, kellemetlen, antiszociális nagyképű alak" képbe.
Mint magam is autista, jól szoktam szórakozni az ilyen kultúrsokkos élményeken. Hiszen a mi szempontunkból itt arról van szó: az egyik értelmetlen szokáshoz szokott ember döbbenten áll a másik értelmetlen szokást alkalmazó közösséghez és viszont. Hát nem lenne egyszerűbb legalább egyeztetni írásban az értelmetlent, ha már nem lehet beszüntetni?
Az egyik legtipikusabb demagóg érv műsorba emelve:
Leginkább a nyugati rendszer legitimálására használatos: a rendszer jó, hiszen magasabb az életszínvonal.
Korábban ennek radikális alakja volt: az emberek Kubából úsznak át az USA-ba és nem fordítva, szóval aki kritizálja az USA rendszerét, az hülye.
Ennek verziója az a liberális dogma is, miszerint "mindenki annyit ér, amennyije van" - pénzügyileg ez nyilván igaz, dehát pénzügyileg véve ez egy közhely - kb. azt jelenti: "akinek sok pénze van, az gazdag" -, viszont másként való alkalmazása abszurd.
Gyakori ballib érv, hogy Magyarországon pártállam van, s nem számít, hogy van választás és több párt, mert egyes kommunista diktatúrákban is így volt ez.
A csúsztatás jelentős. Ugyanis nem akkor van többpártrendszer egy országban, amikor ott több párt működik. Hanem csakis akkor, ha a több párt versenyzik is egymással a hatalomért, legalább formálisan.
Tény: valóban voltak kommunista országok, ahol létezett több párt:
a kommunista Csehszlovákiában 5 párt működött,
az NDK-ban szintén 5 párt működött,
a kommunista Lengyelországban 3 párt működött,
a kommunista Bulgáriában 2 párt működött.
S a ma magát kommunistának tekinti 5 országból is így van ez 2-ben ma is:
Észak-Koreában 3 párt működik,
Kínában 9 párt működik
Viszont az egyes pártok között nincs verseny. Az egyes pártok nem is indulnak választáson, a kommunista párt sem indul!
A Magyarországon is így volt ez: az 1947 választás után először 1990-ben volt olyan parlamenti választás, melyen pártok indultak, a 2 dátum között csak egy szervezet, a Hazafias Népfront (neve 1954-ig: Magyar Függetlenségi Népfront) indíthatott jelölteket.
Azaz - minden népszerű tévhittel ellentétben - Kádár MSZMP-je nem indult soha választáson!
Bulgáriában a helyzet teljesen azonos volt: bár 2 párt működött, 1947-1990 között csak a Hazafias Frontnak lehettek jelöltjei. A 2 párt között előre el voltak osztva a mandátumok. Az utolsó kommunista "választáson" 1986-ban a Bolgár Kommunista Párt kapta a mandátumok 69 %-át, 25 %-ot kapott a Bolgár Földműves Népi Szövetség, s még 6 % független jelölt is volt.
A peresztrojka jegyében bevezett reform se okozott gondot: már lehetett minden választókerületben 2 jelölt közül választan, szemben a korábbi gyakorlattal, ahol mindenhol 1 jelölt volt.
Hogyan oldotta meg a rendszer, hogy az előre rögzített arányok megmaradjanak? Nagyon egyszerűen: minden választókerületben 2 azonos jelölt indult, azaz ahol pl. független jelölt volt, ott annak "vetélytársa" is független volt, ahol meg BKP- vagy BFNSZ-jelölt, ott is azonos identitású volt a másik. Így bárkire is szavazott a választó, maradt az arány.
Persze az egész eleve egy színjáték volt: a parlament csak ünnepi üléseket tartott évente 5-6 napig, melyeken beszédek hallgatása mellett megszavaztak mindent egyhangúan, amit az Államtanács - a magyar Elnöki Tanács bolgár verziója - előterjesztett. Tulajdonképpen számomra máig nem világos minek kellett ezt az egészet eljátszani 5-évente.
A vicces időszak 1989 novembere és 1990 áprilisa között volt. Az 1986-os kamuválasztáson megválasztott parlament a rendszer bukása miatt hirtelen elvesztette feletteseit, nem tudott már működni a bevált rendszer. A képviselők mint a karámból kiszabadult, kiengedett bircák kezdtek el viselkedni. Mivel hirtelen nem volt aki egyértelmű utasításokat adjon mit csináljanak, elkezdtek állandóan ülésezni, s folyamatosan felszólalni. Különösen emlékszem egy képviselőre, aki néha másfél órás beszédeket tartott, abban előadva visszaemlékezéseit, hogy mekkora sérelmek érték őt a volt vezér, Todor Zsivkov részéről. Persze akkora nagy sérelmek nem igazán érhették, ha egyszer Zsivkov képviselői helyet biztosított neki.
Tulajdonképpen csak azért nem fulladt az egész közröhejbe, mert az Államtanácsban ott volt több ember is, aki részt vettek a Zsivkov elleni november 10-i puccsban, s ezek valahogy képesek voltak a szálakat irányítani.
Egy időben - úgy 20+ éve - magam is Wikipédia-szerkesztő voltam. Hosszú ideje kiléptem onnan, az egésznek semmi értelme. Azaz pontosabban, az eredeti angol verzió hasznos onlájn enciklopédia, sok adattal, bár ott is érdemes a dolgoknak máshol is utána nézni, de tény: ez hasznos legalábbis mint kiinduló forrás, leszámítva persze a kortárs liberalizmus által erősen fertőzött témákat.
Ami érdekes manapság az 2 jelenség: a különböző ideológiai táborok harca a cikkek felett, s egyes kistudású de magabiztos emberek szélmalomharca.
Ez utóbbi kifejezetten humoros. Emlékszem, 15 éve volt egy amerikai szerkesztő, aki pár hónapos magyartanulás után immár teljesen kompetensnek érezte magát a magyar nyelvet illetően, így több teljesen megalapozatlan rögeszméjét is beleírta cikkekbe. A legviccesebb: a magyar nyelv neve szerinte "magyarul", s ehhez hosszú ideig ragaszkodott is. Angol anyanyelvéből kiindulva jutott erre a következtetésre, hiszen "you speak Hungarian" az "beszélsz magyarul", szóval ez nyilván a nyelv neve a mondatban tárgyként. A srác nem volt egyébként hülye, végül azzal győztem meg, hogy ha ez tényleg így lenne, akkor a helyes alak "beszélsz magyarult" lenne, hiszen minden ilyen esetben kötelező a tárgyrag. Ez rádöbbentette: téved.
A különböző ideológiai táborok harca pedig érdekes, mert mutatja a közhangulatot. Ha valami iszonyatos marhaság képes többség által elfogadott tényként megjelenni, akkor az sokat elmond a többségről.
Nemrég tanulmányoztam az Ukrajnában uralkodó szélsőnacionalista őrjöngést a Wikipédián. Íme ennek egy sokatmondó példája: mikor alakult Oroszország és mikor alakult Ukrajna.
az ukrán Wikipédia szerint Ukrajna 882-ben alakult meg, míg Oroszország 1283-ban
Az ukrán verzió szerint az ukrán állam kezdete 882, majd ebből lett - szakadt ki? - 1283-ban az orosz állam. Többszörösen téves. Eleve még ha igaz is lenne ez a sajátos elmélet, hogy a Kijevi Rusz identitása ukrán, amihez képes az orosz identitás új valami, akkor is 1157 lenne a helyes dátum, ekkor alakult meg ugyanis a Moszkvai Nagyfejedelemség előállama, a Vlagyimir-Szuzdali Fejedelemség.
Az angol Wikipédiáig nem tudott eljutni ez a nevetséges verzió, bár próbálták, így ott valós adatok vannak:
882 - Ukrajna alapítása, Oroszországé pedig 879
Az angol Wikipédia a KIjevi Ruszt mind az orosz, mind az ukrán állam kezdetének tekinti - ez teljesen korrekt. Az oroszt csak azért adja 3 évvel korábbra, mert Kijev csak 882-ben lett az állam fővárosa, az állam pár évvel korábban Novgorodban alakult ki, majd lassan kiterjedt. Persze így is indokolatlan eltérő éveket megadni, de az a 3 éve hibahatár kategória.
Érdemes az orosz Wikipédiát is megnézni, lám, ott nincs hisztéria, Ukrajna nem szerepel mesterségesen kései dátummal:
882 - Ukrajna, 862- Oroszország
Az orosz Wikipédia egységesen 882-t írja alapításnak, azaz a KIjevi Rusz egyszerre része mindkét ország történelmének. A kis trükk csak annyi, hogy Oroszországnál szerepel a 862-es dátum is, ez az állam alapításának lehető legkorábbi dátuma, melyet csak legendák igazolnak, de a történelmi adatok nem.
A korrekt persze az lett volna, ha a 862-t oda írták volna Ukrajnához is. De ez a kis csúsztatás eltörpül a másikhoz képest.
A valós helyzet ez:
az orosz őskrónika szerint 862-ben két szláv és két finnugor törzs elhívják Rurikot, hogy uralkodjon felettük, ez a Rusz állam kezdete,
879-ben az állam már biztosan létezett Novgorod központtal, erre bizonyíték van,
Rusz terjeszkedik, délre, a főváros 882-től Kijev
a XII. században Rusz kezd részekre esni, a három legerősebb rész:
a Novgorodi Köztársaság, kezdete: 1136-ban, fővárosa: Novgorod (Moszkvától kb. 200 km-re északkeleti irányban)
a Vlagyimir-Szuzdali Nagyfejedelemség, kezdete: 1157-ben, főváros: Szuzdal (Moszkvától kb. 400 km-re északkeleti irányban)
a Galíciai-Volhíniai Fejedelemség, kezdete 1199-ben, főváros: Vlagyimir (csak névegyezés, ez a Vlagyimir a mai északnyugat-Ukrajnában van, 20 km-re a lengyel határtól)
mai - 2020 - határokkal - világoszöld: Rusz eredeti területe, sötétzöld: miután Kijev lett a főváros
Már sokszor írtam a kommunista cenzúra egyik sajátos eredményéről: a rejtett üzenet lázas kereséséről.
Az emberek képesek voltak a sorok között olvasni ott is, ahol a sorok között nem volt semmi. A cenzorok meg keresték szintén, nehogy legyen valahol becsúszott rossz üzenet.
