Váratlan helyről, egy neves ballib megmondóembertől hallottam szép, rendes magyar beszédet.

Nyilván tudatában vagyok annak, hogy a nyelv demokratikus dolog, s mindig a többség dönt mi a helyes egy adott nyelvben. De ez olyan, mint az evés. Hiába szeret a többség főt krumplival enni töltött paprikát, szerintem attól még hülyeség, s soha nem tennék ilyet.

Így vagyok a nyelvvel is: nem mindig tetszik a többség döntése.

A magyar esetében nagyjából 12 darab olyan jelenség van, amit utálok. Íme ezek, utloljára hagyom azt ami most konkrétan cikkem üzenete:

• A felesleges kicsinyítőképzősítés, lásd "ubi", "zsepi", s társai. Ez szerencsére máig csak rétegnyelv.
• A latin nevek németül ejtése - ez sajnos elvesztett csata, sajnos ez így terjedt el többszáz éve, én egyedül a "cézár" szót fogadom el mint rögzültet.
• A "médium" szó használata "sajtótermék" értelemben. Ez sajnos mára az értelmiségi zsargon része lett.
• A "bocsánat a magyartalanságért" mellékmondat mondása egy teljesen magyaros kifejezés után. Ez is értelmiségi divat, különösen a létigés + határozói igeneves kifejezések után szokás, valaki ugyanis elterjesztette, hogy ezek magyartalanok. Lásd "a bolt be lett zárva, bocsánat a magyartalanságért".
• A "magasságában" szó használata "körülbelül" értelemben.
• A "magyar" szó nagybetűs írása ok nélkül.
• A "te" és "ti" szó kényszeres nagybetűsítése üzenetben. Ettől pont úgy viszketek, mint a teljesen hamis udvariassági szokásoktól.
• A hónapnevek nagybetűvel írása. Ez eredetileg egy Microsoft Word helyesírásellenőrző hiba, vicces, hogy egy szoftverhiba képes volt hatni a helyesírásra.
• Rettegés az ikes igék iktelen ragozásától. Ez teljesen sznob dolog, aki nem érti mi az ikes ragozás, az fél, nehogy tévedjen, így egyes igéket teljesen kerül, nehogy "rosszul" ragozzon.
• A "vazze". Na most, vagy írja le, hogy "baszdmeg" vagy pontozza ki, de mire jó ez álvicceskedés.
• A spanyol tulajdonnevek németül/olaszul/franciául ejtése - ez nagyon ment a 90-es években, mára szerencsére erősen lecsökkent. Lásd José mint "hozé", sőt "zsozé".
• Az endezés.

Mi is az endezés? Valahogy elterjedt a 80-as években, hogy a & jel helyes ejtése "end". Semmi alapja, mert a hagyományos magyar ejtése "et", majd ebből "és" lett, a latin visszaszorulásával. Angolul ejteni teljesen abszurd.

Aztán jött a nagy baj, a 80-a évek végén megalakult a K&H Bank! S a bank elkezdte nyomni mindenhol a hirdetéseit, benne saját magát "kéendhá bank" formában megnevezve. Ennek nyelvromboló hatása máig terjed.

Szóval köszönet Király Júliának, hogy ő a bank nevét "káhá bank" alakban mondja. Persze lehetne "káéshá bank" is, de legalább nem endezik.

Pedig mindenki ismeri a Maslow-piramist, ez ma már közhelyes téma.

Leegyszerűsítve: Maslow szerint 5 szint van, legalul a túlélés, s onnan felfelé a biztonság, majd a megbecsülés, aztán az önbizalom, legfelül meg az önmegvalósítás. Azt akarja ez mondani, helyesen, hogy az általános emberi viselkedés ilyen: ahhoz, hogy az ember felsőbb szintre lépjen, az alatta lévőnek meg kell valósulnia. Nyilván vannak kivételes emberek - különcök, mártírok, hősök, stb. -, de ezek minden társadalomban törpe kisebbség.

A ballib logika kettős mércét alkalmaz.

Amikor ballib értékekről van szó, akkor az elvárás: az ember legyen "polgár", azaz legyen képes ne csak a saját zsebét nézni, ne csak az orráig látni, hanem ezen "felülemelkedve" magasabb értékek nevében fellépni. Lásd: az öntudatos "polgár" bár szegénységben él, nem hajt fejet az "oligarcha" előtt, hanem marad büszke szegény.

Amint azonban az ember valamilyen, ballib szempontból negatív érték mellett kötelezi el magát, akkor ez már nem "felülemelkedés", hanem "butaság", "funkcionális analfabetizmus", "jobbágy mentalitás". Lásd: hogyan lehet, hogy az ember szegénységben él, mégse lázad fel.

Persze Maslow se azt mondja, egy adott szintnek maximálisan meg kell lennie, inkább azt: ha az egyáltalán nincs meg, akkor nincs felmenetel. Azaz pl. a legalsó szinten ha megvan a túlélés, akkor is lehet feljebb menni, ha ez a túlélés alapszintű.

Vásárhelyi interjújáról jutott eszembe, amiben iszonyatos mennyiségű baromság hangzik el, de ő legalább őszinte, tényleg hiszi mindezt:

Addig jó nekünk, míg a ballib csúcsértelmiség ilyen fanatikus, s ennyire nem érti a valóságot.

Oroszország nem győzhet! - mondta Novák Katalin köztársasági elnök.

Tudni kell, a magyar alkotmány szerint az államfői pozíció jelképes, s hatalommal nem jár. A jelképes tisztviselő nyilatkozatai pedig jelképesek. Magyarul nem számítanak. Értékük annyi, mint amikor engem megkérdez az anyósom, jó volt-e az ebéd, amire rámorgom, hogy "igen", függetlenül, hogy tetszett-e az étel.

Oroszország természetesen győzni fog, ezt mindenki tudja.

Amerika nem aggódik, mert Amerika is nyerni fog.

Jól csinálta meg ezt az amerikai elit: bármi is az eredmény, ők csak nyerhetnek.