A kommunista Bulgária legsikeresebb énekesével is megesett ez. Neve Emil Dimitrov, stílusa a hagyományos esztrád zene volt, erős sanzon elemekkel. Ez a zenei stílus államilag támogatott volt, szemben a csak a 70-es években engedett könnyebb műfajokkal mint diszkó és rock.
Dimitrov született tehetség volt, sikerült leküzdeni azt a hátrányát is, hogy származása miatt kilógott a kánonból: félig nyugati volt ugyanis, az anyja francia volt. Emiatt szabadon utazhatott is, sok időt töltött teljesen legálisan Franciaországban, miután szülei elváltak és anyja hazament.
Franciaországban is próbált énekes karriert - anyanyelvi szintén beszélt franciául is -, de ott csak már befutott bolgár énekesként lett ismert, bár sose annyira ismert, mint Bulgáriában. Szóval karrierjét Bulgáriában alapozta meg.
Dimitrov egyébként homoszexuális volt, ez látszott is egész fellépésén, de ezt végig titkolta. Tehát hoszú évekig házas volt, gyereke is lett, ezzel párhuzamosan volt egy másik, férfi partnere is, aki dalainak fő zeneszerzője és ügynöke volt.
a zeneszerző és az énekes
Dimitrov ideológialag egyébként rendben volt: hívő kommunista volt, ez a rendszerváltozás után lett nyilvánvaló - nyilvánosan támogatta a poszt-kommunista utódpártot, majd halálakor úgy rendelkezett, hogy egyes dalainak jogdíj-jogosultságát a pártja kapja meg.
Romantikus dalokkal alapozta meg karrierjét, de egyszer úgy döntött, hazafias dal is kellene. Így egy eredetileg romantikus francia nyelvű számát, a Monica címűt új szöveggel látta, hazafias tartalommal, persze új címmel, ami Országom.
Itt kezdődött a baj. A szövegben ugyanis az szerepel többször, hogy "visszatérek" meg az, hogy az énekes hazája Bulgária. A szemfüles cenzor azonnal leleplezte a turpisságot: de hisz ez egy disszidálásra felszólító ellenséges dal! Hiszen az rendben van, hogy vissza akar térni Bulgáriába, de eleve most hol van, miért nincs Bulgáriában, miért ment el, na és a szöveg szerint hosszú ideig álmatlanul forgott és szenvedett, miért kellett ilyen hosszú idő, hogy eldöntse a visszatérést, netán annyira rossz a szocialista Bulgáriában élni, hogy e miatt hosszasan szenvedni kell? Meg hogy a családja miatt tér vissza a dal szerint, szóval egyébként maradna nyugaton? Nyilvánvalóan ez ellenséges propaganda, a visszatérés ürügye alatt azt sugallja, milyen jó nyugaton élni!
Szóval a dalt nem engedték játszani évekig. Csak 1980-ra sikerült meggyőzni a hatóságot, hogy Dimitrov elvtárs ezt nem ellenforradalmi célzattal csinálta, hanem a szöveg az ő személyes életrajza kontextusában értelmezendő, azaz ő mint bolgár-francia állampolgár Bulgária mellett döntött, mert mélyen hisz a szocializmus ügyében, meg egyébként is, az eredeti szöveg a szerelemről szól, a szerelmeshez való visszatérésről.
Egyébként teljesen idegen tőlem ez a zenei stílus, csak a politikai vonatkozás érdekel ebben a történetben.
eredeti verzió franciául
a hazafiasított változat bolgárul
Nagyon népszerű dal lett aztán, különösen amikor 1989-tól megindult a masszív kitántorgás Bulgáriából.
Amikor pár éve egy cigány énekes a zenekarával paródiát csinált belőle, nagy botrány lett az esetből:
kattintani kell, nem linkelhető közvetlenül: itt arról van szó, hogy Bulgáriába visszatérés helyett Németországba költözik az énekes
A Kolozsszaros "portál" - valójában egy szimpla blog - rögeszméje, hogy nekik tartozik a társadalom.
Most is fenyegető-könyörgő cikkel kezdték az évet: micsoda dolog, hogy ez az 5-tagú szerkesztőség nem képes fejedelmi módon megélni napi átlag 5-6 rövid cikk megírásából, melyek mind egy kaptafára készülnek, nagyjából minden a következő 3 dologról szól:
Zorbán a hibás mindenért,
a magyarok idióták,
a ballibaizmus a megoldás a világ minden bajára.
A szerkesztőségi emberek valószínűleg keményen drogoznak, ezért hiszik azt, hogy napi fél óra munkáért ultramagas bér jár. Csalódottak, mert ezt még a fanatikus ballib közönségük se veszi be, s nem gondolja, hogy szimpla orbánozós cikkekért fizetniük kellene a "becsületkasszába".
Igen, ez nem vicc, ezek a valóságtól teljesen elszakadt orkok komolyan azt hiszik, hogy aki olvassa őket, majd nem hullat rájuk aranyesőt, az becstelen!
Persze értem én: ki szeretne dolgozni, s ki nem szeretne milliomos életvitelt cserébe a semmiért? Bevallom, én se szívesen dolgozom, bár szerencsés vagyok: jelenlegi munkám laza és viszonylag kis erőfeszítést igényel, de még így is jobb lenne, ha egyáltalán nem kellene dolgoznom, csak meglenne a biztos anyagi hátterem.
Csakhát nekem legalább annyi eszem azért van, hogy nem kezdem el szidni az egész világot, hogy az nem ad nekem milliókat!
A ballibek szerelmesek az "oligarcha" szóba. Valami nagyon sátáninak tekintik.
Az ünnepi ÉS-ban személyesen Bokros messiás igyekszik indoklást adni ehhez a szómágiához.
Az elején még - Arisztotelészt idézve - teljesen korrekten leírja: az oligarcha az, aki vagyont halmoz fel, majd a vagyona alapján politikai hatalmat szerez.
De itt észbe kap Bokros: rájön, ez nem jó, mert akkor Orbán rendszere nem oligarchia, az orbánista milliárdosok pedig nem oligarchák, hiszen itt nyilvánvaló: nem az történt, hogy milliárdosok megcsinálták az Orbán-rendszert.
Szóval elkezdi a fogalmat szélesíteni, már-már a Rövid ballib értelmező szótár mélységeibe menően, ahol "oligarcha - nem-ballib milliárdos". Egyrészt immár nem kell politikai hatalom, elég "politikai befolyás", másrészt immár az is oligarcha, aki eredetileg szegény volt, majd hatalomra került, s hatalmi pozícióját vagyonszerzéssel támasztotta meg.
Mulatságos különösen, hogy a bokrosított definíció szerint mindenki oligarcha, akinek nem csak a profit a célja. Mulatságos, mert itt egy elefánt van a szobában, amit persze Bokros nem akar észrevenni: a legtipikusabb példája ennek ugyanis nem más mint Soros György!
A cikk egyébként marhaság, tulajdonképpen egyetlen érdeme, hogy cáfolja az "újfeudális orbánizmus" című ballib mítoszt. De a cikk többi részére felesleges időt vesztegetni, mert a már említett átdefiniálásból kiindulva érvel.
Felteszi a kérdést "Az elmúlt évtizedek legsürgetőbb kérdése az, hogy éppen azok a rétegek, amelyek a baloldal célkeresztjében állnak, miért szavaznak inkább mégis a radikális jobboldalra és a jobboldali populistákra – nem pedig az őket elvileg képviselni akaró baloldalra?". Eleve a kérdés hibás, összemos mindenkit.
Ezt hosszú ideje észlelem a liberális médiákban, de még a ténylegesen - azaz nem csak névleg - baloldali médiák nagy részében is: kitaláltak egy egyszer "szélsőjobb", másszor "radikális jobb" vagy "populista jobb", megint máskor meg "konzervatív-jobb" nevű tömböt. Gyakorlatilag ide sorolnak mindenkit, akit nem tekintenek baloldalinak és kilóg a liberális jobbos szabványból, így összeterelve teljesen ellentétes irányzatokat. Ez kb. olyan, mint amikor a brezsnyevi időkben a szovjet médiákban két kategória volt a nyugati politika leírására: "népi erők" és "polgári erők", s utóbbiba mindenki beleszámított újfasisztától szocdemig.
A válasz itt nevetséges: kb. az, hogy ha az elmúlt "aranykort" akarjuk vissza, az "konzervatív" érték. Ez persze játék a szavakkal. A "konzervatív" szó persze kétértelmű, de a két értelem egész más: attól, hogy valaki valamit "konzerválni" akar, még nem lesz politikailag konzervatív - ez pont ugyanaz, mint a "liberális" szóval szokásos hasonló játék, lásd "aki nem liberális, az ellenzi a szabadságot".
Azt írja "a baloldal máig képtelen volt egy radikális jövőbeli társadalmi víziót megjeleníteni" - dehát egyrészt ezt megtette és ez nem működött, másrészt a baloldal zöme nem képtelen erre, hanem nem is akarja ezt, a baloldalon belüli szétválás alapja éppen az, hogy a kommunistáknak és az anarchistáknak van radikális víziójuk, míg a szocdemeknek nincs, ők inkább a polgári társadalmon belüli reformokban hisznek.
Amiben a szerzőnek igaza van az a woke kritikája. Dehát ez nem ok, hanem okozat.
S persze a javasolt megoldás igaz, csak nem úgy, ahogy a szerző hiszi: "a legátlagosabb és legártatlanabb dolgok, a legszürkébb hétköznapok válnak később meghatározóvá" - csakhát ebben semmi baloldali nincs persze. A baloldal csődöt mondott, ahogy persze a jobboldal is.
Tipikus YT-videó: szenvedő vagy kétségbeesett helyzetben lévő kóbor kutya, de szerencsére megtalálják őt a jószívű, lelkes állatvédők, meggyógyítják, megfürdetik, megetetik, majd pár héttel később a kutyának már van gazdája, s boldogan játszik az állat a kertben.
Ki ne akarna akadozna ezeknek a jószívű állatbarátoknak, hogy még több kóbor állatot mentsenek meg?
Persze a YT-algoritmus egyénszintű, nyilván nekem azért hoz fel folyton ilyesmit, mert állatbarát vagyok.
S mindig van egy furcsa érzésem. Amit már az embervédelmi segélyezésnél is nagyon éreztem.
1996-ban ugyanis részt vettem egy szófiai segélyakcióban, én voltam az egyik kulcsszemély. Rossz szociális helyzetű, de nem árvaházakban, hanem családok által gondozott nyomorék kisgyerekek kaptak ajándékcsomagot, egyenként akkor kb. 50 dollár értékben, azaz nem jelképes ajándék volt, hanem hasznos. 1996 volt Bulgária abszolút mélypontja, 500 % feletti infláció, az átlagfizetés egy időben havi 14 (tizennégy) dollárra esett. Már nem emlékszem a pontos számra, de kb. 45-50 gyereknek jutott csomag.
Baromi kellemetlen volt, hogy amikor fényképek készültek az eseményről, a profi PR-szakértő fényképész alaposan végignézte a segélyt kapó családokat, majd kiválasztotta a lehető legvisszataszítóbb külsejű kisgyereket - cigány, súlyosan értelmi fogyatékos, félig béna, Dawn-kóros, csorgó nyálas volt -, s aztán róla készült a képek zöme. Pedig voltak ott szellemileg egészséges, kifejezetten szép 6-7 éves, mosolygós, normálisan viselkedő kislányok is, akiknek "csak" valami külső nyomot nem adó betegsége volt. Dehát ők nem voltak eléggé "segélyes" kinézetűek, lehettek volna akár az én gyerekeim is. A PR meg PR: ki a fene fog legközelebb adakozni olyan kislányokért, akikből akár szépségkirálynő is lehet 10 évvel később? Az adományozó nyomort és szemvedést akar látni, ez készteti adakozásra, nem a tök normális gyerekek látványa.
Soha többet nem vettem részt segélyakcióban.
Az állatmentőknél valami hasonló furcsa érzésem van. Mivel kutyás ember vagyok sok ideje, képes vagyok megállapítani én is, nagy valószínűséggel, mi kamu és mi nem az. Nem azt akarom mondani, hogy minden segélyszervezet csal, de szerintem minden harmadik, negyedik biztosan csaló.
Teljesen hihetetlen dolgok történnek ugyanis: elhagyatott területen, lyukban kutya, valószínűtlen helyekre beszorult kutya és hasonlók. Gyanítom: összeszednek kóbor kutyákat, aztán ezeket valami siralmas helyen lefilmezik, majd látványosan "megmentik" őket onnan. Lehet egyébként, hogy ezt jó szándékkal teszik, ahogy mi is 1996-ban: nem szereztünk semmilyen személyes anyagi hasznot a segélyezésből, csak kellett az a csorgó nyálas nyomi cigánygyerek reklámnak. De így is visszataszító.
általunk megmentett macska: balra - 2013 júniusában, nagyjából 2 hónapos kinézetű, megmentése után pár nappal, már megfürdetve, kezelve, etetve; jobbra: 2023 decemberében én egyébként nem is vagyok macskás ember, a kutyám találta meg egy játszótéren félholtan, s megsajnáltuk
A Katolikus Egyház jelenlegi eretnek kurzusa kapcsán - ezt egy ortodox teológus nemrég udvariasan woke-katolicizmusnak nevezte - van természetes módon 2 tábor.
Az egyik tábor azt mondja, pl. a legutóbbi Fiducia supplicans irányelv kapcsán, hogy az ellenkezik a keresztény tanítással, azaz érvénytelen.
A másik tábor meg azt mondja, nagyszerű dolog ez a nyilatkozat, hiszen végre nyit az egyház az egynemű párok és az LGBTQHRPRWC-emberek iránt. Mert a "szeretet" a lényeg, nem az ami a tanításban van.
Mindkét tábor koherens, logikus módon érvel.
Igazán bajban a két tábor közé helyezkedők vannak. Ezek azok, akik mentegetik a római pápát és embereit, azt állítva, ők továbbra is homofóbok, azaz nem sértették meg a keresztény tanítást.
S ez nem csak Magyarországon van jelen. A katolikus hitnek persze fontos eleme a római pápában való hit, hiszen ő a katolikus elvek szerint az egész egyház teljhatalmú uralkodója, sőt egyes esetekben egyenesen tévedhetetlen, így egy katolikus számára lelkiismereti problémát is okozhat ez a kérdés.
Más keresztény felekezetekben ez nem jelentkezik, hiszen a hit nem tartalmazza a vezetőben való vakhitet is, simán lehet valaki pl. anglikán és közben elvetheti amit az egyházfő mond. Az ortodoxiában meg ez precedens is: amikor 1439-ben II. Joszif konstantinápolyi pátriárka aláírta a római pápának való alávetésról szóló dokumentumot (Laetentur Caeli), az alá tartozó templomok zömében abbahagyták a misék alatt a pátriárka nevének említését (ami egyenlő a nem elismeréssel), végül 1450-ben egy új pátriárka, II. Atanasziosz hivatalosan vissza is vonta az 1439-es aláírást. (Szóval jogilag unió volt Róma és Konstantinápoly közöt 1439-1450 között, de a gyakorlatban egy napig se volt, a Konstantinápoly alá tartozó templomok közel 90 %-a nem teljesítette az egyezséget, arra hivatkozva, hogy az semmis, mert ellentmond a keresztény tanításnak.)
Magyarországon persze van ennek politikai vetülete is. Orbán elsősorban politikusként tekint a római pápára, magyarországi meghívása is ilyen célt szolgált, a fő cél: a vatikáni politika ballib oldalról való felhasználásának megakadályozása. Ez sikeres is volt. Azonban egyes fideszesek úgy érzik, nem lehet a dolgot ennyiben hagyni, minden csak fekete-fehér lehet, így folyamatosan vért izzadnak, hogy fehérre mossák a római pápát.
A fő csapásvonal: a római pápa derék, keresztény ember, de facto Fidesz-tag, csak meghamisítják szavait a csúnya liberális médiák. A Fiducia supplicans esetében is ez az érv: semmi se történt, csak a homoklobbi magyarázza az egészet félre.
Persze mindez könnyedén cáfolható:
ha semmi se változott, akkor minek adtak ki a Vatikánban nyiltakozatot?, mióta szokás, hogy a katolikus egyházvezetés a semmiről irányelveket ad ki?,
a homoklobbi tényleg fogalmatlan idiótákból áll, mely nem tudja mi zajlik, s ok nélkül örül, mint majom a farkának?
Szent Balliba Perinta meggyőződéses eretnek, de hogy tájékozatlan és hülye is lenne az nem állítható
Az ügyről ezt írta a legnagyobb független amerikai ortodox blog szerzője vicces hangnemben: "Ferenc pápa végül áldását adta a homoszexuális kapcsolatokra. Pontosabban: ez nem a kapcsolat megáldása, hanem két azonos nemű ember megáldása egyenként, ha ezek valami véletlen folytán együtt jelennének meg egy pap előtt. Ez nem házasság, s nem is tévesztendő össze vele, de ha pl. mindkét egyén szmokingban jelenik meg, meg ott van egy fényképész is, esetleg virágok, majd ünneplés később, hát az csak véletlen. A lényeg: ne nézzük a bosszantó részleteket, hiszen ez nem a kapcsolat megáldása, hanem kizárólag a kapcsolatot alkotó egyének megáldása. Még mindig nem világos? Pedig krisztálytiszta, mint a sár."
A komolytalan EU-s politika gyöngyszeme ismét: Bulgária és Románia 2024. március 24-én Schengen-tagok lesznek, de egyelőre csak részlegesen.
Na most, ilyen "részleges" tagság eddig nem létezett. Pl. Ciprus esetében sose merült fel a részleges tagság, pedig semmi elvi akadálya nem lett volna.
Jelenleg 4 EU-tagállam nem Schengen-tag: Bulgárián és Románián kívül Ciprus és Írország.
Írország azért nem tag, mert inkább Angliával egyezteti a vízumpolitikáját, s nem akar kemény határellenőrzést Dél- és Észak-Írország határán, amit be kellene vezetni, ha belépnének a Schengen-egyezménybe.
Ciprus viszont praktikus okokból nem Schengen-tag: az EU az egész Ciprus-szigetet Ciprus Állam részének ismeri el - ez alól csak Akrotiri és Dekelia települések jelentenek kivételt -, miközben ténylegesen a sziget 36 %-a nincs a ciprusi kormány ellenőrzése alatt, ez az EU által nem elismert Észak-Ciprus területe. Szóval egyszerűbb nem belépni a Schengenbe, mint aztán küzdeni a káosszal. Hiszen észak-ciprusi személyivel szabadon be lehet lépni Ciprusba (útlevéllel nem, azt nem ismeri el a ciprusi hatóság!), s Észak-Ciprus pedig sok betelepülőnek adott állampolgárságot.
zöld - a ciprusi kormány tényleges ellenőrzése alatti terület, barna - észak-ciprusi ellenőrzésű terület, piros- brit terület (a zöld és a piros részek között azonban nincs ellenőrzés, teljesen szabad az átjárás, miközben a barna és a piros részek között nem lehetséges az átkelés)
De mit is jelent Bulgária és Románia részleges tagsága: azt, hogy vízen és levegőben részei lesznek a schengeni övezetnek. A levegős tagság azt jelenti: ha a repülő Bulgáriából/Romániából indul az övezet más részébe, nem lesz útlevélellenőrzés. A vízes tagság meg nem jelent semmit: Bulgária és Románia ugyanis csak egymással határosak vízen, egyetlen más övezeti taggal se.
A fontos tagság a szárazföldi lenne, de erre nincs dátum. Pedig ott van a forgalom 99 %-a.
Kicsit olyan ez, mint a vicc a zsidó boltosról, aki olcsón árulja a tojást, amikor éppen kifogyott belőle.
Tulajdonképpen csak a bolgár idegenforgalom örülhet, hogy Bulgária nem lehet rendes Schengen-tag. Ugyanis Szófiából közelebb van az Égei-tenger, mint a Fekete-tenger! S jelenleg csak a bolgár-görög határon lévő kiszámíthatatlan időtartamú ellenőrzés miatt nem mennek egyesek az Égei-tengerhez. (Közúton Szófiától a Fekete-tenger kb. 350 km, míg az Égei-tenger csak 230 km.) Bulgária Schengen-tagsága esetében sokkal többen mennének Szófiából a görög tengerpartra strandolni, mint a bolgárra. (S még így is sokan megkockáztatják az utat a görög tengerpartra.)
térképen a két tengerparthoz az út főútvonalon Szófiából
Teljes zavar a juliánus naptárat orosz hagyománynak nevezni.