Amikor elindította 11 éve a Soros-Obama csapat a Majdan-tervet, kiszámolták:

• ha nyer a kijevi bábkormány, akkor Oroszország meg lesz alázva és meg lesz gyengítve tartósan, két-három évtizedre,
• ha veszít a kijevi bábkormány, akkor Oroszország diadalt fog aratni ugyan, de meg lesz gyengülve a következő kb. egy évtizedre.

Így is jó, úgy is jó, ráadásul csak pár százezer ukrán életébe kerül, szóval ingyen van Amerikának.

A ballib stúdiók rendszeres vitája: melyik EP-frakcióban lesz a FIdesz?

Jelenleg 7 frakció van az EP-ben.

Van a három nyíltan liberális - egy balközép, egy centrista, egy jobbközép, valójában tök ugyanazt mondják szinte mindenben. Ezek a "szocialisták és demokraták", a "megújulás", s a "néppárt".

Van aztán egy zöld frakció.

A jelenlegi arányok a 4 említettnál: balközép 21 %, centrum 14 %, jobbközép 25 %, zöldek 10 %.

Tulajdonképpen ezek négyen a statusquo erői, összesen 70 %.

S van 3 frakció, mely valamennyire kilóg: ezek a kommunisták 5 %, a "konzervatívok és reformisták" (ECR) 9 %, s az "identitás és demokrácia" (ID) 9 %.

Nyilván a Fidesz jelenlegi tudásunk alapján vagy ECR- vagy ID-tag lehet. A két csoport között elsősorban személyes ellentétek vannak.

A ballib elmélet szerint az ECR és az ID között a fő eltérés, hogy az egyik oroszellenes, a másik oroszpárti. Alapvetően nem igaz: egyrészt mindkettőben van olyan párt, mely semleges az oroszkérdésben, másrészt van oroszellenes párt is az ID-ben.

Alapvetően szerintem semmi jelentősége az egész EP-nak, így tök mindegy ki hol ül benne. Az egész sóhivatalt le kellene bontani, s pont.

Én csak azért megyek szavazni, mert mindig szoktam, de nem veszem komolyan.

Nyugaton, sőt immár Szlovákiában és Romániában is, az átlagember polgár, nincsenek milliárdosok, nincs korrupció, nem jelent a családoknak gondot se új háztartási gép beszerzése, se a tengeri nyaralás.

Ez a klubrádiós alternatív univerzum.

Hardkór Mihály megmondóember szólt éppen át onnan. Misivel a gond az, hogy nem hazudik, ő tényleg el is hiszi ezt. Ami érthető: ő a magyar felső 1 % tagja, s mint ilyen, természetesen fanatikus ballib - ez Zorbán "diktatúrájának" egyik sajátossága: minél ellenzékibb valaki, annál gazdagabb. S persze - ez mindig a nagy vagyon átka - annál távolabb is van a tények szürke, fasiszta világától.

Biztos mazochizmus, de én rendszeresen olvasom a két fő kubai médiát.

Természetesen Kubában minden nyomtatott média és minden rádió- és tv-csatorna a hatalom kezében áll, egy a hang mindig mindenben, annyi eltérés se engedett, mint Kádár Magyarországon volt lehetséges.

Szóval minden hivatalos kubai média azért jó, mert ami ott van, az a hivatalos álláspont.

A médiamonopóliumon egyébként már rés van, az internet miatt. Nem tudom miért, de a kubai hatalom pár éve nem lép fel erőszakkal olyan kubaiak ellen, akik a neten működnek. Amíg ezek magánszemélyek, amolyan bloggerek, tulajdonképpen csak szoft nyomás van ellenük. Természetesen bejegyezni szervezetként nem lehet semmit, az összes kormányfüggetlen kubai média külföldön van bejegyezve, a kulcsemberek külföldön élnek, bár mindig vannak Kubában élő magánszemélyek, akik bedolgoznak hozzájuk, ezt még eltűri a hatalom.

Hozzá vagyok szokva a demagóg kubai állami marhaságokhoz, de a napokban a vezércikken elnevettem magamat. A címe: "En Cuba se trabaja duro para que nadie quede atrás" ("Kubában keményen dolgoznak, hogy senki se maradjon le").

Annyira abszurd, hogy ezen csak röhögni lehet.

Egyrészt, a latin kultúra nem a kemény munkáról szól. A latin emberen képtelen volt változtatni a liberális munkaetika, s máig a klasszikus módon tekint a munkára. A klasszikus hozzáállás az, hogy a munka teher, s az igazán szabad ember nem kénytelen dolgozni. Nyilván ez ebben a formában nem tartható, de annyi megmaradt belőle, hogy a latin ember nem a munkában valósítja meg magát, hanem szabadidejében. A munka kényszer, onnan jön a pénz, mellyel aztán megvalósítjuk magunkat szabadidőnkben.

Teljesen idegen a latin ember számára a germán-angolszász protestáns mentalitás, hogy éjjel-nappal dolgozunk, szerényen élünk, s boldogok vagyunk, hogy sikereink vannak a munkánkban.

Egyébként érdekes, hogy a marxizmus is kezdetben klasszikus módon állt a munkához, azaz megszüntetendő teherként, csak persze ez később pont az ellenkezőjére fordult, aztán már hősi erény lett a munka.

Továbbá, a karibi térségben az éghajlat olyan, hogy kizárt a kemény munka. Annak idején a rabszolgaság megszüntetése a XIX. sz. végén gazdasági katasztrófát eredményezett Kubában, mert egyszerűen nem lehetett gazdaságosan bérmunkásokkal működtetni a cukor-iparágat: a rosszul fizetett munkás lazsál, ha meg jól fizetjük meg, elviszi a teljes profitot.

Eszembe jutott egy eset, ami apámmal történt a kubai vidéken, azt hiszem 1983-ban. Apám vitt le egy magyar tv-s csapatot egy kubai állami gazdaságba, ez a fő mintagazdaság volt, melyet Fidel Castro bátyja vezetett. Jellemzően ide vittek minden külföldi delegációt, olyasmi volt ez, mint Magyarországon Bábolna, a legmintább mintagazdaság.