Amikor lett kereszténység, az I. században, azt a naptárat kezdte használni, ami akkor egyedüliként létezett: a római naptárat, melyet az i. e. I. században Julius Caesar reformált meg, ezért nevezték "juliánusnak". Természetesen ez csak az I. római-zsidó háború (66-74) során lett kizárólagos, amikor a keresztények és a zsidók között immár teljes szakadás képződött - addig sok keresztény a zsidó naptárat használta.
A juliánus naptár egyetlen dologban különbözik a ma használatos gregoriánus naptártól, a szökőévek számításában: míg a juliánusban minden negyedik év szökőév, a gregoriánus esetében ez alól kivétel minden századik év, kivéve ha az egyben négyszázadik is (magyarul: 1900 nem volt szökőév, 2100 se lesz, de 2000 az volt).
Azaz az egyházi naptár egyezett az állami naptárral.
A XVI. századra kezdett zavaró lenni, hogy a túl sok szökőév miatt egyre csúszik a naptár a tényleges csillagászati helyzethez képest, a XVI. századra már a naptári tavasz 10 nappal korábban volt a ténylegesnél. Innen XIII. Gergely római pápa reformja: 1582-ben október 4. után rögtön október 15. lett, s meg lett változtatva a szököév-szabály.
A reform folyamatosan lett elfogadva az egyes országok által: Magyarország 1587-ben tért át a gregoriánusra (Erdély csak 1590-ben).
A legkésőbb az ortodox keresztény többségű államok tértek át, ők csak a XX. sz. elején: pl. Bulgária 1916-ban, Oroszország pedig 1918-ban. A legkésőbbi áttérő Görögország volt 1923-ban.
Amint ez megtörtént, azonnal felmerült a kérdés az ortodox egyházban: legyen hozzáigazítva az egyházi naptár az államihoz vagy sem. A hozzáigazítás mellett szólt a pragmatizmus, az ellenoldal mellett pedig az, hogy fontosabb az ünnepi ciklusok megszakítatlansága, mint a gyakorlati könnyebbség.
A kérdésben rendezett 1923-as összortodox megbeszélésen az a döntés született, hogy nem szabad megszakítani az ünnepi ciklust, azaz a nem rögzített dátumú ünnepeket mindenképpen a juliánus naptár szerint kell ünnepelni, de a rögzített dátumú ünnepek áttehetők. Mivel nem született konszenzus, így a döntés az lett: mindegyik autokefál és autonóm részegyeház maga dönthet, a kérdés kanonikus, nem dogmatikus, azaz senki se lesz eretnek vagy szakadár attól, hogy így vagy úgy dönt.
Így alakult ki a 2 tábor:
a réginaptáristák: akik maradtak a juliánus naptárnál,
az újnaptáristák: akik a rögzített dátumú ünnepeknél áttértek a gregoriánus naptárra, de a mozgó dátumúknál maradtak a juliánus naptárnál.
(Magyarul: a Húsvét az ugyanakkor van a régi- és az újnaptáristáknál, de a Karácsony a réginaptáristáknál 13 nappal később van, mint az újnaptáristáknál.)
Mivel az újnaptárizmus fő támogatói a görög egyházak voltak - azaz a konstantinápolyi, a ciprusi, s a görögországi -, ők azonnal bevezették az új naptárat. Ez alól az autonóm Athosz-hegy (szerzetesi közösség) képez máig kivételt, ők ragaszkodtak az eredeti hagyományhoz.
Őket követték a románok, majd az a 3 részegyház, melynek vezetése görög, bár a hívek nem azok: az albán, az alexandriai, s az antiochiai egyház.
Az egyetlen görög vezetésű, bár szintén nem görög tagságú részegyház, mely nem vezette be az új naptárat a jeruzsálemi egyház volt, arra hivatkozva, hogy ők az első egyház, így inkább ragaszkodnak az eredeti naptárhoz.
Az észt és a finn egyház addig az orosz egyház részei voltak, állami törvánnyel lettek elszakítva, s ők a gergoriánus naptárt vezették be, mágpedig a mozgó ünnepekre is.
A lengyel egyház szintén elszakadt Moszkvától, s áttért az újnaptáristákhoz.
A II. vh. után új részegyházak alakultak. Moszkvától független lett az amerikai és a cseh-szlovák egyház, Belgrádtól pedig a macedón. Az amerikai és a cseh-szlovák egyház újnaptárista lett, a macedón maradt réginaptárista.
A bolgár egyház 1968-ban átment a réginaptárista táborból az újnaptáristába.
A Szovjetunió megszűnése után 2 országban az egyház sajátos módon 2-2 részre oszlott: Észtországban és Ukrajnában van 1-1 Moszkva-párti és Moszkva-ellenes szárny. Észtországban a hívők kb. fele-fele arányban oszlanak meg a 2 rész között, Ukrajnában pedig senki se ismer valós adatokat éppen mi van, a háború előtt a Moszkva-párti rész kicsit nagyobb volt.
Még egy fejlemény: a lengyelek 2014-ben visszaálltak a régi naptárra.
A mai helyzet tehát:
újnaptárista: Albánia, Alexandria, Amerika, Antiochia, Bulgária, Ciprus, Cseh-Szlovákia, Görögország, Konstantinápoly, Románia + Észtország (a Moszkva-ellenesek), Ukrajna (a Moszkva-ellenesek),
teljesen gregoriánus: Finnország,
réginaptárista: Athosz-hegy, Grúzia, Jeruzsálem, Lengyelország, Macedónia, Oroszország, Szerbia + Észtország (a Moszkva-pártiak), Ukrajna (a Moszkva-pártiak).
A kérdés - mivel nem dogmatikus - nem kizárólagos, azaz a legtöbb részegyház engedi, hogy egyes templomjaiban a másik naptárat használják a hivataloshoz képest. Az amerikai egyházban van nem kevés réginaptárista templom, de sok Oroszországon kívüli orosz templomban meg újnaptárista, sőt kevert is van: a budapesti Petőfi téri - Moszkvához tartozó - templomban pl. a nagyobb ünnepeket kétszer is tartják a különböző preferenciájú hívek miatt. (Lásd a templom háromnyelvű honlapját.)
A többi keleti egyház esetében a kérdés egyszerűbb. (Ezek azok, melyeket magyarul "ókeleti" néven szokás nevezni.) Ott a választás: réginaptárista vagy teljesen gregogoriánus. A jelenlegi állapot:
ráginaptárista: koptok, Eritrea, Etiópia,
teljesen gregoriánus: szírek, India, Örményország.
Itt is igaz azonban, hogy templom szinten ez változhat, de csak a gregoriánusok esetében fordul elő, hogy egyes templomok réginaptáristák, fordítva soha.
Ami biztos: teljesen abszurd, hogy ebből Ukrajnában politikai kérdést csináltak. A szintén keményen oroszellenes Észtországban senkinek se jutott eszébe, hogy a naptárnak politikai üzenete van.
S még abszurdabb orosz örökségnek nevezni a juliánus naptárat.
Mert az még rendben van, hogy az ukrán görögkatolikusok - mely a legnagyobb keleti-katolikus egyház - idén áttértek a juliánus naptárról a gregoriánusra, eddig éppen az volt a sajátos náluk, hogy katolikus részegyházként nem használják saját vezetőjük, a római pápa által bevevezett naptárat. De itt? Mikor az egyik identitáselem éppen az volt, hogy máskor ünneplik a Karácsonyt, mint a világ zöme.
A szórakoztatóiparág bevett módszere: amikor a celeb kezd kimenni a köztudtból, akkor valami kamuhírrel vissza kell őt hozni. Mert a végén még elfelejtik, s akkor nem lesz többé eladható a neve.
Valami ilyesmi Alex Nahalnij Oroszország határain kívül neves ellenzéki CIA- és Soros-ügynök esete.
A srácnak semmi komoly jelentősége nincs, de a gyanútlan olvasó számára már az egekig magasztalt szuperhősnek tűnik, aki egy 101 %-ban halálos titkos KGB-mérget is képes túlélni: amitől más meghal fél másodperc alatt, az neki párnapos gyengeséget okoz.
Most már hónapok óta semmi se történt vele. A gazdái sok pénzt fektettek bele, így nem hagyhatják veszni. Hát szét lett kürtölve: eltűnt. Aztán harmadnapra meglett: az ügyvédje is beszélt vele.
Ezolyan, mint amikor a bulvárlapokban kell valamilyen celebet reaktiválni. Ma már a magyar bulvárlapok is jól teljesítenek ebben, pár éve egyik kedvenc cikkem arról szólt, hogy Anettka fényes nappal bement egy ismeretlen férfivel egy étterembe - a hosszú cikk részletesen elemezte az eseményt, volt hozzá gazdag képanyag is Anettkáról, amint rövidnadrágban és pólóban megteszi a 30-méteres utat egy leparkolt kocsiból az étterem ajtajáig.
De régen még, amikor nem volt még magyar bulvár, a spanyol lapok igazi csemegék voltak ebben. Kedves emlékeim Diána "a szívek hercegnője" röhejes sztorijai a spanyol lapokban - valamiért imádták őt Spanyolországban -, s ha nem volt semmi konkrétum, akkor olyan cikkek születtek, hogy pl. "a hercegné majdnem napozni ment, de eleredt az eső, s szegény csupajó teremtés szomorúan konstatálta, hogy most az idő nem alkalmas napozásra".
Valami ilyesmi van ma is: Nahalnij, minden ruszofóbok szuperhőse tölti börtönbüntetését, lelkes New York-i csapata közben meg a nevében bőszen marhaságokat. talál ki.
Az derül ki, szerintük minden jó kapcsolat alapja a teljes egyetértés. Lásd, mekkor baj, hogy az Izrael-Palesztína ügyben Orbán az előbbiket, míg Erdoğan az utóbbiakat támogatja.
Pedig nem, nem baj. Még a magánéletben se baj. A párkapcsolathoz se kell teljes egyetértés, sőt az ilyen párkapcsolat unalomba fulladna. Simán jó, ha egyetértünk egyes dolgokban, másokban meg nem.
Csak az én házassági viszonyomat tudnám azonnal felhozni. Ő szereti a balettet és a fentezit, én mindkettőt utálom (a balett zenéjét kedvelem, ha jó, de zavar, hogy emberek táncikálnak közben). Ő a macskákat kedveli, én a kutyákat. S még mondhatnék sok mindent.
Ez még inkább így van a diplomáciában: a közös érdekek menti együttműködést nem zavarja, hogy vannak kérdések, melyekben a felek ellentétes álláspontot képviselnek.
A diplomácia pont arról szól: találjuk mik a közös érdekek, s ezeket ne zavarják az ellentétek.
A progresszív hivatkozás mindig az, hogy Isten a szeretet istene.
S szeretet alatt az értendő, hogy mindenki tehet bármit, ezt Isten szerető mosollyal jutalmazza. Aki pedig azt merészeli mondani, vannak Istennek tetsző és nem tetsző dolgok, s utóbbiakat Isten egyáltalán nem szereti, az gyűlöletbeszédet mond.
Engem ez a kései szovjet tudományos ateista propagandára emlékeztet. A minap találtam rá a következő gyöngyszemre a 60-as évekből. Szovjet plakát, rajta Gagarin "elvtárs", aki a templomtornyok felett repülve megállapítja, hogy nincs Isten az égben.
Az elvtárs szó azért idézőjelben, mert a valóság nagyon más a hivatalos verzióhoz képest. Egyrészt Gagarin meg volt keresztelve, ami persze önmagában nem jelent semmit, hiszen kisgyerekként keresztelték meg, de ami fontosabb: mindkét lányát - jelenleg 60+ évesek - ő maga kereszteltette meg titokban. Meg hát eleve nem volt idióta, szóval olyat biztos nem gondolhatott komolyan, hogy nincs Isten, mert nem találkozott vele űrutazása során.
Ráaádásul amióta nincs szovjet rendszer, s immár lehet szabadon visszaemlékezni, megjelentek adatok arról, hogy Gagarin hívő volt. Miközben a kiképzett 6-os csapatban volt tényleges ateista is: German Tyitov, aki aztán a második szovjet űrhajós lett.
Maga az a tény, hogy Gagarin lett kiválasztva az első űrhajósnak már annak idején csodálkozást váltott ki a szovjet közvéleményben. Mert ez egy jelképes dolog, ilyenkor olyan embert szokás választani, aki mindenben jelképe a rendszernek. Míg Gagarin nem volt az, mert bár anyai nagyapja őskommunista volt, már 1917 előtt aktív kommunista aktivista volt, de az apai vonala nagyon nem-rendszerkonform: az űrhajós ugyan szegény családból származik apai ágon, azaz szociálisan rendben volt, de ez a XIII. században nemesi címet szerzett Gagarin-család elszegényedett ága.
Egyszerűen a szovjet űrprogram vezetője Szergej Koroljov akkora befolyással rendelkezett, hogy még a Kremlben is hallgattak rá, s végül ő a kiképzett 6 emberből Gagarint nevezte meg, mert ő volt a legalacsonyabb és legsoványabb, Koroljov pedig úgy ítélte meg, kritikus jelentősége van az űrhajós méretének abban, hogy sikeres legyen a misszió.
korabeli plakát: "Isten nincs!"
a hattagú csapat, balról jobbra: Grigorij Nyeljubov (1934-1966), depresszióba esett, mert nem ő lett kiválasztva elsőnek, alkoholista lett emiatt, amiért kirúgták a hadseregből, majd öngyilkos lett, készült film is róla, persze már a szovjet rendszer vége után Valerij Bikovszkij (1934-2019), később 3-szor járt az űrben Jurij Gagarin (1934-1968) Andrijan Nyikolajev (1929-2004), később 2-szer járt az űrben German Tyitov (1935-2000), később 1-szer járt az űrben Pavel Popovics (1930-2009), később 2-szer járt az űrben mindegyik orosz kivéve Nyikolajevet, aki csuvas és Popovicsot, aki pedig ukrán volt, Nyeljubov esete pedig vitás, hogy orosz vagy ukrán volt-e
Rendkívül mulatságos produkció: Szaravány mester vezénylésével.
Kiderül a migráció ügyében: ez valamiféle univerzális jog, mely minden más jog felett áll.
Tulajdonképpen az a végkövetkeztetés: mindenkinek joga van mindenhová menni, s ebben semmilyen korlát, de még kontroll se alkalmazható.
Olyan vicces "érvek" is elhangzanak, hogy az emberiség Kelet-Afrikában jött létre, s onnan migráció útján terjedtek el az emberek. Kb. olyan érv ez, mint az, hogy szexeltem a feleségemmel, tehát jogom van a szomszéd nővel is, neki pedig nem szabad ellenkeznie.
A műsorbeli dzsungelharcosok mondják máig a tegnapi lemezt, pedig ma már a nyugati fősodor se hirdeti a korlátlan migrációs jog elvét.
A rendes évi magyar ballib karácsonyi-újévi ünnepi ciklus egyik fontos napja Krisnás Melldöngetés Nap.
Ilyenkor a krisnás szekta egynapos PR-akciót tart: összecsődít párszáz embert, akiknek ételt ad, hatalmas reklámkampánnyal. Mélyen keresztényellenes akció, persze a krisnás szekta eleve nyíltan keresztényellenes, szóval végülis ez nem róható fel nekik.
Egyébként a hinduizmus - melyből származik a krisnizmus - se támogatja egyértelműen a krisnás vallást, kb. olyan a fősodrú hozzáállás, mint ami egy hívő katolikusnak valamely újprotestáns felekezethez: azaz teljes elítélés nincs ugyan, de van egyfajta bizarr idegenkedés. A hívő hinduk fő kritikája a krisnások ellen az szokott lenni, hogy a krisnás vallás egy zárt szekta, totalitárius vonásokkal, mely a hinduizmust leredukálja egyetlen hagyománnyá, ráadásul azt is erősen leegyszerűsítve adja elő.
De most a vallási oldal mindegy is.
Maga az akciózás gyomorforgató. Aki adományoz őszintén, az biztosan nem így teszi. Az adományozás sose lehet az adományozó reklámozása.
A ballib médiák annyira oda vannak az egésztől, hogy időnként képesek olyan mondatokat is leírni, hogy "Magyarországon a leggazdagabb magyaroknak két hónapra jut annyi, mint a legszegényebbeknek egész évre", át se gondolva, ez a mondat mit jelent. Mert ennek jelentése: a leggazdagabbak és a legszegényebbek között az eltérés 1:6 arányú.
Na most, ha igaz ez az 1:6, akkor Magyarország a világ egyik legegyenlőbb országa! S igaz is az adat, csakhát ez éppenséggel egy jó adat, teljesen abszurd negatív éllel említeni.
A világ 90 %-án ez a szám sokkal nagyobb. Afrikában az átlag 1:30, Ázsiában, Latin-Amerikában 1:20. De még Észak-Amerikában és Nyugat-Európában is 1:8.
S egyébként tényleg: az ENSZ-adatok szerint Magyarország valóban benne van a felső 10 %-ban. Az ENSZ adatai szerint Magyarország 1:5,5, ami egyébként Európában csak Skandináviára és a közép-európai régióra jellemző. (Az ENSZ adatai szerint a világ legegyenlőbb országa Japán, ott 1:4,5.)
A megvalósult szabadkőművesség első államának alapító okmányában nyíltan szerepel az a téveszme, hogy mindenkinek joga van a boldogságra. Idézem: "Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre."
Természetesen ilyen jog nem létezik, még kevésbé mint alapjog. Könnyű megérteni: mindenki más módon boldog, az egyéni boldogságképek sokszor kifejezetten ütik egymást. Amiből következik: kell lennie objektív mércének. Ennek alapvető formája: a valláserkölcs. Lényege: az objektív mércének megfelelő egyéni törekvés dicséretes dolog, míg a vele szembemenő szankcionálandó.
A szabadkőművesség és az igazság védelmében meg kell jegyeznem: a szabadkőművesség sose hirdette a szubjektív boldogságot vagy az egyéni szabadság mindenek felettiségét. A klasszikus szabadkőművesség sose tagadta Istent, ahogy az objektív igazságot se. Dehát az idők során a szabadkőműves eszmék mindig ide futottak ki. Olyan ez, mint a marxizmus és annak megvalósulása: az eszme sok mindent nem mondott abból ami lett, de az eredmény mégis az lett, mert más nem is következhetett belőle.
A legnagyobb baj, amikor a vallás veszi át ezt a téveszmét, s le akarja cserélni az objektív, isteni mércét emberire. A jelenlegi vatikáni vezetés pontosan ezen dolgozik: az egyéni boldogságvágyra cserélni Isten parancsolatait. Az egész "reformkatolikus" homoklobbista kampány pontosan erre épít: "nem tehetnek róla" - "szegények szenvednek" - "csak boldogok akarnak lenni" - "ki vagyok én, hogy elvegyem tőlük ezt?" - "az igaz keresztény szereti embertársát" - "az igazi krisztusi hozzáállés: erősítsük meg tehát őket vágyaikban!".
Jól látható: lázas munka folyik Szent Péter trónja körül, hogy véglegesen ki legyen kiáltva az ateizmus mint új hivatalos ideológia.
Évvégi jó hír: a magyar katolikusok bátran léptek: elhatárolódtak a Vatikántól.
Persze a nyilatkozat szövege óvatos hangvételű, de mégis értékelendő: a magyar katolikusok nem hajlandók fejet hajtani az eretnek római pápa előtt.
Mindez intenzív tombolást váltott ki progresszív, liberális, ateista, homoklobbista körökben. A csúcsot az egyik harcosan krisztustagadó, homoklobbista blog érte el, mely egyenesen oda jutott következtetéseiben, hogy a magyar katolikus egyház megszűnt: "Ezzel olyan határt lépett át az MKPK, amit egyetlen, a pápához és az általa vezetett Római Katolikus Egyházhoz hűséges katolikus hívő sem fogadhat el, vehet tudomásul. Ez nyílt egyházszakadás, amit ennek megfelelően kell kezelni. Minden magyar katolikusnak el kell döntenie, hogy a továbbiakban az MKPK által irányított szektához, vagy az egyetemes, azaz Katolikus Anyaszentegyházhoz kíván tartozni. Mostantól az MKPK által irányított szekta visszaél a katolikus jelzővel, illetéktelenül és megtévesztő módon használja azt, ami jogi és hatósági intézkedéseket tesz szükségessé. A magyar állam illetékes szerveinek azonnal törölniük kell a MKPK által vezetett szektát a bevett egyházak nyilvántartásából, és meg kell tőlük vonni minden támogatást, amire a Katolikus Egyház jogosult.".