A Castro-fivérek hárman voltak, a legidősebb Ramón sose politizált, a Batista elleni felkelésben se vett részt, nem vett részt az ország vezetésében aztán se, ő egyszerűen egy állami gazdaság igazgatója lett, közben tanácsadó a mezőgazdasági miniszter mellett, miután öccsei hatalomra kerültek. Arról volt híres, hogy - ahogy öccsei - ő se értett semmihez, az egyik őrült ötlete pl. nagy tejhozamú kanadai tehenek beszerzése volt a gazdaságába. Aztán amikor kiderült, hogy a mérsékelt időhöz szokott tehenek nem bírják a karibi éghajlatot, Ramón légkondícionálást szereltetett az istállókba, s kiadta: a kanadai teheneket naplemente után kell legeltetni. Ramón nagy állatbarát volt, sikerült megmentenie az állatok életét, viszont pénzügyileg mindez katasztrófa lett: a világ legdrágább tejtermékeit sikerült így előállítani a hatalmas költség miatt.

Szóval ment a magyar tv-csapat Ramón gazdaságába, s amint odaértek, el is kezdtek filmezni. Azt ami volt: ráerősen járkáló munkások, kávézó, cigarettázó dolgozók az árnyékban, munkának nemigen volt jele. Erre előugrik egy ember az irodából és a fut a tv-sek felé dühösen "maguk kik és mit csinálnak?". Amint kiderül, hogy magyar elvtársak jöttek tudósítani a kubai mezőgazdaság sikereiről, az ember megenyhül, de szól, kér pár percet. Aztán összecsődíti a dolgozókat, majd azok elkezdenek látványosan "dolgozni": sietős léptekkel mennek ide-oda tárgyakat cipelve.

Apám meséli: olyan volt, mint egy Chaplin-némafilm élőben előadva.

Aztán pár perc múlva kérdezte az ember, elég-e a felvett anyag, mire az igen válasz hallatán, intett az embereknek, vissza lehet ülni az árnyékba.

A ballib hülyegyerekség mintapéldája ez a cikk. Tipikus. A szerző gyerek még, de pont ugyanazt adja elő, amit a 90-es években a Szent Árpi Bácsi SZDSZ-típusú "az idegen szép" és "merjünk kicsik lenne" lemezeken ment. Máig megy ennek utózengéseként ez a "Magyarország kis ország" szöveg, sokszor nem ballibek is ismételgetik, pedig semmi alapja.

A cikk logikája: nem szabad dicsőíteni a magyar nemzetet, mert vannak más nemzetek is. Csakhát ki mondta a magyar nemzetet dicsőítők közül, hogy nincsenek més nemzetek? Senki. Szóval ez így magyarellenes uszítás és árnyékbokszolás.

Ha a cikk logikáját komolyan vesszük, akkor pl. hiba törődni gyerekeinkkel, unokáinkkal, hiszen másoknak is vannak gyerekei, unokái.

Nehezen viseli ez a Lázár gyerek a hazaszeretetet, szerintem kezeltetnie kellene magát.

Friss botrány: Zorbán homokos!

A ballib médiák újabb öngólja.

Persze csak az maradt le, hogy a dél-kelet-ázsiai kultúrában a férfiak kézben járása baráti gesztus, semmi köze a nemi orientációhoz.

Mire szabad költeni közpénzt?

Az Ateista Társaság szerint arra, ami a többség igénye. Gyerekes elképzelés.

Ha tényleg csak arra mehetne közpénz, ami a többség igénye, akkor nagyon kevés dologra menne közpénz. Pl. nem mehetne a színházakra, könyvtárakra, hiszen a lakosság nagyobb része egyikbe se jár. De a mozgássérültek se kaphatnáak semmit, hiszen a lakosság túlnyomó többsége nem mozgássérült.

Természetesen ez egy abszurd elv. Az ateisták se alkalmaznák ezt az elvet a valóságban, csakis egyetlen terület: a vallás esetében.

Kilóg Soros gazda lólába.

A hír: bevezetik az eurót Koszovóban.

Valójában ez csak a bevezetés hivatalossá tétele. Amióta Koszovó kikiáltotta függetlenségét, mindig eurót használtak.

A kommentelői reakciók 2-félék:

• az ostoba: "Leköröztek minket, immár Koszovó is fejlettebb!",
• a kérdést nem értő, de gondolkodó: "Hogyan vezethették be EU-tagság nélkül?".

Miről is van szó? Arról, hogy Koszovó idegen valutaként vezeti be az eurót. Azaz nem része a eurózónának, nincs joga részt vennie a döntéshozatalban, nem igényelhet bankjegyeket az EKB-től, nem verhet érméket. Kb. olyan, mint Kádár alatt a Konsumex-bolthálózat: ott a magyar forintot nem fogadták el, viszont a nagy nyugati valutákat igen, csak itt az egész országra igaz ez, nem csak egy adott boltrendszerre.

Mindennek persze számtalan hátránya van, s egyetlen előnye: a pénznem stabil.

Jelenleg a világon 17 ország van, mely ezt teszi, íme:

• ausztrál dollár: Kiribati, Nauru, Tuvalu,
• dál-afrikai rand: Zimbabwe,
• euró: Koszovó, Montenegró,
• orosz rubel: Abházia, Dél-Oszétia,
• svájci frank: Liechtenstein,
• török líra: Észak-Ciprus,
• USA-dollár: Ecuador, Kelet-Timor, Marshall-szk., Mikronézia, Palau, Panama, Salvador.

Mint látható: a többség kis állam, egy kisebb rész meg hiperinflációs válság után döntött az idegen valuta bevezetéséről. Az egyetlen kivétel Panama, ez egyik csoportba se illik: ott sose volt saját valuta.

A világ legtöbb országában saját valuta van.

S van egy átmeneti kategória: saját valuta van ugyan, de az 100 %-ban rögzítve van egy idegen valutához. Európában két ilyen eset van: a bolgár leva és a bosznia-hercegovinai márka.

Most már biztos bukik a Zorbán... legkésőbb tavaly őszig!

Néha érdemes régi bejegyzéseket nézni. Most rátaláltam egy 9 azaz kilenc évvel ezelőttire:

Már értem: azért nincs új Hofi az országban, mert képtelenség egy humoristának felnőni arra a szintre, melyet ballib médiák nulla erőfeszítéssel érnek el.

A ballibbant rituálé 3 alapeleme:

• na, most már bekeményít Brüsszel!,
• na, a következő tüntetés már sikeres lesz, százezrek elégedetlenek!,
• na, ő (ide tessék behelyettesíteni az éppen regnáló ballib messiás nevét) megszólítja a tömegeket!

Aztán rendre kiderül:

• fenébe, az EU képtelen kezelni az európai svédasztalra szaró cigány parasztot (ezt a gyöngyszemet nem én találtam ki, ballib kommentben láttam),
• fenébe, a tömeg mucsai, fogatlan, funkcionális anafalbéta jobbágyokból áll, nekik pont jó az urambátyám-feudalista korrupt diktatúra,
• fenébe, ő (ide tessék behelyettesíteni az éppen leváltott ballib messiás nevét) alkalmatlan, meg biztos Zorbán megvette őt kilóra.

Kár, hogy már nincs B1 Blog. De iure vannak, átköltöztek a HVG-re, de ott kb. nulla olvasójuk van. Oké, nem nulla, de kb. 100-szor kevesebb, mint az Indexen volt. Pedig kár értük, sokkal jobbak, mint a Hócipő féle humor, amin még a hócipős szerzők se tudnak nevetni.

Az ateista álláspont szerint a keresztény bűnbocsánat marhaság, mert jön a bűnös, bűnözik, majd meggyónja, majd megint bűnözik. Szóval végülis a bűnös lelkiismeret furdalás nélkül bűnözik.

A dolgok teljes félreértése ez.

Én úgy tapasztaltam, a legtöbb baj a legelső lépéssel van, a bűn felismerésével. Nagyon sok esetben az ember észre se veszi, hogy bűnt követett el.

Ha pedig az ember nem ismeri fel, hogy bűne van, akkor kizárt a bocsánat. A bocsánat 5 lépése ugyanis:

• a bűn felismerése,
• a bűn miatt lelkifurdalás,
• a rossz érzéstől való megszabadulás igénye,
• annak megértése miért helytelen az adott bűn,
• a megértés interiozálása.

Ha bármelyik lépcsőfok hiányos, akkor az eredmény elmarad.

Amikor a kereszténységen a korral haladást kérik számon, van egy alapvető inkoherencia.

Ez legegyszerűbben úgy fogalmazható meg, hogy ha X akarok lenni, s X-nek alapvető jellemzője Y, akkor a következő lehetőségek állnak előttem:

• X leszek örömmel, hiszen támogatom Y-t,
• számomra Y elfogadhatatlan, így nem leszek X.

Ez mindenre igaz: belépek a kommunista pártba, mert hiszek a marxizmusban, focicsapat szurkolói klubjába lépek be, mert az a kedvenc csapatom, gyakran megyek diszkóba, mert szeretem a hangos popzenét tömegben.

Vajon mit szólnánk olyan emberről, aki:

• azért lesz kommunista párttag, mert az szeretné, a párt változtasson ideológiát,
• azért lesz egy focicsapat szurkulói klubjának tagja, hogy a tagságot meggyőzze, jobb sport a kosárlabda,
• azért jár diszkóba, hogy ott meggyőzze az embereket, jobb a barokk zene.

Az Egyház célja a bűnösöknek utat mutatni, s nem az, hogy a bűnösök bűnére áldást adjon.

Persze lehet nem egyetérteni az Egyház álláspontjával, de ez esetben miért akar valaki az Egyházhoz tartozni?

A keresztény tanításban ez alapvető: a bűnről való tanítás. S mi bűn: minden olyan magatartás vagy elgondolás, mely szembemegy az isteni ideállal. S meglehetős bizonyossággal tudható mi az ideál.

Aki tagadja, hogy van bűn, vagy hogy eleve van objektív ideál, az nem lehet keresztény.

Ahogy az se lehet, aki egy bűnnek nevezett magatatás bűn jellegét tagadja.

Lássuk csak! Mi a koherens álláspont:

• ha valaki szerint a homokosság probléma, s ő keresztény,
• ha valaki szerint a homokosság nem probléma, s emiatt ő nem keresztény,
• ha valaki homokos és küzd ezzel,

Egyetlen dolog nem koherens:

• az az abszurd álláspont, hogy valaki magát büszke homokos kereszténynek vallja, vagy azt állítja, a homokosság nem bűn.

Mindig jobb az őszinte keresztényellenes ember, mint a hazug álkeresztény.

Volt annak idején egy kifejezetten jó kezdeményezés: blog, ahol külföldre kitántorgott magyarok írják meg személyes, szubjektív tapasztalataikat. 2011-ben indult, Határátkelő volt a neve.

Eredetileg az Origón volt, majd - az ottani teljesen elavult blog-szoftver miatt - átköltözött az Indexre.

A dolgok a 2014-es választás után kezdett durvulni. Ekkor a blog meggyőződésesen ballib tulajdonosai - egy házaspár egyébként - bepánikoltak. Arra számítottak ugyanis, hogy valamiféle szerepük lehet a politika alakításában. De nem, sose sikerült a blognak kritikus olvasottsági szintet elérnie, s a blogtulajok pedig nem rendelkeztek elég erős ismeretségi hálóval, így a ballib politikacsinálók is leszarták őket magasról.

Egy időben megpróbáltak üzleti vállalkozást csinálni a blgból, ez teljes kudarc lett: kb. 5 ezer rendszeres és 50 ezer rendszertelen olvasóval nem lehetséges anyagi sikert megélni - ez nem a blogtulajok hibája, ez egy teljesen politikafüggetlen tény.