A mai nappal hivatalosan megszűnt Karabah, így az országok száma a Földön immár csak 201.
Ebből a vitán felüli eset 194 ország, ezeket ugyanis az ENSZ elismeri hivatalosan, közülük 193 ENSZ-tag is, ezek kontines szerint:
Európa: 49,
Ázsia: 40,
Afrika: 54,
Amerika: 35,
Óceánia: 15;
most arra nem térnék ki, hogy egyes esetekben vitás, hogy egyes országok melyik kontinensen vannak.
Ennél a 194 országnál nem is érdemes vizsgálni a tényleges helyzetet, mert ezek között olyan is van, mely a valóságban egy másik ország szuverenitása alatt áll.
Az ENSZ által nem elismerteknél viszont érdemes különbséget tenni:
van 6 ország, melyet az ENSZ nem ismer, de mely kétségtelen szuverenitással bír saját területe felett: Abházia, Dél-Oszétia, Észak-Ciprus, Koszovó, Szomáliföld, Transznisztria,
van 1 ország, mely magát egy másik országnak tekinti, viszont de facto független és szuverén: ez Tajvan.
S akkor van az 5 abszolút speciális eset:
Cook-szk. - Új-Zéland autonóm területe, gyakorlatilag független, az ENSZ egyes szerveiben is önállóan tag, pár ország függetlennek ismeri el, miközben ő maga hivatalosan nem kiáltotta ki függetlenségét,
Máltai Lovagrend – abszolút egyedi eset, egy rakás ország elismeri diplomáciai szinten, az ENSZ-ben is megfigyelő státusza van, de nem országként, hanem szervezetként, szuverén, de nincs területe.
Nyugat-Szahara – kormányzata emigrációban van, valós kontrollja a terület felett erősen korlátozott, de több tucatnyi ország elismeri országként, az ENSZ viszont gyarmatnak tekinti, bár nem tudni, kinek a gyarmata,
Niue - Új-Zéland autonóm területe, gyakorlatilag független, az ENSZ egyes szerveiben is önállóan tag, pár ország függetlennek ismeri el, , miközben ő maga hivatalosan nem kiáltotta ki függetlenségét,
Palesztína – nyilvánvalóan nem független állam, de sokan országnak ismerik el, az ENSZ megfigyelői státuszt adott neki.
Én azt hiszem, ez az 5 nem számítható országnak, azaz az országok száma 194 + 7 = 201.
Az idő ismét szalad, a megváltoztathatalan ballib elvek megint változtak, így kénytelenek vagyunk kiadni a Rövid ballib értelmező szótár új, 2024-re optimalizált, immár 7. kiadását. Helyhiány okából ismét csak a legfontosabb szócikkeket közöljük:
A
Abortusz - alapvető emberi jog, aki ellenzi, az fasiszta
Alkalmatlanság - Zorbán tevékenysége, mivel vagy halogat vagy elsiet
Alkotmánybíróság - felesleges, hiszen nincs alkotmány
Angol nyelv - 2021-ig: a haladó emberiség kultúrnyelve, minden igaz demokrata beszéli - 2021-től: felesleges tudni, az igaz demokratának van ugyanis tolmácsa
Antall József - eredetileg horthysta magyar politikus, aki majdnem kikiáltotta a diktatúrát 1990-ben és törölte az 1994-es választásokat; mai megítélése viszont az, hogy még igazi konzervatív volt, szemben a mai fideszfasisztakomcsikkal
Antiszemitizmus - minden, nekünk nem tetsző kritika, napjaink legnagyobb antiszemitái Benjamin Netanjahu és Köves Slomó
Autoriter - nem azt teszi, amit Brüsszel parancsol
Á
Álcivil - olyan szervezet vagy személy, aki nem ért velünk egyet
Álkeresztény - olyan ember, aki nem fogadja el a kereszténység ateista-liberális értelmezését
Állam - azonnal leépítendő, mert a szabad piac láthatatlan keze jobban tudja, viszont kötelessége azonnal és drasztikusan megemelni a béreket (kivéve akkor, ha mi vagyunk kormányon)
Állampárt - a választáson győztes párt, ha nem ballib
Állampolgárság - azok összessége, akik adót fizetnek, s a menekültek
Átlagbér - ballib kormány alatt bruttóban számítandó, nem-ballib kormány alatt nettóban, abból is levonva azok bérét, akik 300 ezer felett keresnek, mert Mészáros jövedelme nem számítandó bele
Árokásás - amikor valaki nekünk nem tetsző véleményeket tartósan hangoztat, kritizálva minket
B
Bajnai - rendkívüli parafenomén, világsztár szakértő, ő mentette meg a világot 2009-ben, sajnos azonban közmondásos szerénysége miatt nem hajlandó megbuktatni Zorbánt
Baloldal - aki azt mondja, amit mi
Baloldali eszmék - a kapitalizmus teljes és feltétlen támogatása
Bevatkozás a választásokba - amikor valaki más teszi, az fasizmus, ha viszont mi, akkor az a civil társadalom erősítése és kultúraváltás
Bevándorló - a jó szinonímája, vigyázat: ha határontúi magyar, akkor viszont nagyon rossz, mert az sovinizmus, s szintén rossz, ha román, mert belőlük 22 millió jön egyszerre, sáska módjára lepusztítva az országot
Bérblogger/bérkommentelő - olyan internetes közíró vagy hozzászóló, aki nem támogatja a ballib eszmeiséget
Bokros - olyan, mint Bajnai, csak pepitában, neki köszönhetjük, hogy nem omlott össze a magyar gazdaság, Zorbán máig az ő gyümölcseit aratja
Böjte Csaba - román fideszes pedofil pap, milliárdokat kap Zorbántól, hogy kisgyerekeket abuzáljon
Bunkó - aki nem ballib
C
Cenzúra - amikor más is megjelenhet, mint amit mi írunk
CEU - a világ legnevesebb, legmagasabb szintű egyeteme, a cigány Zorbán azért űzte Bécsbe bosszúból, mert neki csak a mucsai Oxford jutott
Cigány - ezt a szót nem szabad kimondani, kivéve ha Zorbánt rágalmazzuk, lásd "büdös cigány törpe pocakos kishitler kolostormalac"
Civil - olyan szervezet vagy személy, aki mindenben egyetért velünk; ellentéte az álcivil
Civilizált - ballib
CS
Család - elmaradott klerikálfasiszta fogalom, fő jellemzője, hogy a férj agyonveri a feleségét, egyetlen elfogadható alakja, ha két férfi és egy kuvasz alkotja
Csurka István - fasiszta író, politikus - Zorbánhoz képest liberális volt
Csürhe - nem ballibek gyűlése
D
Demagógia - nem liberális vélemény hangoztatása
Demokratikus - ballib
Demokrácia – olyan társadalmi rend, amiben a többség megszavazza azt, amit mi akarunk; ha a többség másképp szavaz, azt áldemokráciának, a demokráciával való visszaélésnek nevezzük
Diktátor - olyan állami vezető, aki nem fogad szót Sorosnak és haverjainak
Diktatúra – az az állapot, ha egy választáson nem mi nyertünk
Egyetemi autonómia - amikor egy felsőoktatási egyezmény azt teszi, amit mi mondunk neki
Egyházi iskola - kínzókamra az Inkvizíció vezetése alatt, ahol buta droidokat csinálnak a gyerekekből, továbbá a nagyszünetben meg is erőszakolják őket a papok
EU - egy szervezet, mely az igazság tévedhetetlen letéteményese, kivéve amikor nem buktatja meg, viszont pénzeli Zorbánt, lásd még: Unió
Európai - ballib
Európai Egyesült Államok - Gyurcsányné nedves álma, Narniával és a Csillagközi Birodalommal határos
Européer - még ballibabb
Európai értékek - a kapitalizmus, a perverzitás és az öngyilkos magatartás feltétlen támogatása
É
Éghajlat - a fasiszták miatt változik, hamarosan minden felforr, mint a mi agyunk Zorbántól
Éhezés - a lakosság életszínvonala nem ballib kormányzat alatt
Értelmiségi - olyan diplomás, aki egyetért velünk; vigyázat: a velünk nem egyértő diplomásra a bunkó szó alkalmazandó!
Értékmentés - a kutyát sem érdeklő liberális tevékenység pénzelése
Érvelés - ballibekkel egyetérteni, ballib véleményeket alátámasztani - vigyázat, nem balib vélemények alátámasztása nem érvelés, hanem demagógia!
F
Fasizmus - ami más, mint amit mi mondunk
Fasiszták - a világ legszörnyűbb emberei, kivéve ha Ukrajnáról van szó, ott ugyanis ők a barátaink a sátáni Putyin ellen
Fekete Ruhás Nővér - a demokratikus mitológia neves alakja, testvérei a Fehér Ruhás Nővér és a Nővér A Szürke 50 Árnyalatában, rendszeresen hármasban kísértenek fahangon üvöltve 800-fős tüntetéseken, már nyugállományban
Funkcionális analfabéta - aki több ballib sajtótermék megismerése után is a Fideszre szavaz
Független - ballib, ellentéte a pártkatona
Független média - olyan média, mely a ballibeket támogatja
G
Gazdag - nettó havi 200 ezer forintot vagy többet kereső ember
GDP - a szabad piac láthatatlan kezének egyik alapjellemzője: ha a kormány nem ballib, akkor a láthatatlan kéz nyűgös, így zuhan a GDP, viszont ha a kormány ballib, akkor a kéz boldogan mosolyog, ezért emelkedik
Gender - fogyóeszköz, így jó, ha sok van belőle, a testvéri Kanadában már 29 van, többek között a ciszpedofil transzkrokodil gender
Gerictelenség - ha valaki úgy változtatja meg elveit, hogy új elvei nem ballibek - vigyázat, ha az új elvei bárkinek is ballibek, akkor arra a "szellemi fejlődés" szó használandó!