Blogot ugyanis 3 módon lehet csinálni:

• nagy olvasottságot elérve reklámokból megélni - ezt a blogok nagyjából 0,01 %-a éri el,
• szponzort szerezve megélni - ezt a blogok nagyjából 0,1 %-a éri el,
• nem megélni belőle, hobbiként csinálni - ilyen a blogok nagyjából 99,89 %-a.

A blogtulajdonosoknak nem maradt más mint a harmadik út. De ekkor arra jutottak: ha már pénzük nem lesz az egészből, akkor legalább a blog feleljen meg nekik politikailag.

2015-ben megkezdődött tehát a blog átalakítása ballib pártorgánummá. Erről vita is volt a blogon, ez máig látható itt (észre lehet venni: nagyon sok hozzászólás van tőlem).

Ki lett választva egy belső kör - a VIP-tagok -, mely szabadon kommentelhet, mindenki másnak meg lett előmoderáció. Ez lett a szektásodás első jele.

Lassan kezdett megszűnni minden vita.

Személyesen engem az egész az elején nem is érintett, én VIP-tag lettem, pedig ezt sose kértem, de gondolom, hasznos voltam a kommentgerjesztésben, szóval betettek a belső körbe kérés nélkül, s csak 2016 elején vettek ki onnan.

Pedig csak maradni kellett volna a bevett modellnél: feltenni az olvasók releváns cikkeit, majd engedni a szabad vitát, s csak végső esetben moderálni, akkor is csak utólag. Nekem több cikkem is fent volt náluk, ezeket valamikor aztán törölték miután szembefordultam a bloggal, leleplezve sanda szándékaikat - a blogtulajok mérges kis bosszúálló ballib szarzsákok, nem értik, hogy én érinthetetlen vagyok, természetesen az összes hozzájuk beküldött cikkem fent van az én médiaszerveremen is íme, bár itt paródiák is vannak.

A napokban új cikket tettek fel, melynek lényege: Magyarország rossz, csúnya ország, s mindenki hülye, aki még ott él. A haldokló rúgni próbál, De már a belső kör legfanatikusabb ballib pártkatonái is csak legyintenek.

A ballib szomszédságpolitika röviden:

• nem szabad kiállni magunkért, mert a múlt elmúlt, s csak a hülyék néznek hátrafelé,
• ha viszont a szomszédban "populista" a kormányzat, akkor kötelesek vagyunk hadüzenetet hirdetni.

Most, hogy Magyarország viszonya a 7 szomszédja közül 6-tal legalábbis jó, de egyesekkel egyenesen kiváló, nagy a ballib halálhörgés.

Vicces, hogy akik eddig szentségtörésnek tekintették eleve bármilyen nemzeti kisebbségi kérdés határozottabb képviseletét is, most kb. azt követelik, Zorbán indítsa meg a magyar csapatokat Szlovákiába a 10 évvel ezelőtti Malina Hedvig ügy miatt.

Az első félhivatalos ortodox reakció a vatikáni homokáldásra.

Hivatalos nyilván sose lesz, mert nem szokás. Az 1965-ös katolikus-ortodox kiátkozás-visszavonás óta a szokás az, hogy hivatalosan a közös dolgokat emlegetik, a problémákról meg hallgatnak, amikor pedig szóba kerül az újraegyesülés, a válasz az szokott lenni, hogy "ez nem időszerű".

Ugyanaz van egyébként a katolicizmus és a nem-khalkedóni kereszténység 2 ága között is. Ahogy a khalkedóni ortodoxia és a nem-khalkedóni kereszténység 2 ága között. Az egyetlen viszony, ahol nincs formálisan visszavonva a kiátkozás az a nem-khalkedóni kereszténység 2 ága közti, ennek oka hosszú sztori.

A dobroedelo.ru természetesen nem hivatalos egyházi szervezet, ez jogilag civil szervezet, de egyházi finanszírozás nélkül nem létezhetne. A szervezet olyan dolgokat tesz közzé teljesen ingyenesen, amit egyszerűen képtelenség lenne biztos anyagiak nélkül: gyakorlatilag a teljes, már szerzői jogból kifutott egyházi szláv és orosz nyelvű ortodox keresztény irodalom elérhető, ahogy töménytelen mennyiségű multimédiás anyag is: övék az Ekzeget_Bible YT-csorna is, melyen minden elképzelhető témáról van anyag, de a Biblia össze könyve is elemezve van fejezetenként több szemszögből is, jellemzően az elemzők között vannak szerzetesek, világi papok, s világi teológusok is - s nem ilyen felületes elemzések ezek, hanem egy-egy fejezet jellemzően 15-25 percben van előadva.

Orosz sajátosság, hogy az Egyháznak hatalmas anyagi lehetőségei vannak. S ebben nem csak az állami finanszírozás játszik szerepet. Meglepő fejlemény a szovjet korhoz képest, amikor az egyházellenes elnyomás ott sokkal nagyobb volt, mint pl. Kádár Magyarországon. Szóval aki nagyon meggazdagszik, az egy idő után úgy érzi, adakozni kéne valamit az összelopott pénzből, s ilyenkor mindig az árvaház, az állatmenhely, meg a vallás szokott az emberek eszébe jutni.

De most a téma, ami miatt ezt írom. Végre megjött most a reakció a friss vatikáni fejleményekre is homokáldás ügyben. A szerzetes atya rendkívül udvarias hangnemben kritizál.

Tulajdonképpen a legkeményebb szó az, hogy "vad és érthetetlen, de nem váratlan"

A bibliai hivatkozásban is visszafogott az atya, nem a Római levél 1. fejezetéből idéz, ami sokkal durvább, hanem a visszafogottabb 1. korintusi levál 6. fejezetét: "Nem tudjátok, hogy a gonoszok nem öröklik Isten országát? Ne ámítsátok magatokat! Sem tisztátalan, sem bálványimádó, sem házasságtörő, sem kéjenc, sem kicsapongó, sem tolvaj, sem kapzsi, sem részeges, sem átkozódó, sem rabló nem örökli Isten országát." (9-10.).

Nem rejti el a hivatalos katolikus magyarázatot se, hogy "nem a párok kapcsolatát áldjuk meg, hanem a párok tagjait", csak felhívja az elemző a figyelmet ennek következményeire.

Végül megsemmisítő kritika alá veti a "szeretet parancs" kifordított értelmezését. Ahhoz hasonlítja: mintha egy vándor lépegetne egy szakadék felé, mi pedig nem szólnánk neki mi fog történni vele, s arra hivatkozunk, hogy szeretjük őt, ezért nem figyelmeztetjük.

A jellemző ballib érv: hogyan lehet elitellenesként hiteles egy elitbeli ember?

Hiszen Trump nyilván az elit tagja, stabilan - évtizedek óta - benne van az USA leggazdagabb felső ezrében, azaz a felső 0,001 %-ban is a felső részben van.

Pedig csak így lehet. Képzeljük el, mi lenne, ha ilyennel egy kisember próbálkozna. Azonnal eltaposnák.

Én még nem vagyok biztos benne, hogy az amerikai elit engedni fogja novemberben a szabad választásokat az USA-ban, erősen hajlok arra, hogy komoly bevatkozás lesz a folyamatba, hogy veszítsen Trump. De ha Trump képes lesz ismét elérni az elit egy részének támogatását, akkor győzelme biztos.

Egy újabb Trump elnökség pedig rendkívül hasznos lesz a világnak.

A progresszívek nagy erénye: nem ismernek mértéket, ezzel aztán saját vesztüket okozzák.

A néger rasszista progresszívek túltolták, ma már nem éljenzik őket, nem kötelesek már a legfejlettebb nyugati államokban se térdepelni a focisták egy többszörösen elítélt kábítószerterjesztő tiszteletére. A tavalyi év végén a mozgalom végképp lefejezte magát: kiálltak a palesztín oldal mellett az izraeli-palesztín háborúban. S ezzel nem a zsidó értelmiség szimpátiáját vesztették el, azt nem - az amerikai zsidó értelmiségben az alapállás az önutáló zsidó mentalitás -, hanem a közvéleményét, mely vagy zsidópárti vagy semleges, de meglehetősen távol áll az egyoldalú palesztínpártiságtól.

De manapság a bulvár mindennél fontosabb. Aki a bulvárban vezet, az ellen nagyon nehéz felvenni a harcot.

Jó, hogy akadt ez az angol hülyegyerek, "Harry herceg" nikkel. Ő és még a nála is butább felesége pár éve elhatározták: ők lesznek a "progresszív királyok". A minta adott volt: Harry édesanyja volt a "szívek hercegnője" 30 éve, csak ezt kellett kiterjeszteni.

Persze Diana nem volt hülye, ő tudta hol a határ, sose próbált kilépni a bulvármédiák nedves álomvilágán kívülre, értette, hogy ha ezt megteszi, nevetségessé fog válni.

Harry nem örökölte édesanyja értelmét, így ezt nem értette. Ősbuta felesége még cukkolta is őt. S meglett a terv: harcos progresszívek lesznek!

Persze ma minden álkirályi család progresszív, de jellemzően annyit tesznek csak, amennyi kötelező, nem tűzik ki a homokzászlót, vagy ha igen, nem lengetik legalább.

Nagyszerű hír: saját közegük rúgja most a "hercegi" párt.

Trombitás Kristóf alapvetően rendes gyerek. Azt hiszem, írhatom így, ez nem sértés: pont ugyanannyi idős, mint a nagyobbik fiam.

Bár Trombitás ősfideszes családból származik - apja Fidesz alapító tag, egy ideig országgyűlési képviselő -, ő maga nem azonnal lett fideszes. Az egyébként marginális tradicionalista mozgalomban kezdte, mely kezdetben sokkal inkább a Jobbikhoz állt közel, természetesen ez véget ért a Jobbik 2014-ben indult "néppártosodásával", azaz hithű liberális párttá való átalakításával. Aztán a tradicionalisták egy része a Fideszhez kezdett közeledni.

Ennek alapján tetszenie kellene nekem. A gond, hogy ez a tradicionalizmus a László András féle irány, mely az én ízlésem számára legitimista, formalista. Bocs, de szerintem a legitimizmus baromság. Eleve irtózom az ilyen beavatás szerű dolgoktól, ezek szinte mindig átverések.

Mindegy. A lényeg most a cikke, melyben ezt írja: "Nem kétlem, hogy a gyermek pszichés fejlődésének jobb, ha apát és anyát lát maga körül, de abban meg biztos vagyok, hogy két anya vagy két apa sokkal jobb, mintha egy se volna.".

A gond ezzel az, hogy ez ultraliberális álláspont. Hiányzik az elemi logika is: a nagyobb rossz és a kisebb rossz között mindig a kisebb rossz a helyes választás, mármekkora is a nagyobb rossz díszítése. Szülő nélkül felnőni rossz, de mégis ez a kisebbik rossz ahhoz képest, ha két perverzzel növünk fel.

Aki szülő nélkül nő fel, abban nagy eséllyel megmarad az érzés, hogy mi az, amit nem kapott meg: normális szülői környezetet. Míg aki álszülőkkel nő fel, az jó eséllyel kifordult értékrendben nő fel, melyből aztán talán képes lesz megszabadulni, talán nem.

Jó hír, hogy időközben ő maga is rádöbbent: hibázott, töröltette cikkét. Remélem arra is rájön, miért.

Én arra tippelek, az utóbbi időben Trombitás túlságosan az eretnek római pápa hatása alá került, szerintem innen eredeztethető ez a mélyen keresztényellenes cikke is.

A nyelv rossz viccet űz a ballibekkel.

Eddig minden EP-politikus, aki Magyarország ellen kampányolt, valami sajátos véletlen folytán kellemetlen nevet viselt.