Gigatüntetés - ha elment 800 főnél több és mi szerveztük
Göncz Árpád - Árpi Bácsi, szent, sérthetetlen személy, a zemberek zembere, az egyetlen igaz politikus, az Örök Köztársasági Elnök, a világ csúcsa, jobb mint a friss csokis-diós palacsinta
Gréta Thorzonborz - eddig: cuki csodalény, majdnem olyan jó, mint Árpi Bácsi, de kislányban; idéntől azonban ez stornó, mert kiderült róla, hogy antiszemita, szóval biztosan Putyin pénzeli
GY
Gyerekjog - nem ihat alkoholt és nem dohányozhat, de nemét átoperáltathatja
Gyerekszülés - elavult, középkori, fasiszta ízű valami, a modern, liberális ember leszbikus, ciszpedofil, transzkrokodil, szingli
Gyomorforgató - minden ami nem liberális
Gyurcsány - hobbija az igazságbeszéd-mondás, de sajnos mindig félreértik őt a bunkók; Zorbán retteg tőle
Gyűlöletbeszéd - nem egyetértés valamely liberális dogmával
Gyűlölködés - amikor valaki más elutasít bennünket; vigyázat: ha mi tesszük ezt, akkor az nem gyűlölködés, hanem bátor kiállás, civil kurázsi
H
Hadházi Ákos - ő legalább csinál valamit, bár mi se értjük mit
Hagyomány - fasizmus
Hajléktalan - olyan személy, akinek alkotmányos joga az aluljáróban élni, ott pisilni és kakilni, onnan menhelyre való küldése fasizmus
Halott - róla csak jót vagy semmit, kivéve ha nem ballib, mert akkor csak rosszat
Hallgatói Hálózat - egykor hatalmas, 20-tagú liberális diákszervezet, pár napig egyelőadóteremben laktakaz ELTE-n, emiatt majdnem megbukott a Zorbán
Határkerítés - mint Auschwitzban, elsősorban terhes anyák és kisgyerekek akadnak fenn rajta, továbbá ártatlan kisállatok, leginkább földikutyák
Határontúli magyar - szemét jöttment román, szerb, ukrán, szlovák, aki belepofátlankodik a mi dolgainkba, miközben a rohadék nem adózik, de félmilliós nyugdíjat kap
Házasság - elevult, felesleges, fasisztoid ízű valami, kerülendő - vigyázat: homoszexuálisok esetében teljes erővel támogatandó!
Hívők - én magam is mélyen hívő voltam, háromszor keresztelkedtem, ötször konfirmáltam, s szombatonként is vasárnapi misére jártam, de amióta az egyházak lepaktáltak Zorbánnal, harcos ateista lettem és követelem a pedofil kereszténység azonnali betiltását
Holodomor - rosszabb, mint a holokauszt, akkor majdnem kiirtották az oroszok az ukránokat, Sztálin és Putyin parancsára
Homofóbok - látens homoszexuális fasiszták
Homoszexualitás - hatalmas progresszív érték, így aki szégyenszemre nem homokos, az legalább támogatni köteles
Hont András - fanatikus fideszes, Schiffer András helyettese, Zorbán titkos udvari tanácsának vezető beosztású tagja
Horthy - hozzá képest Hitler ártatlan volt
Humorista - mindig kötelezően ellenzéki, kivéve persze, ha éppen mi vagyunk kormányon
I
Idegenellenesség – borzasztó, gyomorforgató eszme, kivéve ha határon túli magyarok ellen irányul, ez utóbbi esetben ugyanis ez az európai, civilizált hozzáállás
Igazi jobboldali - aki velünk ért egyet, a tavalyi választásokig MZP volt az, azóta leváltottuk, mert nem buktatta meg Zorbánt; azóta a pozíció üres, a pályázati jelentkezéseket a legközelebbi Nyitott Társadalom irodában várjuk
Igazi keresztény - aki nem szemforgató, hanem progresszív módon hisz Jézusban, azaz minden alapelvét elavultnak tartja
Igazságbeszéd - ballib politikus hazudozása
Infláció - Zorbán alatt úgy számítandó, hogy bármely kitalált számot 10-zel szorzunk, ballib kormányzat alatt viszont egyezményesen évi 0 %
Internet - Zorbán betiltotta vidéken, ott az emberek nem férnek hozzá, csak egész nap az M1-et lesik
Iszlamisták - nem léteznek, csak Zorbán hallucinálja őket
Iszlám - a béke vallása, kivéve amikor Zorbán haverjai, mert akkor diktatúra
Iványi - a Zemberek Zembere, a Nagybetűs Pap, a Mégnagyobb Betűs Ember, Árpi Bácsi ikertestvére, a szentek szentje, Budapest, Magyarország, Európa, a Föld, s a Tejút igaza, az igazi keresztény (ezt biztosan tudom, bár szerintem Jézus nem létezett és a kereszténység butaság), adakozzunk neki
Izrael - egy ország, melynek mindig igaza van, kivéve persze ha a pokoli Zorbánnal értenek egyet
J
Janicsárképzés - oktatás nem liberális intézményben
Jézus Krisztus - sosem létezett mesehős, ha mégis, akkor ballib volt
Jobbik - korábban: az 1947-es párizsi békeszerződés értelmében azonnal betiltandó náci szervezet; ma: reménységünk Zorbán megdöntésére, így szövetkezünk vele
Jobboldal - fasiszták, nácik, nyilasok, antiszemiták, putyinisták, nőverők, látens buzik, vallási fanatikusok, s más gazemberek
Jogállamiság - amikor minden törvény azt írja elő, amit mi akarunk
Juhász Peti - már nyugállományba vonult messiás, a drogozásért és Zorbán ellen küzdött, míg le nem váltottuk
K
Kapitalizmus - a legigazságosabb társadalom, kiépítésére vágyik a baloldal évszázadok óta
Karaktergyilkosság - ballib politikus, megmondóember, neves személyiség életének, működésének, tevékenységének kritikája - vigyázat: ha viszont egy ballib kritizál egy nem-ballibet, az nem karaktergyilkosság, hanem civil kurázsi
Karsai Dániel - eutanázia-celeb, a demokratikus halálkultusz élő lelkiismerete, igazi européer, Zorbán bosszúból nem hajlandó megölni őt
Katolikus - szemét pedofil
Katyvasz - nem liberális eszmék együttese
Kádár János - bonyolult személyiség, mert egyrészt demokratikusabb volt, mint Zorbán, másrészt viszont csúnya mentalitást hagyott ránk, ami miatt nem vagyunk képesek ma fejlett és progresszív szivárványeurópaiak lenni
Kereszténység - antiszemiták, hazugok, képmutatók, kivéve Iványi Gábort, aki jó ember, bár fene se érti miért hisz ballib létére kitalált meselényekben - korábban Németh Sándor is hasonló jó ember volt, de azóta iszonyúan gonosz lett, mert lepaktált a sátáni Zorbánnal
Kertész Imre - egykori ballib megmondóember, aki halála előtt átállt a sötét oldalra, el kellene venni ezért tőle a Nobel-díját
Kiábrándult fideszes - megbocsátunk neki, de csak ha mindenben a mi szövegünket gágogja
Kirekesztés - amikor valaki más ellenez valakit, míg ha mi tesszük ezt, az nem nevezendő kirekesztésnek
KISZ - véreskezű terrorszervezet Kádár alatt, egyszerű tagjai mind terroristák voltak, egyedül a felső vezetősége állt antikommunista demokratákból
KISZ alapszervezeti titkárok - rettegett szadisták, a Kádár-diktatúra fő támaszai, ellenük küzdött a KISZ Központi Bizottsága
Kiszámítható jövő - magas bér
Komolyzene - érzékeny téma, mert ha Fischer Iván, akkor jó, de ha Mága Zoltán, akkor rossz
Kommunizmus - Kádár rendszere, akinek fő segítője Zorbán párttitkár édesapja volt, az ellenzéke pedig Apró Antal családja körül összpontosult
Kontraszelekció - nem a mi emberünk lett kiválasztva
Konzervatív - két típusú van: az európai, modern konzervatív, ő tök ugyanazt mondja, amit mi, s a maradi, fasiszta típusú, aki nem hajlandó ismételgetni, amit mondunk neki
Korrupció – disznóság, amit nem ballibek csinálnak
Kódolt antiszemitizmus - bármi, amire mi rámondjuk, hogy az
Köves Slomó - zorbánista fasiszta antiszemita
Köztársasági elnök - minek, mikor Zorbán megszüntette a köztársaságot?
Külföldi munkavállalás - menekülés Zorbán diktatúrájából
L
Lakájmédia - nem ballib szellemiségű média
Lélegeztetőgép - korábban: a legfontosabb dolog a világon, sok kellett belőle; most: korrupció és felesleges, mert Zorbán felhalmozta
Létbizonytalanság - az emberek helyzete, ha a kormányzat nem ballib
Liberalizmus - minden jó, ami a világon van
Ligetvédő - a szabadban drogozó egyén, ha feldühödik, farongálással harcol a diktatúra ellen
Lopás - nem liberális vállalkozók gazdasági tevékenysége
M
Magyarok - mucsai, feudálfasiszta, fogatlan népcsoport, melyet mi nagylelkűen megmentünk és felemelünk a fénybe, de a szemetek hálátlanok nekünk
MANYUP - szent dolog, mert a nyugdíjat magánkézbe kell adni, de ezt Zorbán ellopta, tőlem pl. 158 millió Ft megtakarítást rabolt el, s mindebből stadiont épített
Marx - igaza volt sok mindenben, de mi mégsem fogadjuk el egyetlen elvét se, viszont védeni kell mégis, mert Zorbán csúnyát mondott róla
Más zsebe - liberális milliárdos vagyona, nem szabad turkálni benne!
Második világháború - az USA és Anglia nyerte meg Hitler és Sztálin ellenében
Másság - bármi destruktív, ami segíti érdekeinket; vigyázat: a szimplán ellentétes álláspont vagy furcsa viselkedés nem másság, hanem fasizmus, ha érdekeinkkel ellentétes!
Megszorítások - nem-ballib kormányzat által bevezetett népszerűtlen intézkedések - vigyázat, ha ballib kormányzat csinálja ugyanazt, akkor a "reformok" kifejezés használandó!
Meleg - Sándor, József, Benedek, zsákban hoznak... buzukit
Menekültek - csodálatos lények, akik nélkül megállna a világ - vigyázz: a vendégmunkás rossz!