2013-ben jött Rui Táváris. Kellemetlen volt a ballibeknek, hogy éppen egy ilyen történelmileg terhelt név jelent meg mellettük.

2018-ban jött Judith Szargentíni. Ezt magyarázni se kell.

Úgy tűnik, a modell maradt, mert most meg Petri Juha Szarvanma jelent meg.

El se merem képzelni ki lesz a következő.

A sors időnként viccet űz a sátánistákkal...

Széky János ballib megondóember panaszkodik.

Azt írja: "Lehet, hogy a mindenfajta populizmusok áttörése és az információtechnika fejlődése végzetesen meggyengíti a szabadság pozícióját az egész világon." és "(...) lassan két éve, hogy lemondtuk a családi tévé-előfizetést, miután már kedvenc amerikai állatorvosos valóságműsorainkat is a kormány kampányfilmjei szakították meg „társadalmi célú hirdetés” néven. De mondom, csapdában vagyunk, mert túl nagy befektetés meg gondosság kéne ahhoz, hogy a háztartásban minden eszközön és platformon kivédjük a rablóállami butítást.". Nagyon tipikus.

A leginkább jellemző a magyar ballib értelmiségi elitre ez a hármas: határtalan gőg, a nép lenézése, s ragaszkodás a saját buborékhoz.

Szerencsére mind a három sokat segít mindenkinek, aki küzd a ballib eszmeiség ellen. A kisember, még a legtájékozatlanabb is, utálja, ha egy törpe önkijelölt kisebbség lenézi őt, ráadásul büszkén és nyíltan.

A buborékból való kinézéstől idegenkedés pedig rendkívül hasznos a buborékon kívülieknek. Hiszen aki csak a saját dolgait ismeri, az nem képes hatékonyan küzdeni az ellenvéleményen lévőkkel szemben.

Szóval csak így tovább!

Viccesek ezek a ballib megmondóemberek: egyedül Trianont fogadják el lelkesen, míg Ukrajna esetében foggal-körömmel küzdenek a teljes revizióért, itt a "mindent vissza!" az alapelvük.

Ballib műbotrány: a humoristát nem engedték fellépni egy bizonyos művelődési házban.

Nem, nem eltiltotta az állami hivatal országosan, hanem egy adott hely nem adott neki lehetőséget fellépésre.

Egyébként marhaság ilyet tenni, minek mártírokat csinálni.

De képzeljük el mi lenne ellenkező esetben: ha a ballib vezetésű ház nem engedett volna fellépni egy ellentétes állású előadót!

Először is megjelenne pár alkotmányjogász, akik türelmesen elmagyaráznák: nem létezik alanyi jog fellépésre. Aztán jönnének a jogvédők, akik azt is tisztáznák a mucsai fogatlan fejekben, hogy a művelődési ház vezetőjének alkotmányos joga mérlegelni kit lát szívesen és kit nem. Aztán persze megjelenne több liberális is, akik azt is megjegyeznék: a liberalizmus nem jelent korlátlan szabadságot.

A fősodrú elképzelés szerint az indo-euróőai nyelvek őshazája a Fekete-tenger északnyugati partvidékétől a Kaszpi-tenger északkeleti partvidékéig terjedő terület, a nyelv beszélői itt éltek az i. e. 4. évezredig, majd innen indultak ki azok a migrációk, melyek hatására ma az emberiség majdnem fele valamely indo-európai nyelvcsaládbeli nyelvet beszéli anyanyelvként.

Az egyes ágak mai nagysága teljesen eltérő. Az indo-árja ág a legnagyobb, 1 milliárd feletti anyanyelvi beszélővel, az itáliai ág 900 millió, a germán ág 500 mllliós, a szláv 250 milliós. A legkisebb az illír, az örmény, s a balti ág 4-5 millióval, s utolsó pedig a kelta ág, ma 1 millió alatti anyanyelvi beszélővel.

Mint látható a balkáni ág az i. e. 5-3. évezredben vált ki. Ami érdekes: eddig a fő elmélet az volt, hogy az indo-európai migránsok kipusztították az eredeti lakosságot ott, ahová betelepültek, ez alól kevés kivétel volt pár hegyvidék, tehát csak a baszkok és egyes kaukázusi népek maradtak meg az eredeti lakosságból.

Az persze tény, hogy mint identitás csak a baszkok és pár kaukázusi nép maradt meg. De mára az derül ki: az eredeti lakosság nem lett kipusztítva szinte sehol. A migránsok nagyrészt üres területre jöttek, az eredeti lakosság közé, majd pedig, mivel sokkal többen voltak, lassan asszimilálták az őslakosokat.

A görögök esetében ennek írásos nyomai is voltak, ott már pár évtizede megdőlt a kipusztítás elmélet. Ő ógörögök külön elnevezést is használtak az őslakosokra: pelazgok.

A modern genetikai adatok most a trákok esetében is ezt igazolják. Amikor először megjelentek a Balkánon, elsősorban a mai északkelet-Bulgáriában, keveredtek a helyi lakossággal, tulajdonképpen így lettek "trákok". A G-haplocsoporttal azonosítják ezt a népességet, ennek aránya a mai Bulgáriában 5 %. Magyarországon pedig az arány 3 %.

Legnagyobb sajnálatomra, el kell mondanom, saját genetikai vizsgálatom szerint én nem tartozom a G-csoporthoz, ilyen vonal pontosan 0 % van bennem.

Cikk az Indexen: 9 mondat, ami azonnal szimpatikussá tesz mindenki szemében.

Akár az is lehetne a címe: "Miért népszerűtlenek az autisták?". Mert ez majdnem csupa olyan dolog, amit egy autista sose ejtene ki a száját, s ha ki is ejtene - mert azt olvasta, ilyeneket jó mondani -, akkor is úgy tenné meg, hogy abban köszönet nem lenne.

Íme a mondatok a cikk szerint:

Na most ezek közül 8 mondatot csak kényszer alatt mondana ki az autista:

• Örülök, hogy végre megismerhetlek/találkozunk! - Miért nem mondaná? Mert ezt mesterkélt és szinte sose igaz udvariassági fordulatnak hiszi.
• Észrevettem/hallottam, hogy milyen jó vagy ebben. Lenyűgöz az, hogy… - Miért nem mondaná? Ugyanaz, ez mesterkélt és szinte sose igaz udvariassági fordulat.
• Nagyon tetszik a ruhád/hajad/táskád… (itt mondhatsz bármit, amivel megdicséred) - Miért nem mondaná? Ez pont ugyanaz, mint az előző eset csak objektívizálva. Autista ilyet csak legközelebbi ismerősnek mondani és neki is csak akkor, ha tényleg így gpndolja ezt.
• Tényleg? Ez nagyon érdekes! - Miért nem mondaná? Mert ha a tartalom őszinte is, a forma mesterkélt.
• Teljesen egyetértek! - Miért nem mondaná? Mint az előbbi: az "egyetértek" az igazmondó alak, a "teljesen egyetértek" már hamiskás, sokszor egyenesen szarkazmusnak hat.
• Neked mi a véleményed arról, hogy…? (mondj olyat, ami témába vág, és szívesen beszél róla a másik, de kerüld a kényes témákat) - Miért nem mondaná? Mert ez egy érzelmi trükk, aljasság. Az autista utálja az aljasságot.
• Mesélj még erről! - Miért nem mondaná? Mint az előző, mert ha érdekel a téma, akkor ezt nem így fejeznénk ki.
• Teljesen átérzem a helyzetedet. - Miért nem mondaná? Mert nem igaz. Sose senki se képes más helyzetét teljesen átérezni, ez képtelenség, így ilyennek a kimndása a másik ember lenézése, nem más, mint a "gyertek máskor is bármikor" a vendégség végén.

Alapvetően az autizmus legfőbb jellemzője a korlátozott társadalmi kommunikációs készség. Az autizmusról számtalan hamis kép létezik a nem-autista nem-szakemberek körében: egyrészt azt hiszik, az autisták szuperintelligens magányos emberek, másrészt félhülye tömeggyilkos idegbetegek, pedig egyáltalán nem igaz egyik se.

Itt is erről van szó: egyes bevett társadalmi normák másképp felfogása. Az egészséges embereknek az a viszonya egyes magatartásokhoz, hogy ezeket nem szabad komolyan venni, ezek csak amolyan szokások. Lásd, ahogy szokás utcán ruhát viselni akkor is, amikor a nagy meleg meztelenséget indokolna, meg akkor se fingunk mások előtt, ha nagyon kell, miközben a fingás egy teljesen természetes dolog, vagy hogy agyon kell dicsérni a vendéglátó ételét, akkor is, ha az nem is érdemelne kiemelt dicséretet.

Élés határvonal nincs egyébként. Az átlag autista is tesz dolgokat csak szokásból, irracionálisan. Csak a nagyon durva fokú ateisták nem tesznek semmit racionális ok nélkül. S a másik vég is ilyen: még egy teljesen a közszokásokba beágyazott egészséges ember se teljesen rabja a társadalmi szokásoknak.

A határvonal ott van, hogy az autista a szürke zóna egyik végéhez közelít, míg az egészséges ember a másikhoz. Az egészséges ember nem érzi, hogy egyes udvariasnak számító magatartásokat, mondatokat komolyan kellene gondolni, ő abban hisz, a társadalom normái szerint ezek a normális együttélés részei. Miközben az autista számára kellemetlen lenne ezeket a normákat használni, mert ő ezeket komolyan veszi.

Az autista csak akkor akarja az ebédet "nagyon finomnak" minősíteni, ha az szerinte tényleg az, míg az egészséges ember abban hisz, hogy a "nagyon finom" jelentése nem "nagyon finom", hanem az, hogy "köszönöm, hogy meghívtál ebédre".

Egészséges ember ezt könnyedén átérezheti. Mégpedig kultúrsokk révén. Ez azt jelenti: egy x kultúrában szocializálódott ember átköltözik olyan y kulturális környezetbe, ahol egyszerűen nagyon más az össztársadalmi konszenzus abban, mi a "szokás".

Németországba költözött amerikaitól hallottam, hosszú ideig kellett szokni: nem szabad "csevegni", mert a németek vagy furcsán néznek, vagy - s ez a rosszabb - komolyan veszik. Amerikában pl. a "hogy vagy?" egy tartalmatlan köszöntés, nem valódi kérdés, a szabványos válasz rá az, hogy "hogy vagy?". Németországi amerikai mondta, a németek vagy szemtelen tolakodásnak vették a kérdést, azaz kb. "mi közöd hozzá hogy vagyok???", vagy komolyan vették, s leálltak hosszú percekig magyarázni hogy vannak.

Az autizmus kb. ugyanez, csak nagyobb mértékben. Az autista tehát a legrosszabbul olyan közösségben érzi magát, ahol sok az "értelmetlen" szokás. De neki alapvetően az emberi társadalom mint olyan okoz "kultúrsokkot".

Az autisták egyébként 2 módon szokták a helyzetet kezelni:

• megpróbálják megtanulni mikor szokás egy adott dolgot tenni, szinte tanulják a "normális" viselkedést utánozni: ennek a kockázata azonban nagy, mert mivel továbbra se érzik át a szokást, csak gépiesen másolnak, sokszor akkor is csinálják, amikor éppenséggel éppen nem kellene,
• beletörődnek az "udvariatlan, kellemetlen, antiszociális nagyképű alak" képbe.

Mint magam is autista, jól szoktam szórakozni az ilyen kultúrsokkos élményeken. Hiszen a mi szempontunkból itt arról van szó: az egyik értelmetlen szokáshoz szokott ember döbbenten áll a másik értelmetlen szokást alkalmazó közösséghez és viszont. Hát nem lenne egyszerűbb legalább egyeztetni írásban az értelmetlent, ha már nem lehet beszüntetni?