Messiás - aki meg fogja buktatni Zorbánt, ebben az évadban Pankotai Lilike volt az, tavasszal leváltjuk
Mészáros Lőrinc - az ország második leggonoszabb embere
Mértékadó - amit mi írunk álnév alatt
Mikroadomány - Soros gazda kisebb részletekben küldi az apanázst
MTV - senki se nézi, de miatta szavaznak a megvezetett emberek a Fideszre
Munkahely-teremtés - ha van munkanélküliség, akkor a kormány szent feladata munkehelyeket teremteni, ha ez tényleg sikerült, akkor ez viszont iszonyatos kommunista tervazdálkodás, hiszen munkahelyet nem az állam, hanem a szabad piac láthatatlan keze teremt
Művészi szabadság - amikor a művész egyetért a ballibaizmussal, ellenkező esetben a tehetségtelen szó használandó
N
Nagy Blanka - kiöregedett diákaktivista, egyszer majdnem 1200 főt gyűjtött össze maga köré másfél órára, ami miatt megingott Zorbán diktatúrája
Nagycsalád - a fasizmus melegágya
Nagytőke - a szabad piac láthatatlan kezének legjobb barátja, makulátlan lény, kivéve a német nagytőkét Magyarországon, mely nem hajlandó puccsot indítani Zorbán ellen
NATO - jótékonysági szervezet, már Kossuth és Petőfi is érte küzdöttek
Náci - mindenki, akit nem szeretünk
Nemzeti Színház - fasiszta, kirekesztő intézmény az ukrán maffia irányítása alatt, az épülete is iszonyúan ronda, de ideiglenesen megszépült, amikor Alföldi volt az igazgató
Neoliberális - e szó jelentését mi se értjük, bocs, de akkor kell használni, amikor szidni akarjuk a liberalizmust, a liberálisok megsértése nélkül
Néppárt - eredetileg gerinctelen, fasisztagyanús nyugat-európai klub, mely nem merte kizárni Zorbánt, azóta megjavultak azonban, mert kiutálták Zorbánt
Novák Katalin - transzvesztita Zorbán
NY
Nyilas - ha nem elég erős a náci szó, akkor ezzel helyettesítendő
Nyitottság - amikor az emberek önként azt mondják, amit mi
Nyugat - a mindenség bölcsője, az EU és a NATO őshazája, István király is ezt választotta, Zorbán tehát István király ellensége
Nyugati befektető - a tiszta jóság letéteményese, kivéve ha Zorbánnak épít összeszerelőüzemet
Nyugatias kultúra - amikor a lakosság önként és komolyan elhiszi, amit mi akarunk
O
Objektív - velünk ért egyet
Oknyomozás - cikkírás arról, hogy Zorbán csúnya, rossz ember
Oktatási szabadság - a liberális oktatók azt oktathatnak amit akarnak, a nem liberálisok meg el vannak tiltva az oktatástól
Oligarcha - nem-ballib milliárdos
Olimpia - szörnyű barbárság, Hitler találta ki 1936-ban
Oltás - az orosz és a kínai mérgez, csak a Fájzer jó
Oroszország - fújj!
Ö
Önrendelkezés - mindenki szabad akaratból azt teszi, amit mondunk neki
Összefogás - ballib pártok külön indulása választáson
Összeesküvés-elmélet - elemzés, ami nem tetszik nekünk
Összeszerelőüzem - nyugati befektető által akkor létesített, működtetett beruházás, amikor nem mi vagyunk kormányon
P
Palesztínok - eredetileg kitalált, nem létező nép, de amikor Netanjahu kiállt Zorbán mellett, hirtelen létezni kezdtek
Pankotai Lilike - vasággyal együtt 40 kilós, 18 éven felüli, de mégis még gyerek diáklány-aktivista, Zorbán többször majdnem agyonverette őt, méltó utódja az azóta nyugdíjazott Nagy-Trágár Blankának
Pártatlan - azt mondja, amit mi
Pártkatona - aki nem velünk ért egyet, ellentéte a független
Pávatánc - nekünk nem tetsző külpolitika
Perintfalvy - a nagybetűs Teológus, a katolikus tanítás tévedhetetlen tudora, őt kell meghívni műsorba, ha félre kell értelmezni a Bibliát
Piaci alap - kötelező minden nekünk nem tetsző intézmény számára, pl. a egyházaknak, míg minden nekünk kedves tevékenység mentességet élvez ez alól
Piaci alapú média - amelyik a mi szövegünket terjeszti
Piaci verseny - amikor a mi cégünk nyert
Pluralizmus - sokféleképpen való egyetértés velünk
Pocakos - a kolostormalac Zorbán; vigyázat: ballib kövér emberre nem használható!
Poroszos iskolai oktatás - tényeket ad, azokat magoltatja, ahelyett, hogy ténymentesen gondolkodni tanítana, pl. a szivárványlobogó nagyszerűségéről
Pozsgay - rossz kommunista, mert nem volt hajlandó liberálissá vedleni, társai: Szűrös és Szili
Profit - a liberális tőkés jogos haszna - vigyázat, ha a tőkés nem liberális, akkor a lopás szó használandó!
Propagandista - olyan újságíró, aki nem azt írja, amit mi gondolunk
Putyin - Sátán földi helytartója, aki ellen minden eszköz megengedett, a legnagyobb bűne, hogy nem engedi a keresztény templomok megszentségtelenítését, kiskorúak homokosok által való megrontását, s nem hajlandó országát rablóbefektetőknek ajándékozni
R
Rabszolgaság - túlórázás; vigyázat: ballib kormány alatt ez a szó nem használható!
Rasszizmus - kizárólag heteroszexuális fehér férfiak veleszületett gyógyíthatatlan betegsége, egyetlen mód ha liberálisokká válnak, ez esetben ugyanis kigyógyulnak belőle csodaszerűen
Relativizálás - amikor az ellenség szövegébe másképp nem tudunk belekötni
Rezsicsökkentés - szörnyű fasiszta lépés, mert emiatt az oligarchák megtöltik medencéiket olcsó farháttal, viszont egy igazi demokráciában csak a monopolcégek állapíthatják meg az árakat, s kötelesek azokat minél jobban emelni, ellenkező esetben diktatúra van
Románia - régesrég leköröztek minket
Római pápa - én ateista vagyok ugyan, de le a kalappal Ferenc pápa előtt, hogy modernizálni, humanizálni akarja a velejéig romlott, fasiszta, pedofil Vatikánt, ez a Ferenc pápa olyan, mint Iványi, csak szakál nélkül!
S
Sajtószabadság - ez van, ha minden média a miénk, ha viszont a médiák egy része nem a miénk, az a sajtószabadság eltiprása
Schiffer András - Zorbán titkos udvari tanácsának elnöke, ellenzékbomlasztó antiszemita gazember
Semleges - liberális
Simicska - a főgonosz, a korruptak korruptja, de 2015 óta ő a baloldal megmentője, 2018 óta viszont ismét gaz oligarcha lett
Soros György - a világ legjobb embere, makulátlan lény, egyetlen negatív tette, hogy ösztöndíjat adott a cigány Zorbánnak 1989-ben
Sport - bunkók szórakozása, Zorbánt segíti, az igazi demokrata mindig a magyar csapat ellen drukkol
Sötétség - amikor a többség elutasít minket
SZ
Szabad piac - varázseszköz, mindent megold, még a náthát is azonnal gyógyítja
Szabadgondolkodó - azt mondja szó szerint, amit mi
Szakember - ballib ember, aki képes ugyanazt a gazdasági adatot biztató növekedésnek és katasztrofális zuhanásnak is elemezni, attól függően, hogy a kormány ballib vagy nem, archetípusa: Kériné
Szakmai kvalitás - a liberális elvek kétely nélküli ismétlése
Szakértő - aki velünk ért egyet - ha nem ért velünk egyet, akkor a pártkatona vagy a bunkó szó használandó
Szakszervezet - azért küzd, hogy megbukjon Zorbán; ha bármi mást tesz, akkor kilóra megvette őt Zorbán
Szalonképes - liberális
Szavazatszámlálás - demokratikus módja az, ha a nemszavazókat mindig a ballibekhez számítjuk
Szexizmus - a férfi férfinek és a nő nőnek nevezése
Szili - lásd Pozsgay
Sztrájk - nagyszerű dolog, ha Zorbán ellen van, viszont ha ballib önkormányzat ellen, akkor ez fasizmus
Szürkeállomány - több liberális gágogó együtt
Szűrös - lásd Pozsgay
T
Tehetségtelen - nem ballib zenész, színész. művész, alkotó állandó jelzője
Tekintélyes nyugati média - a mi cikkünk jelent meg benne
Tőzsde - a szabad piac láthatatlan kezének lejobb barátja, félistenség, aki ideges, ha a kormány nem liberális
Troll - önálló véleményű, nem ballib ember
Túlóra - rabszolgaság
U
Ukrajna - tökéletes európai jogállam
Ukránok - 2022-ig: olyanok, mint a 22 millió román, de ők még milliós nyugdíjat is kaptak Zorbántól, cserébe rá szavaztak; 2022 óta: igazi európai jogállami nemzet, büszke européerek
Unió - Szent intézmény, a földi jó letéteményese, de picit mérgesek vagyunk rá, mert nem váltja le a Zorbánt
Uniós támogatás - ebből él az ország, de Zorbán ellopja
USA - mindig igaza van; vigyázat: Trump alatt nem érvényes!
V
Vallás – nevetséges elmaradott maradiság, középkori sötétség, de esetleg eltűrhető, ha használható politikai céljainkra
Vasárnapi munkavégzés - hagyományos baloldali érték, a szakszervezetek végre kiharcolták, hogy minden munkáltató dolgoztathasson bárkit vasárnap, ennek ellenzése fasizmus
Vendégmunkás - fasiszta nézeteket valló menekült
Vidék - egzotikus, ismeretlen táj, a fogatlan mucsai bennszülöttek hazája, választások előtt lemerészkedünk oda fél napra
Z
Zorbán - pocakos cigány diktátor, még Putyinnál is rosszabb ember, az a hobbija, hogy diktatúrát vezet be hetente átlag kétszer, szerencsére viszont biztos, hogy meg fog bukni legkésőbb tavaly őszig
ZS
Zsidó - a szót nem szabad kimondani, kivéve ha az antiszemitizmust ostorozzuk
Zsidózás - a zsidó szó bármilyen említése bárki más által
